Az Európai Parlament az 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott állásfoglalásában elutasítja az idén augusztus 9-i belaruszi „úgynevezett elnökválasztás" eredményét, mivel a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével" zajlottak. A parlament a jelenlegi elnököt, Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének, írja honlapján az Európai Parlament.

Az állásfoglalást a Fidesz EP-képviselői is megszavazták, ahogy az a jegyzőkönyvből is kiderül. A magyar kormánypárt politikusai mellett a szocialisták, a liberálisok és a függetlenek frakciójába tartozó magyar EP-képviselők is mind támogatták a határozatot.

Az Európai Parlament állásfoglalásában üdvözölte, hogy a közelmúltban létrejött a Koordinációs Tanács „mint a Belaruszban demokratikus változást követelő emberek ideiglenes képviselője", amely minden politikai és társadalmi szereplő előtt nyitva áll.

A parlament emellett ismét hangsúlyozza, hogy Belaruszban a lehető leghamarabb új, szabad és tisztességes választásokat kell tartani nemzetközi felügyelet mellett.

A képviselők uniós szankciókat várnak a választási eredmények meghamisításáért és a belarusz erőszakos elnyomásért felelősök csoportja, köztük Lukasenka elnök ellen, és a tagállamoktól a korlátozó intézkedések késedelem nélküli végrehajtását kérik a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben. A képviselők határozottan elítélik a tömeges letartóztatásokat és a békés tiltakozók, a tüntetésvezetők és az újságírók folyamatos erőszakos elnyomását.

Az állásfoglalás végül hangsúlyozza a Szvjatlana Cihanouszkaja, Veranika Csapkala és Marija Kalesznyikava által vezetett belarusz nők fontos szerepét a tüntetésekben.

A parlament követeli a Koordinációs Tanács letartóztatott tagjainak és a többi, politikai okokból letartóztatott azonnali szabadon bocsátását. Az állásfoglalás megjegyzi, hogy sok belarusz szerint Szvjatlana Cihanouszkaja az elnökválasztás nyertese és Belarusz újonnan megválasztott elnöke.

Szijjártó Péter 2006-ban Lukasenka diktatúrája ellen tüntetett, 2020 júniusában viszont Orbán Viktorral közösen Minszkben járt, ahol tárgyalt Lukasenkával. A miniszterelnök az egyeztetés után arról beszélt, hogy „a két nép és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk”. Lukasenka pedig úgy fogalmazott: Fehéroroszországnak Magyarország a legközelebbi partnere az EU-ban, „mindenki másnál jobban megért bennünket”.

Az EU egyébként 2004-ben rendelt el korlátozó intézkedéseket Fehéroroszországgal szemben, miután több ember eltűnt, majd további szankciókat vezettek be a nemzetközi választási és emberi jogi normák megsértése, a civil társadalom és az ellenzék elnyomása miatt, a szankciók többségét 2016-ben eltörölték, miután az elnökválasztás a korábbiaknál átláthatóbb volt, és szabadon engedtek néhány politikai foglyot. Jelenleg azonban még érvényben van egy fegyverembargó, amelynek meghosszabbítását egyedül Orbán próbálta blokkolni tavaly.

Szijjártó augusztusban azt közölte, hogy Magyarország támogatja a fehérorosz elnökválasztás megismétlését.

Az orosz helyzettel is foglalkoztak

Az Európai Parlament szintén elítéli a neves orosz ellenzéki politikus és korrupcióellenes aktivista, Alekszej Navalnij idegméreggel történő meggyilkolására tett kísérletet. A határozatot 532 szavazattal, 84 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett fogadták el. Ezt is megszavazták a magyar képviselők.

Az állásfoglalás megjegyzi, hogy a felhasznált, a „novicsok-csoportba" tartozó mérget kizárólag állami tulajdonú katonai laboratóriumban fejleszthették ki, magánemberek nem juthattak hozzá. Az EP szerint ez "erősen arra utal", hogy a támadás mögött az orosz hatóságok állnak, ha azonban mégis mást találna a vizsgálat felelősnek, az továbbra is azt jelenti, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait.

A képviselők hangsúlyozzák, hogy a Navalnij ellen megkísérelt merénylet az oroszországi ellenzéki hangok szisztematikus elhallgattatását célzó lépések sorába illeszkedik, célja pedig a szeptember 11-13-i oroszországi helyi és regionális időközi választások befolyásolása volt. Navalnij esete egy olyan szélesebb orosz politika egyik eleme, amely az elnyomó belső politikákra és az agresszív nemzetközi fellépésre összpontosít, jegyzi meg az állásfoglalás.

Az állásfoglalás azonnali nemzetközi vizsgálatot kér a Navalnij-ügy és Oroszország vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásainak megsértése miatt, Oroszországot pedig a vizsgálattal való teljes körű együttműködésre és az elkövetők felelősségre vonására szólítja fel.

A parlament a tagállamokat gyors cselekvésre, nagyszabású korlátozó intézkedések bevezetésére és a korábbi szankciók megerősítésére kéri Oroszország ellen. Az állásfoglalás olyan szankcionálási mechanizmus bevezetését kéri, amelyen az Alekszej Navalnij korrupció elleni alapítványa által beazonosított korrupt személyek európai tulajdonai lefoglalhatók lehetnének.