Minden korábbinál erőszakosabban léptek fel a hatóságok a mianmari katonai hatalomátvétel ellen és a megválasztott vezetők szabadon engedéséért tüntetőkkel szemben.
Csak szerdán 38 ember halt meg az összetűzésekben. Ez volt a tüntetéssorozat legvéresebb napja a február 1-jei puccs óta – idézte az AP hírügynökség az ENSZ mianmari különmegbízottját, Christine Schraner Burgenert.
Legalább három tüntető – köztük egy kiskorú – életét vesztette és több megsebesült a biztonsági erőkkel zajló összecsapásokban Mandalaj térségében. Egy kamaszt fejbe lőttek MjanGjan városában, míg egy férfi és egy nő Mandalajban vesztette életét – mondták el egészségügyi források.
Az ország legnépesebb városában, Rangunban is megmozdulások zajlottak szerdán: a hatóságok könnygázt, gumilövedékeket és villanógránátokat vetettek be a tömeg feloszlatására. Rangunban szemtanúk beszámolói szerint legalább hárman vesztették életüket, mert a biztonsági erők automata fegyverekkel a tömegbe lőttek. A demonstrációk résztvevői azt követelték a hadseregtől, hogy állítsa helyre a demokráciát, ismerje el a novemberi választások eredményét, és engedje el az őrizetbe vetteket. A Myanmar Now helyi hírügynökség szerint legalább 300 tüntetőt előállítottak.
Mostanáig már több mint 50 demonstráló vesztette életét, sokan megsérültek.
Mianmarban egy hónapja szabadultak el az indulatok azt követően, hogy a hadsereg február 1-jén magához ragadta a hatalmat, és őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, a belpolitikai tevékenységéért Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert.
A hadsereg puccsa megakasztotta a közel 50 éves katonai uralmat követő demokratikus reformokat. Eddig százezrek vonultak utcára a hatalomátvétel ellen tiltakozva. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a katonai rezsim ellen.
A mianmari helyzet a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) keddi online tanácskozásán is napirendre került. A Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia és Szingapúr külügyminisztere elítélték a hatósági túlkapásokat.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
