A jövőben Ruandába, illetve egyéb harmadik országokba szállíthatják a Dániában menedékjogot kérő külföldieket, a dán kormány a ruandai vezetéssel májusban már meg is kötött egy megállapodást, melynek értelmében a két ország javítja a migráció és a menekültügyek terén kezdett együttműködést. Bár a szerződésben nem említik meg a befogadóközpontok létrehozását, a jogvédők biztosak abban, hogy a megállapodás valódi célja a menedékkérők Ruandába küldése.

Ruanda – ahol 1994-ben százezrek lelték halálukat a tuszik és a hutuk közti összecsapásokban – egyébként örömmel fogadja be a menedékkérőket, az országban jelenleg is több mint százezer menekült él. A kigali kormány a közelmúltban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, az UNHCR-rel is megállapodott és ennek értelmében több mint ötszáz, Líbiában rekedt etiópiai, szomáliai és eritreai menekült utazhatott az országba.

Felhatalmazás korlátozás nélkül

A jogvédő szervezetek által „új mélypontnak” is nevezett dán-ruandai megállapodás után nem sokkal – csütörtök este – a dán parlament jóvá is hagyta azt a törvényt, amely megteremti a jogalapot a menekültek több ezer kilométerre történő elszállításához. A tervezetet annak ellenére fogadták el a képviselők, hogy több – köztük kormánypárti – politikus is bírálta a javaslatot, mert az nem tartalmazta, mely országokba küldenék a potenciális bevándorlókat. Az Európai Bizottság és az UNHCR is kétségét fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, úgy vélték, az új szabályozás korlátozza a menedékkérők jogait és nem szavatolja biztonságukat.

A menedékkérőket sújtó új törvény egyik nagy támogatója a bevándorlási ügyekért felelős miniszter, Mattias Testfaye - aki egyébként egy etiópiai bevándorló fia – aki szerint Koppenhága azért vigyázni fog arra, hogy a betelepülni akarók mozgatását és elhelyezését Dánia nemzetközi kötelezettségeivel összhangban bonyolítsák le. Testfaye, aki állítólag több országgal tárgyal a menekültek befogadását szolgáló táborok létrehozásáról, részben azzal indokolta a potenciális menekültek Afrikában tartását, hogy a menekülés során ezrek fulladtak bele a Földközi-tenger vizébe. „A jelenlegi menedékkérési rendszer megbukott, az nem elég hatékony és még nem is tisztességes. Gyermekek, asszonyok és férfiak halnak meg az utazás során, miközben az embercsempészek vagyonokat keresnek a menekülőkön” – magyarázta a miniszter, de azért azt is elmondta, hogy Koppenhága számára az is cél, hogy mérséklődjön az európai országba érkező potenciális bevándorlók száma. Ha beválnak a tervek, akkor gyakorlatilag nem juthat be menekült Dániába: ha ugyanis a hatóságok jóváhagyják a menekültkérelmet, akkor a menedékjogért folyamodó a harmadik országban maradhat, ha nem, kitoloncolják őt.

Tartós trend

A most elfogadott törvény teljes mértékben összhangban van a korábban befogadónak számító Dániában az utóbbi években bevezetett szigorításokkal. Koppenhága volt például az első olyan európai állam, amely úgy döntött, a szíriai menekültek már biztonságban hazatérhetnek a több mint egy évtizede tartó polgárháborúban jórészt rommá lőtt főváros, Damaszkusz környéki térségbe. A döntés ellen tiltakoznak a már az országban élő, jórészt kitoloncolásra ítélt szíriaiak, akik közül több százan hetek óta tiltakoznak ülősztrájkkal a dán parlament épülete előtt. Egyikük, az 57 éves Szamer Barakat éhségsztrájkba kezdett, és a törvényhozás előtt egy olyan tábla mögött ül, amire ez van felírva: „Inkább meghalok, minthogy visszamenjek Asszad rezsimjébe”.

Damaszkusz és környékének biztonságossá nyilvánítása már csak azért is furcsa, mert Koppenhága nem ismeri el legitimnek a Basar Asszad vezette szíriai kormányt, s közben a helyzet javulásáról szóló tanulmány 12 szerzője közül tizenegyen már megváltoztatták véleményüket.

Dán értékek

A hatóságok közben részben kényszerkitelepítésekkel próbálták meg felszámolni a több dániai városban létrejött gettókat, ahol az illetékesek szerint gyakorlatilag már nem érvényesül a dán jogrend. A hivatalos dán statisztikák szerint országszerte már 28 olyan körzet van, ahol többségben vannak a nem nyugati országokból érkezett menekültek, illetve azok leszármazottjai, s a szociális mutatók – a foglalkoztatottság, a bűnőzési ráta, valamint az iskolai végzettségi adatok – rosszabbak az országos átlagnál. A koppenhágai kormány célja, hogy 2030-ra felszámolja a gettókat, s a program részeként lerombolják a rossz állapotban lévő lakóházakat és a bérlakások helyére komfortosabb, de jóval drágább otthonokat építenek.

Több olyan intézkedés is érvényben van, amely a jogvédők szerint hátrányos megkülönböztetéssel sújtja az ott lakókat. a bűncselekmények elkövetője a jogrendben megadottnál kétszer nagyobb büntetést kaphatnak, s néhány olyan cselekményért is kiszabhatnak letöltendő börtönbüntetést, amelyért korábban csak pénzbüntetés járt. Ugyancsak megosztó az a rendelet, amely szerint a gettókban élő szülők gyermekeinek hetente legalább 25 órát bölcsödében, vagy óvodában kell tölteniük, hogy megismerjék a „dán értékrendet”.