Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
A Pegasust gyártó NSO Group egyik leányvállalata Bulgáriában működik, és az ottani hatóságok engedélyével adja el külföldre az uniós országban fejlesztett megfigyelőeszközöket, írja a Szabad Európa. A cikk emlékeztet, hogy az NSO átláthatósági jelentése kiemeli, hogy minden országban, ahol a cég működik (Izrael, Ciprus, Bulgária), szorosan együttműködik a hatóságokkal, és betartja az országok exportszabályozását.
Az NSO bolgár leányvállalata a Circles Bulgaria, amely magáncégeknek, kormányzati és civil szervezeteknek fejleszt telekommunikációs és informatikai programokat. (Az izraeli NSO ezzel szemben csak állami szerveknek értékesít.) A cég bevétele 2019-ben 20 millió leva (kb. 3,7 milliárd forint) volt, és mintegy 150 főt foglalkoztatott. A hivatalos iratokból nem derül ki, pontosan milyen szoftvereket fejleszt a Circles Bulgaria, de a Toronto University kiberbiztonsági laborja szerint olyan eszközt fejlesztenek, amely a mobilhálózatok sérülékenységét használja ki.
A Circles programjával lehetővé válik nemcsak egyes telefonok helyzetének meghatározása, a beszélgetések lehallgatása és a szöveges üzenetek megfigyelése vagy megváltoztatása is. A Circles eszköze a világ legtöbb országában bevethető. Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma 2017-ben nemzetbiztonsági kockázatként azonosította a programot.
A Pegasus-botrány július 18-án robbant, amikor egy szerkesztőségek közötti nemzetközi együttműködés keretein belül létrehozott projekt eredményeként kiderült, hogy az izraeli gyártású kémprogrammal figyeltek meg Magyarországon embereket. A magyar kormány nem adott a botrány kirobbanása óta választ arra, hogy ők vásárolták-e meg Magyarországon a szoftvert, illetve hogy ők végeztek-e vele megfigyelést összesen közel háromszáz magyar emberen, köztük újságírókon, ügyvédeken, üzletembereken.
