szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A Le Monde, a Mediapart oknyomozó portál és a Radio France is tagja a kémszoftverrel kapcsolatos botrányt feltáró Forbidden Storiesnak.

Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

Négy keresetet nyújtott be szerdán Marokkó nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás címén olyan francia sajtótermékekkel szemben, amelyek a múlt héten számos ország, köztük Marokkó állítólagos érintettségét tárták fel a Pegasus nevű kémprogrammal összefüggésben. Erről a Pegasus-ügyben Marokkót képviselő francia ügyvéd, Olivier Baratelli tájékoztatta az EFE spanyol hírügynökséget.

Az ügyvéd szerint két keresetet nyújtottak be a Le Monde című francia napilappal - és annak főszerkesztőjével, Jérome Fenoglióval - szemben, további egyet a Mediapart nevű francia oknyomozó portállal - és annak vezetőjével, Edwy Plenellel - szemben, és egyet a Radio France közszolgálati rádióval szemben. Az említett sajtótermékek mindegyike tagja a Forbidden Stories című francia médiakonzorciumnak.

Baratelli a múlt héten szintén nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás címén keresetet nyújtott be a Forbidden Stories-zal és az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezettel szemben is.

A közelmúltban 17 médiaszervezet nyilvánosságra hozta a Forbidden Stories által vezetett nyomozás eredményeit, amelyek szerint különböző országok kormányai az NSO Group nevű izraeli kibercég Pegasus nevű programjával újságírók, aktivisták és kormánytisztviselők telefonjait próbálták meg feltörni, vagy törték fel sikeresen megfigyelés céljából. A Forbidden Stories és az AI egy olyan, 50 ezer telefonszámot tartalmazó listát bocsátott oknyomozó újságírók részére, amelyen az NSO ügyfelei által 2016 óta kiválasztott potenciális célpontok szerepeltek, Magyarországon több mint 300 érintett lehet.

Az ügyben az első meghallgatást október 15-én tartják, de az eljárás akár két évig is elhúzódhat.

Emmanuel Macron francia elnök is szerepelhetett Marokkó lehetséges megfigyelési célpontjai között. A Le Monde szerint 2019-ben egy marokkói állambiztonsági szolgálat célkeresztjébe került Édouard Philippe volt miniszterelnök és az akkori kormány további 14 tagja is. Az ügy kapcsán rendkívüli ülést tartott a nemzetbiztonsági, illetve védelmi tanács. Gabriel Attal francia kormányszóvivő közölte: jóváhagyták az elnökre vonatkozó biztonsági protokollt az incidens nyomán és "ellenőrzéseket tartanak" az ügyben. Macron a napokban le is cserélte a telefonját.

A Pegasus-ügy részleteiről itt olvashat bővebben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Windisch Judit hvg360

Pegasus-ügy: Az egyik elment nyaralni, a másik megfúrta, de ki jár a végére?

Lázasan keresi az ellenzék, mikor mehetett át titokban a nemzetbiztonsági bizottságon a topkategóriás izraeli kémszoftver, a Pegasus megvételének jóváhagyása. Ezt a munkát a Fidesz sem akadályozhatja, azonban könnyűszerrel bojkottálhatja a testület munkáját hónapokon át. Majtényi László volt adatvédelmi biztos szerint tényfeltáró újságírók lehallgatása törvénybe ütközik, az érintettek bátran perelhetnek. Egy másik szakértő szerint lehet, hogy nem is az újságírók, hanem a forrásaik voltak a valódi célpontok. Az viszont nem tudni, hogy tényleg bűncselekmény miatt keverték bele őket, vagy tisztán politikai megfigyelés zajlott.