Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrajnai háború elől menekülő, kísérő nélküli kiskorúakat el kell osztani az uniós tagállamok között – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedd délelőtt.
Johansson azt mondta: „Vlagyimir Putyin orosz elnök seregei gyermekeket gyilkolnak, eddig 158 gyermek esett áldozatul az inváziónak (Ukrajna friss jelentése szerint már 165 – a szerk.). Ezeket a háborús bűnöket meg kell torolni” – hangsúlyozta.
A biztos arra is rámutatott, hogy több mint kétmillió ukrajnai gyermek menekült el az Európai Unióba, ahol emberkereskedelem veszélye leselkedik rájuk. Mint mondta, Litvániában már 43 ukrán menekült gyermekkel kapcsolatban vizsgálódnak a hatóságok emberkereskedelem gyanújával. A biztos felhívta a figyelmet, hogy az EU több intézkedést is hozott ezeknek az eseteknek a megelőzésére: az Europol külön munkacsoportot hozott létre, hogy figyelje az emberkereskedők tevékenységét, a hatóságok speciális kiképzést kapnak, az Európai Bizottság koordinációs tanácsot működtet.
Johansson felszólította tagállamokat, hogy növeljék befogadóképességüket, különös tekintettel a fogyatékossággal élő gyerekekre, és a határvédelmi hatóságokat, hogy regisztrálják a kiskorú menekülteket. Dubravka Suica demográfiáért felelős uniós biztos azt hangsúlyozta: a menekült gyerekeket mielőbb nevelőcsaládok gondjaira kell bízni, és mozgósítani kell a tagállami gyermekvédő szolgálatokat.
Az Európai Bizottság alelnöke: Kicsit elhamarkodottan mondta Orbán Viktor, hogy nem cselekszik Brüsszel
Nagy összegű támogatási javaslattal áll elő kedden az Európai Unió, a humanitárius célokra és a menekültek ellátására szánt összeg Ukrajna mellett a háború által leginkább érintett tagállamoknak, így Magyarországnak is jár majd. Margaritisz Szhinasz a hvg.hu-nak azt is elmondta: kötelező kvótáról akkor sem lehet szó, ha egyetlen tagállamba érkezik a menekülők többsége.
Nem a menekülő gyerekekről, hanem általánosságban az Ukrajnából menekülőkről beszélt a hvg.hu-nak az Európai Bizottság alelnöke hétfőn. Margarítisz Szkínász lapunk kérdésére azt mondta, hogy elosztásukban kötelező kvótáról akkor sem lehet szó, ha egyetlen tagállamba érkezik a menekülők többsége.
„Az önkéntes áthelyezés intézménye már évek óta működik. Ha ez a helyzet áll elő, és valamelyik tagállam ehhez segítséget kér majd, akkor tudunk nekik segíteni”
– tette hozzá a biztos, aki nem gondolná, hogy Magyarország ezen országok közé tartozna.
