szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több ország tüzérségi lőszereket, partvédelmi rendszereket, harckocsikat és egyéb páncélozott járműveket adományoz, mások az ukrán katonák kiképzését segítik.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Egy hétfőn megrendezett virtuális találkozó alkalmával mintegy 20 ország ígéretet tett arra, hogy újabb fegyverszállítmányokat juttat el Ukrajnába – jelentette be sajtótájékoztatóján Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

"Több ország rendkívül szükséges tüzérségi lőszereket, partvédelmi rendszereket, harckocsikat és egyéb páncélozott járműveket adományoz" – mondta Austin a védelmi minisztériumban (Pentagon) a találkozó után. "Mások új kötelezettségvállalásokkal álltak elő az ukrán katonai erők kiképzésével, valamint a katonai rendszereik fenntartásával kapcsolatban" – tette hozzá a tárcavezető.

Az úgynevezett Ukrajnai Kapcsolattartó Csoport (Ukraine Contact Group) találkozóján 47 ország miniszterei és védelmi vezetői vettek részt. A csoportot – nyugati szövetséges katonai vezetőkkel egyetértésben, a németországi Ramsteinben található bázison – áprilisban hozta létre az Egyesült Államok, azzal a céllal, hogy segítsék Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítését.

Az új fegyverszállítmányokat bejelentető országok között volt például Olaszország, Dánia, Görögország, Norvégia és Lengyelország is – mondta Austin. A védelmi miniszter kiemelte, hogy Dánia például hajók ellen bevethető támadórakétákat, Csehország pedig helikoptereket, harckocsikat és rakétarendszereket ajánlott fel. "Itt mindenki megérti ennek a háborúnak a tétjét" – fogalmazott.

Austin háláját fejezte ki minden országnak, amely támogatást ajánlott fel, és elmondta, hogy a csoport megalakulása óta eltelt négy hétben folyamatosan nő az adományozási kedv. "A mai megbeszélések után pedig örömmel jelenthetem be, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket" – közölte a védelmi miniszter hozzátéve, hogy a csoport következő ülését június 15-én, nagyjából a NATO védelmi miniszteri ülésével egy időben, Brüsszelben tartják majd.

Az ENSZ becslései szerint Oroszország február 24-én elindított Ukrajna elleni háborújában legalább 3930 civil vesztette életét, és 4532-en megsebesültek. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint közel 6,5 millió ember menekült el más országokba, és több mint 7,7 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

(Nyitóképünk illusztráció.)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!