Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kilenc európai ország biztosította támogatását Ukrajna NATO-csatlakozásához közös nyilatkozatban – ugyanaz a kilenc ország, amely kormányai közösen ítélték el Ukrajna területeinek elcsatolását. De ahogy Novák Katalin köztársasági elnök neve sem szerepelt az elítélő nyilatkozat aláírói között, úgy a The Guardianen közzétett országlistán sem szerepel Magyarország.
Ukrajna NATO-tagságát a következő európai országok támogatják: Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegro, Románia és Szlovákia. Közös nyilatkozatuk ugyanakkor kissé homályosan fogalmaz: azt írják, „határozottan kiállnak a 2008-as bukaresti NATO-csúcs döntéséhez Ukrajna jövőbeni tagságával kapcsolatban”. A The Guardian emlékeztet, hogy az ominózus NATO-csúcson „üdvözölték” ugyan Ukrajna és Grúzia tagjelöltségét, de nem adtak meg határidőket a csatlakozási folyamatra, ahogyan most sem.
Nem volt sokkal bíztatóbb a washingtoni Fehér Ház reakciója sem Zelenszkij ukrán elnök pénteki bejelentésére a NATO-csatlakozás kérvényezéséről: Jake Sullivan, az elnöki hivatal szóvivője azt nyilatkozta, hogy a jelölési folyamatot „más időben kellene felvetni Brüsszelben”.
(Borítóképünkön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.)
