Hadiállapotot rendelt el az orosz elnök abban a négy ukrán megyében, amelyet ma már oroszországi területként kezelnek – írta meg a The Guardian. A brit lap szerint Vlagyimir Putyin a döntést a biztonsági tanács szerdai ülésén tárta a hallgatóság elé.
A négy érintett régió Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk – ezeket egy népszavazásnak álcázott művelettel annektálta Oroszország.
Putyin azt is elrendelte, hogy a kormány hozzon létre egy különleges koordinációs tanácsot, amely az oroszországi régiókkal együttműködve fokozná Moszkva háborús erőfeszítéseit Ukrajnában. Valamint rendeletet adott ki arról, hogy korlátozzák a ki- és belépést az Ukrajnával szomszédos nyolc oroszországi területen. Ezek Krasznodar, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Kurszk és Rosztov, valamint a Krím és Szevasztopol, amelyeket Oroszország 2014-ben vett el Ukrajnától.
A hadiállapotról szóló rendeletben nincs benne konkrétan, hogy ez milyen intézkedéseket jelent, az elnök három napot adott az ottani rendfenntartó erőknek arra, hogy javaslatokat tegyenek ezekre. Ettől függetlenül a rendelet már csütörtök nulla órától érvényes helyi idő szerint.
Az orosz törvények szerint a hadiállapot a biztonsági intézkedések megerősítését, utazási és gyülekezési korlátozást, kijárási tilalmat, a stratégiai jelentőségű cégek elköltöztetését, a lakosság egy helyre terelését, erősebb cenzúrát, a távközlési hálózatok erősebb katonai ellenőrzését, a rendfenntartó erők szélesebb jogkörét jelentheti.
Putyin azt is elrendelte, hogy a négy régióban hozzanak létre területvédelmi erőket.
Az állami tévé közvetítette, amint az államfő biztonsági tanácsa ülésén beszél a rendeletekről. Azt mondta: ezek a területek már azelőtt bevezették a hadiállapotot, hogy csatlakoztak az Oroszországi Föderációhoz, de az intézkedéseket hivatalossá kell tenni az orosz jogrendben is. Putyin azzal indokolta a rendeleteket, hogy Kijev nem hajlandó tárgyalni Moszkvával, és hogy az ukrán erők továbbra is bombázzák ezeknek a régióknak a lakosságát.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte a RIA-Novosztyi hírügynökség szerint, hogy a rendeletek nem jelentik Oroszország határainak lezárását.
A négy elcsatolt régióhoz köthető népszavazásokat az Európai Tanács is elítélte. „Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását” – írták akkor. A Tanács azt is kiemelte, hogy Oroszország a szabályokon alapuló nemzetközi rend szándékos aláaknázásával, Ukrajna függetlenséghez, önállósághoz és területi egységhez fűződő alapvető jogainak megsértésével, valamint az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek megsértésével a globális biztonságot is kockáztatja.
Az orosz-ukrán háború friss híreit itt olvashatják:
Kezdődhet a harc Herszonért, a brit jelentések szerint az oroszok kifogytak a tehetséges altisztekből - háborús híreink
Százezrek maradtak áram és víz nélkül az orosz légicsapásai miatt, Zelenszkij szerint az ukrán erőművek egyharmada megsemmisült az elmúlt másfél hét rakétatámadásai miatt.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
