szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A New York Times nyolc hónapos nyomozómunka után kiderítette, hogy a 234. légideszant ezred katonái követték el a gyilkosságokat.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Megtalálta a New York Times a bucsai mészárlásért felelős orosz katonai egységet, ez a 234. légideszant rohamezred – derül ki a lap által kiadott, mintegy fél órás dokumentumfilmből. Az összeállítás egy nyolc hónapig tartó nyomozás eredményeit dolgozza fel, benne megszólalnak a helyszíni tanúk, de sikerült több áldozat mobiltelefon-adatait is lekérni, ki is derült belőlük, hogy az orosz katonák ezekkel telefonáltak haza, miután végeztek tulajdonosaikkal.

A film szerint a bucsai mészárlás nem egyszeri eset volt, hanem egy, „a fővároshoz vezető út kíméletlen biztosítására alkalmazott szándékos és szisztematikus módszer”.

A katonák a fegyvertelen, katonakorú civileket kihallgatták és kivégezték, de olyanokat is megöltek, akik csak az útjukba akadtak – legyenek akár családjukkal menekülő gyerekek, élelemért kutató helyiek, vagy olyan emberek, akik csak hazajutni próbáltak a kerékpárjaikon – hangzik el a videóban.

A nyomozás alatt 36 áldozatot sikerült azonosítani, köztük egy 14 éves lánnyal és az anyjával.

„Szinte valamennyi, a Jablunszka utcában azonosított áldozat civil volt, vagy ukrán hadifogoly. A meggyilkolásuk a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekménynek minősül és eljárást indíthat miattuk a Nemzetközi Büntetőbíróság” – jelentik ki a filmben, majd hozzáteszik, hogy a „bucsai gyilkosságok kiterjedtségük és szisztematikus jellegük miatt akár emberiesség elleni bűntettnek is minősülhetnek.”

A bucsai mészárlás egyértelmű cezúrát jelentett a háborúban, az ukrán parlament ennek hatására nyilvánította népirtásnak az orosz inváziót, bár Moszkva azóta sem volt hajlandó elismerni a gyilkosságok megtörténtét és való igaz, hogy Orbán Viktort is noszogatni kellett, hogy elítélje a Bucsában történteket, a miniszterelnök korábban arról sem akart beszámolni, hogy szóba került a mészárlás, amikor tavasszal Vlagyimir Putyinnal tárgyalt. Ez utóbbi azért érdekes, mert Orbán a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó elítélni a mészárlást, hanem arról beszélt, hogy vizsgálatokra van szükség, minden egyéb „zsurnalizmus”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Bábel Vilmos Itthon

Bucsa polgármestere a hvg.hu-nak: „Az a szerencse, hogy Isten csak egy ilyen agresszív szomszédot adott nekünk”

A ferencvárosi önkormányzat meghívására rövid időre Budapestre látogatott az ukrajnai Bucsa polgármestere. Bucsa nevét április elején ismerhette meg a szélesebb közvélemény, miután az orosz fegyveres erők elhagyták a Kijevhez közeli megszállt kisvárost, és fény derült azokra a borzalmakra, amiket az ott tartózkodásuk alatt elkövettek. Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere is a városban volt a tömegmészárlások idején, a hvg.hu-nak adott interjúban pedig többek között a traumákról, a magyar kormány Ukrajnához való viszonyáról és a továbblépésről is beszélt.