Polgári árucikkeknek maszkírozva szállítana fegyvert Kína az oroszoknak – ez derül ki legalábbis a kiszivárgott Pentagon-iratokból, amikről a Washington Post számolt be. Ugyanakkor a kiszivárgott dokumentumok között egy másikban az olvasható, hogy egy orosz területek ellen, NATO-fegyverekkel végrehajtott ukrán támadás elegendő indokot szolgáltatna Peking számára ahhoz, hogy nyíltan kezdjen fegyvert szállítani Moszkvának.

Hogy pontosan hol tart ez a folyamat, nehéz meghatározni, ugyanakkor az utóbbi hetek, hónapok során egyre gyakrabban hallani ukrán forrásokból, hogy az általuk elfogott, illetve megsemmisített orosz fegyverekben kínai elektronikát találtak. Például alig egy hónapja jelentették a luhanszki területvédelmi erők egy kínai drón lelövését, bár hozzá kell tenni, hogy a földre kényszerített Mugin-5 típusú repülőt Alibaba-drónnak is nevezik, mivel viszonylag olcsón megveheti akárki a kínai webshopokban.

Ennél valamivel aggasztóbb az ukránok mostani közlése, Vladiszlav Vlaszjuk, az elnöki kabinetiroda főnökének szankcióügyi tanácsadója a Guardian tudósítása szerint így fogalmazott: „Csomó különféle dolgot találtunk, kínaiakat”. Az ukrán szakértők arról számoltak be, hogy az Orlan-drónok navigációs rendszerében találtak kínai alkatrészeket, illetve az orosz tankok tűzvezető rendszerében is. Az előbbiekben a háború előtt svájci, utóbbiakban francia elektronika működött.

Hivatalosan Kína mindent tagad, Csin Kang külügyminiszter a német kollégájával, Annalena Baerbockkal tartott közös sajtótájékoztatójukon úgy fogalmazott, hogy Peking nem szállít fegyvert az ukrajnai konfliktus egyetlen résztvevőjének sem. Ezután Csin megismételte, hogy országa kész közvetíteni a háborús felek között és segíteni abban, hogy békés eszközökkel oldják meg a konfliktust. Megjegyezte azonban, hogy Kína szabályozni fogja a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas termékek exportját.

Mindezzel Csin Baerbock kritikus szavaira kívánt reagálni. A német külügyminiszter ugyanis elégedetlenségének adott hangot, amiért Kína nem követeli Moszkvától, hogy hagyja abba ukrajnai háborúját. Mint mondta, Peking hivatalosan minden ország területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartását, és minden fél jogos biztonsági érdekeinek figyelembe vételét hangoztatja, de nem ítélte el egyértelmű és határozott módon az Ukrajna ellen indított orosz offenzívát.

Ugyan Csin a legmagasabb rangú kínai állami tisztviselő, aki egyértelmű nyilatkozatot tett az oroszoknak történő fegyverszállítások kérdésében, ám a kijelentéseit némileg árnyalhatja az a tény, vasárnap Moszkvába utazik Li Sang-fu kínai védelmi miniszter, hogy orosz kollégájával, Szergej Sojguval egyeztessen.

A kínai állásponttal szemben némileg szkeptikus hangvételű kommünikét adott ki az Európai Unió fődiplomatájának tekinthető Josep Borrell is, aki egy pozitív koronavírusteszt miatt nem tudta elkísérni Baerbockot Pekingbe. Borrell szerint rendkívül nehéz, ha ugyan nem lehetetlen az Európai Unió számára, hogy bizalmi kapcsolatot tartson fenn Kínával, ha Peking nem járul hozzá az orosz hadsereg ukrán területekről való kivonásán alapuló politikai megoldás megtalálásához.

„A semlegesség a nemzetközi jog megsértése esetén nem hiteles” – jelentette ki az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, majd közölte, hogy a bizalom helyreállításának érdekében olyan gesztusokat várna Hszi Csin-ping kínai államfőtől, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkijvel és küldjön humanitárius segélyszállítmányt Ukrajnába.