Oroszország bevonásával rendezne újabb békecsúcsot Olaszország és Svájc

Az első békecsúcson nem vettek részt az oroszok, és egyelőre a másodikra sem nyitottak.

  • MTI MTI
Oroszország bevonásával rendezne újabb békecsúcsot Olaszország és Svájc

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Olaszország és Svájc második békecsúcsot szorgalmaz az ukrajnai konfliktus diplomáciai rendezésére, ezúttal azonban Oroszország részvételével – erről írt alá nyilatkozatot hétfőn Antonio Tajani olasz külügyminiszter svájci hivatali partnerével, Ignazio Cassisszal Locarnóban.

A dokumentum szerint „a lehető legjobb körülményeket kell megteremteni egy második békecsúcshoz, amelyen a felek mindegyike, ideértve Oroszországot és a releváns globális szereplőket is, részt vesznek”.

Tajani és Cassis felszólították az érintett nemzetközi szereplőket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést egy közös tárgyalási alap megteremtéséhez. Mindennek a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányában rögzített területi épség és szuverenitás elvének tiszteletben tartásával kell megvalósulnia.

A svájci békecsúcs jó szándékú, de nem ígér megoldást az ukrajnai háborúra

Aligha lesz eredményes a hétvégi svájci Ukrajna-békecsúcs, amelynek az lenne a célja, hogy demonstrálja a világ Kijevvel vállalt szolidaritását. Közben az ukrán hadseregnek az utóbbi napokban sikerült stabilizálnia a Harkiv környéki frontot.

Hangsúlyozták egyben, hogy a békét csakis az érintett szereplők mindegyikének bevonásával, illetve párbeszéddel lehet elérni.

Oroszország egyebek között az ukrán államterület több mint ötödének elcsatolását, valamint Ukrajna semlegességének kinyilvánítását követeli, amivel Kijev lemondana 2019-ben az alkotmányában is rögzített NATO-csatlakozási törekvéseiről is.

Júniusban Oroszország távollétében, de mintegy száz állam és szervezet részvételével tartották meg az első ukrajnai békecsúcsot a svájci Bürgenstockban. Moszkva képtelenségnek nevezte akkor, hogy nélküle rendezték a tanácskozást. Mindemellett kizárta részvételét egy újabb békecsúcson is, a moszkvai külügyminisztérium szerint azért, mert azon is csak a kijevi vezetés elképzeléseit vitatnák meg.

A második ukrán békecsúcsról tárgyalt Szijjártó és Kuleba

A frontvonalbeli helyzetről is mesélt az ukrán külügyminiszter magyar kollégájának.

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.