Milorad Dodik korábban közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az országrész elszakadásának lehetőségét.
A boszniai szerb parlament megszavazta csütörtökön késő este az országrész igazságügyi rendszerének a szövetségitől való elszakadását, két nappal azután, hogy a szövetségi bíróság a boszniai nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot, a többségében szerbek lakta terület elnökét.
A boszniai szerb közszolgálati televízió (RTRS) beszámolója szerint a jogszabályt a kormánypárti képviselők voksaival szavazta meg a Banja Luka-i parlament, az ellenzék bojkottálta a szavazást.
A törvény értelmében a szövetségi igazságügyi intézmények, a bíróságok, az ügyészségek és a rendőrség sem illetékes többé a boszniai Szerb Köztársaság területén.
Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az országrész saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépését, valamint saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat. Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amellyel vádolták. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései szerinte semmisek.
Milorad Dodik a múlt héten az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára. Közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az országrész elszakadásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll: a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.
A kortárs film szinte korlátlan büdzsével játszó angol nagyágyúja, Guy Ritchie egyszerre két produkcióval is kényezteti a dinoszauruszok újbóli eljövetelére váró közönséget: kőkemény gengszterekkel és az örök fiatalság titkát kereső kalandorokkal.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
