2,7 millió emberi tevékenységet naplóztak, mióta felfedezték az Antarktiszt, ausztrál kutatók most ezekből állítottak össze adatbázist.
Az emberi tevékenység az eddig véltnél szélesebb körű hatással volt az Antarktiszra azóta, hogy a kontinenst 200 éve felfedezték - erre jutottak a melbourne-i Monash Egyetem kutatói. A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a kontinensen folyt 2,7 millió emberi tevékenységről készült adatbázis alapján először mutatták ki az emberi tevékenység mértékét az elmúlt 200 évben a Föld legnagyobb érintetlen, városok, mezőgazdaság és ipar nélküli térségében.
A főként a kontinens középső részein lévő nagyobb területek kivételével az ember mindenhova betette a lábát. A folyamatos emberi jelenlét szembetűnő és nehezebben kimutatható módon is hatással volt az Antarktiszra - írták. A látványosabb hatás az infrastruktúra építése, a vegetáció eltaposása és a fókavadászat. Az első ránézésre kevésbé feltűnő változások között a mikrobiális szennyezést, a vadvilág életének és a talajnak a megzavarását és szennyezését említették.
Az ősi érintetlen területek ma már az Antarktisz kevesebb mint 23 százalékát teszik ki és területük csökken, ahogyan terjed az emberi tevékenység.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
