Nepál újabb 8000 méter feletti csúcsokat talált a Himaláján, a hegymászók mégsem díjazzák
Az eddigi 8 helyett már 14, nyolcezer méternél magasabb hegycsúccsal büszkélkedik Nepál.
hvg.hu
Hat újabb “nyolczres” hegycsúcssal bővítette a listáját Nepál turisztikai minisztériuma – írta a Telex a Kathmandu Post nyomán. Ezzel hivatalosan már tizennégy olyan hegycsúcsot tartanak nyilván, amely magassága meghaladja a nyolcezer métert. Ezzel az extrém hegymászók a következő csúcsokat is ostromolhatják – legalábbis a nepáliak szerint:
Yalung Khang West (8 077 méter),
Lhotse Shar (8 400 m),
Lhotse Middle (8 410 m),
Kanchenjunga Central (8 473 m),
Kanchanjunga South (8 476 m),
Yalung Khang (8 505 m).
Nyolcezres hegycsúcsok egyébként kizárólag a Himaláján vannak a Földön – ezeket nevezik a hegymászók “halálzónának” a szélsőséges időjárási viszonyok és az oxigéniány miatt -, bár az máig vitatott, hogy pontosan mi számít hegycsúcsnak, és hova engedjék fel a csúcstámadó expedíciókat.
A környező folyók is szerepet játszanak abban, hogy a Mount Everest egyre magasabbra tör – mutat rá egy friss kutatás.
Nepál többek között a hegymászóturizmus miatt is régóta lobbizik több Himalája-csúcsot elismertetni a nemzetközi hegymászó szövetséggel, amely viszont a szigorú szabályai miatt nem ismer el több nepáli nyolcezrest (legalábbis önálló csúcsként, nem pedig egy másik hegycsúcs részeként).
A szövetség a Himaláján összesen 14 csúcsot tart nyilván, Kínában, Nepálban és Pakisztánban együttvéve. A szabályaik szerint ezekre a hivatalos nyolcezresekre önálló útvonalakon lehet feljutni, és legalább fél kilométeres hegygerinc választja el őket a többi csúcstól.
A világ egyik legelzártabb országába nem egyszerű eljutni, aki viszont vállalkozik rá, annak különleges élményben lehet része: az útvonal a Mount Everest havas hegycsúcsai mellett halad el, a pilótákat is próbára tevő leszálláshoz pedig egy kolostorokkal szegélyezett völgyön kell végigrepülnie a gépnek.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.