Évek óta pusztulnak az ültetvények a világ két legnagyobb narancsexportőr országában, de az idei krízis lehet az eddigi legnagyobb. Magyarországon két év alatt 79 százalékot drágult a narancslé, a fogyasztásunk ezért majdnem felével esett vissza. A szakma kétségbeesetten keresi a kiutat, és fontolgatják: törvénymódosítást kezdeményeznek, hogy a mandarinlével felütött lé is narancslé lehessen.
Gyorsan emelkedett a vízszint az elmúlt napok esőzései nyomán.
A legforróbb napon, szerdán közel 53 Celsius-fokot is mértek Delhiben. A szélsőséges időjárás vasárnapig legalább 77 áldozattal járt, de a valós szám ennél is nagyobb lehet. A forróságnak leginkább kitett építőipari és gyári munkások számára kötelező sziesztát írtak elő, de vannak, akik épp a hőség miatt kénytelenek többet dolgozni.
A háztartások majdnem 80 százaléka nem vesz visszaváltható csomagolású terméket, a felüket nem is érdekli ez az egész, derül ki a KSH friss felméréséből.
Miért tart többre egy ósdi katódsugárcsöves tévét a ledkijelzős csodáknál egy hulladékkezelő? Hányszor lehet visszaforgatni egy PET-palackot? És egy sörösdobozt? Mennyi bálázott műanyaghulladékot tud egy nap alatt felpakolni egy igazán elhivatott targoncás? Lessen be a hulladékfeldolgozás kulisszái mögé a Téglagyárdűlőn!
A szokásosnál 1-2 héttel korábban kezdtek rajzani a kérészek Szeged alatt a Tiszán.
A várnál több eső esett – és még most is esik – a Duna felső vízgyűjtőjén, ami miatt komoly árhullámra számít a vízügy. A szigetközi szakaszon akár III. fokú árvízvédelmi készültségre is szükség lehet, de több hazai folyó is áradni fog a következő napokban.
Rehabilitálják a két éve kiszáradt Merzse-mocsarat. Ehhez árkokat fognak – legalábbis részben – betemetni: sekélyebbre és szélesebbre szabják őket, hogy hatékonyabban vezessék ide a csapadékvizet, és több maradjon helyben. Így ismét otthonra lelhet a barna réti héja, a mocsári teknős és a pöttyös gőte is Ferihegy tőszomszédságában.
A szokásosnál hetekkel korábban rajzanak a kérészek a Sebes-Körösön.
Mit jelent a társadalmi fenntarthatóság? Hogyan lehet e köré vállalkozást építeni? Hogyan lehet mérni az elért társadalmi hatást? És hogy kerül képbe a jóga? Ezekről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Kalmár Annával, az AdniJóga alapítójával.
Napelemben már elmentek a kínaiak, és a szélturbinák területén is nagyon jönnek fel, az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy megóvja a kontinens szélturbinaiparát.
Évek óta küzdenek a lakossági ingyen napelemes pályázaton indulók és kivitelezőik a bonyolult és döcögő pályázati felülettel és a támogatás folyósításával, miközben a lebonyolító hiánypótlásokkal húzza az időt, és épphogy csak csurgatja a pénzt. A kormány a legújabb pályázatos kifizetésekkel veri a mellét, holott a három éve indult előző pályázat nyertesei közül kevesebb mint minden tizedik jutott hozzá a támogatáshoz.
Miért fontos egy cég hagyatéka és hogyan gondolkodik egy fenntartható vállalat vezetője? Mi az az ESG és hol tart az alkalmazása itthon? Mi az a fánkgazdaság és mi az az ikigai? Ez mind kiderült zöld podcastunk különkiadásából.
Nagy ígéret az ipari kender, erős rostját és belső fás részét felhasználva könnyen készülhetnek karbonnegatív, egészséges, fenntartható épületek. A fenntartható jó gyakorlatokat támogató, a holland nagykövetség által alapított Tulipán-díj különdíjasa is egy kenderépítéssel foglalkozó hazai vállalkozás lett. Interjú Horesnyi Bélával, a Café Plusz Kft. ügyvezetőjével.
Mi történik, ha a környezeti tanácsadók megelégelik az elméletet, és saját kezükbe veszik az építkezést? A Holland Nagykövetség által alapított Tulipán-díj a Fenntarthatóságért első díjazottja szerint számít az építési anyag, de fontos a hozzáállás is: ők holisztikusan, és egyszerre különböző szerepekben – befektetőként, tervezőként, kivitelezőként és felhasználóként – tartják szem előtt a fenntarthatóságot. Az Equinox International társalapítója, Bakos Noémi és a cég egyik projektvezetőjéve, Lapinskas Lilla interjúnkban arról mesélnek, hogyan lesz egy épület valóban holisztikus, miért fontos a szétszerelhetőség, és hogyan lehet karbonsemleges házakat építeni CLT-ből és minőségi faszerkezetekből.
Jelentősen nőtt áprilisban a tégla, a beton falazóelemek és a födémrendszerek forgalma tavalyhoz képest. A kereskedők meglepődtek, mert júniusra, az állami támogatási program elindulása utánra várták a forgalomnövekedést. A kedvező adatok mögött az állami programból kimaradók mozgolódása állhat.
Fákat fognak kivágni egy több mint száz éve telepített fasorban Rómaifürdőn. Első pillantásra erejük teljében lévő, virágzó gesztenyefákra is kikerültek az ítéletnek is beillő fadiagnosztikai adatlapok. Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint hiába hibáztatják sokan a kezelő Főkertet, a fák eleve megsínylik az egyre városiasabb létet, és mindennek a tetejében jön a klímaváltozás is.
Hogyan tudjuk csökkenteni a mikro- és makroműanyag-szennyezésünket? Ennek jártunk utána fenntarthatósági podcastunkban a Tisza megtisztítására szerveződött programból nemzetközi szervezetté vált PET kupa projektvezetőjével.
A kisállat nagyon le volt gyengülve, amikor kiemelték.
Az Eurostat adatai szerint a 27 tagú európai közösség települési hulladékának átlagos újrahasznosítási aránya 2021-ben mindössze két százalékponttal maradt el az 50 százaléktól. Ez globálisan is kiemelkedő eredmény, ráadásul azóta minden bizonnyal emelkedett is, az egyes tagországok szintjén azonban hatalmasak az eltérések; nekünk, magyaroknak is van még hová fejlődnünk. Simon Anita, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesének segítségével abba pillantunk bele, hogyan tud a feldolgozás lépést tartani az újrahasznosítás egyik kulcstényezőjének tartott elektronikai hulladékok terén. Vélemény.
