Drasztikusan szűkítette és két évvel elhalasztotta a vállalatok ESG-jelentésének tavaly ősszel véglegesített kötelező alkalmazását az Európai Unió. Bürokráciacsökkentésre hivatkoznak, ám egyúttal a kontinens klímacéljai elérését is kitolják. Teljes hátraarcról van szó?
Az idei súlyos fagyok miatt újra felmerült: vajon lábon lőtte magát a magyar kajszibarack-termesztés, amikor a korai, piacos mediterrán fajtákhoz fordult a magyar klasszikusok helyett? A klímaváltozás a legnagyobb gond a hazai gyümölcsösöknél vagy máshol kell keresni a baj forrását?
Ilyen az, amikor az élővilág alkalmazkodik a városi léthez.
A varjúszülők az éppen cseperedő fiókáikat védelmezik, ezért támadnak rá a járókelőkre.
A szakemberek szerint két lehetőség van: megtanulunk együtt élni a madarakkal, vagy várjuk, hogy csendben kihaljanak, és ne okozzanak nekünk kellemetlenséget.
Jóval hidegebb az idei tavasz a tavalyinál, csakhogy az volt az eddigi legmelegebb. Az idei májust nem csak ezért érezzük hidegebbnek, de azért is, mert meggyengült a magaslégköri poláris örvény. Összességében mégis melegebb volt az átlagnál.
A közép-európai térségben Ausztria jutott a legtovább az idegenforgalom fenntarthatóvá tétele felé, de Szlovéniában, Horvátországban és Romániában is jó példákat találhatnak azok, akiknek fontos ez a szempont. A tapasztalatok azt mutatják, egyre többen vannak: a felelősségteljes turizmus üzleti szempontok miatt is jó befektetés.
A kvagga kagyló óránként két deciliter vizet képes átszűrni, és rengeteg van belőle.
Szaporodnak a fenntartható turisztikai célpontok, a felmérések szerint az útrakelők közül egyre többen keresik a környezetet óvó és a helyi közösségek érdekeit is figyelembe vevő utazási formákat. Cikkünkben bemutatjuk, mit tesznek a nagy szennyezők és mit tehetünk mi turistaként a fenntarthatóságért.
Az agrárközgazdász szerint borzasztó évük lesz idén a gyümölcstermesztőknek.
És itt nem kizárólag a házi méhekre gondolt hanem minden be- és megporzóra a zCast legújabb adásának ökológus vendége, Bihaly Áron, aki számos méhes kérdésre választ ad. Miben más a házi és a vadméh? Mik fenyegetik a megporzókat? Mi lenne velünk nélkülük és mit tehetünk értük? Van egy jó híre is: itthon elég, ha csak megvédjük őket, mert ha számuk fogyatkozik is, de legalább még vannak.
Eddig több mint ezer madár kapott vakcinát, de ez még csak a kezdet.
Az esetről a Mályi Madármentő Állomás számolt be. A fióka testvérét szerencsére sikerült megvédeni.
Néhány alapszabály ismerete és betartása, egy kis odafigyelés és némi tudatosság szükséges csupán ahhoz, hogy fenntartható módon tudjuk le a heti nagybevásárlást. De mik ezek és hogyan érdemes őket a mindennapok részévé tenni? Cikkünkben ennek járunk utána.
Tíz éven át összesen 200 millió forinttal támogatja az OTP Bank a Budakeszi Vadaskert erdeinek megújítását. Az erdőt a klímaváltozás mellett a „túlturizmus” is rombolja.
A Powelliphanta augusta még a róla gondoskodó szakembereket is meglepte.
Már zajlik a tereprendezés, miközben a főváros azon dolgozik, hogy védetté nyilvánítsa a területet. Kiszivárgott egy látványterv is, ami alapján drasztikusan csökkenhet a zöldterületi arány.
Május 8-án mutatják be David Attenborough új természetfilmjét, amelynek középpontjában az óceán áll.
Már negyedik éve nincs elég talajvíz ahhoz, hogy a magok kicsírázzanak, ezt csak öntözéssel lehet elérni.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
