Románia a hitelmegállapodásnak az IMF igazgatótanácsa általi jóváhagyása után, amire hamarosan sor kerül, azonnal lehívhat 5 milliárd eurót. Az összegből mintegy 12,9 milliárd eurót az IMF, 5 milliárdot az Európai Unió, 1-1,5 milliárd eurót a Világbank, a fennmaradó részt pedig több más pénzintézet bocsátja rendelkezésre. Magyarország és Lettország után Románia az Európai Unió harmadik tagországa, amely folyó fizetési mérlegének és államháztartásának tetemes hiánya miatt külső pénzügyi segítségre szorul. Az IMF igazgatótanácsa várhatóan május 4-én hagyja jóvá a hitelmegállapodást.

Románia, miután az IMF igazgatótanácsa hamarosan jóváhagyja a hitelcsomagot, azonnal lehívhat 5 milliárd eurót. Az első részlet valószínűleg július elején érkezik Romániába. A hitelkeretből mintegy 12,95 milliárd eurót az IMF, 5 milliárdot az Európai Unió, 1-1,5 milliárd eurót a Világbank, a többit más pénzintézetek, köztük az EBRD bocsátja rendelkezésre.

Az IMF igazgatótanácsa várhatóan május 4-én hagyja jóvá a hitelmegállapodást. Franks elmondta: a hitel feltételeiről részleteket csak az után tesznek közzé.

Az IMF romániai küldöttségének vezetője szerint a pénzintézet nem kérte a nyugdíjak csökkentését, de megállapodott a román hatóságokkal arról, hogy megreformálják a jelenlegi nyugdíjrendszert, hogy az hosszú távon is fenntarthatóvá váljon. A román kormánynak két év alatt kell felülvizsgálnia nemzetközi segítséggel az állami bérek és nyugdíjak rendszerét, valamint az állami vállalatok ellenőrzési módszereit, mondta Franks. Emlékeztetett, hogy a közszférában az elmúlt három év alatt megkétszereződtek a bérek. Franks rámutatott: ezentúl kevesebb pótlékot kapnak majd a közalkalmazottak, és ezek a juttatások nem haladhatják meg a bér 25 százalékát. Hangsúlyozta: a kormánynak a következő két évben felelős pénzügyi politikát kell követnie annak érdekében, hogy elkerülje a költségvetési hiány további növekedését. Franks megerősítette azt is, hogy az előzetes egyezmény a kisjövedelmű nyugdíjasokat és közalkalmazottakat védő intézkedéseket is tartalmaz.

A Mediafax hírügynökségnek a tárgyaláson résztvevő, nevük elhallgatását kérő illetékesek elmondták: a nyugdíjakat hozzáigazítják az évi infláció szintjéhez, de változni fog a nyugdíj kiszámításának módszere. Romániában a nyugdíjakat az átlagbérhez viszonyítják. Az átalakítás célja az, hogy közép- és hosszútávon kiegyenlítse a nyugdíjalap bevételei és kiadásai közötti aránytalanságokat. Annak, hogy a nyugdíjak mértékét függetlenítik az átlagbértől, nem lesznek azonnali hatásai, ugyanis a cél az, hogy hosszú távon stabilizálják a nyugdíjrendszert – mondták meg nem nevezett illetékesek.

Franks szerint alapvetően fontos, hogy az infláció az idei év végén a Román Nemzeti Bank célsávjába illeszkedjen. Hozzátette: a román jegybank monetáris politikáján csak akkor enyhíthet, ha a feltételek ezt megengedik. A BNR 2009-re 3,5 százalékos inflációs célt állapított meg (egy százalékos eltérést megengedve).

Az IMF küldöttsége csütörtökön Bécsben találkozik a Romániában jelenlévő tíz legnagyobb pénzintézet anyabankjainak vezetőségével. Franks elmondta: azt kérik majd tőlük, hogy segítsenek a likviditás megőrzésében, és ne vigyék ki a pénzüket Romániából.

A következő két évben egymilliárd eurót fektet be Romániában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az összeg a román gazdaság stabilizálására összeállított 20 milliárd eurós nemzetközi védőháló része. A kelet-európai és közép-ázsiai gazdaságok pénzügyi támogatására alapított bank, a szerdai londoni bejelentése szerint, így 500 millió euróval növeli a Romániának idén és jövőre szánt finanszírozásokat az eredetileg tervezetthez képest. Az összegnek hozzávetőleg a felét a román pénzügyi szektor, a másik felét a gazdaság többi ágazata kapja.

Románia és a Nemzetközi Valutalap (IMF) szerdán kötött megállapodást az összesen 20 milliárd eurós, két évre szóló hitelkeretről, amelyet az Európai Unióval, a Világbankkal és egyéb pénzintézetekkel együtt finanszíroz. A megállapodásban részes EBRD szerdai közlése szerint a program célja a tőkebeáramlás meredek zuhanásából eredő hatások enyhítése.

Február végén az EBRD, az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank saját, külön támogatási tervet is bejelentett a finanszírozási gondokkal küszködő kelet-európai gazdaságok számára, összesen 24,5 milliárd eurós kerettel. Ehhez a legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd euróval. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor.

Az EIB 11 milliárd eurós finanszírozásából 5,7 milliárd euró máris hozzáférhető; további 2,8 milliárd eurónyi finanszírozást az intézet várhatóan április végéig hagy jóvá, és ezen felül is várhatók még kiutalások.

A Világbank hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járul hozzá ehhez a februárban bejelentett programhoz, ebből az idén és jövőre összesen 3,5 milliárd euró jut a feltörekvő európai bankszektor problémáinak kezelésére.

Az EBRD 2009-2010-ben 6 milliárd euróig terjedő összeget nyújt a térségi pénzügyi szektornak – és közvetlenül a kis- és középvállalatoknak –, befektetés, valamint adósság- és kereskedelem-finanszírozás formájában.

A londoni bank már múlt hónapban ismertetett éves eredménybeszámolójában közölte, hogy jóllehet tavaly – az 1998-as orosz fizetési válság óta először – veszteséges volt, ennek ellenére idén rekord összeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után.

Az EBRD már korábban bejelentette, hogy a globális pénzügyi válságra tekintettel 2009-ben rekord értékű finanszírozást nyújt az átalakuló országoknak, és az eredetileg tervezett csökkentés helyett növelni fogja a fejlettebb közép-európai térség támogatását is.

Varel Freeman, a bank amerikai alelnöke néhány hete Londonban tartott soron kívüli helyzetértékelésében megerősítette: a bank az idén "drámaian növeli" tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-ben már nem lesz szükségük az EBRD támogatására.

Londoni elemzői körökben már előzetesen a szerdán bejelentett összegű romániai IMF-csomagot valószínűsítették, ugyanakkor több citybeli elemző úgy vélekedett, hogy Romániának ennél nagyobb finanszírozásra lehet szüksége.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének minap kiadott európai feltörekvő piaci elemzése szerint például a cég alapeseti forgatókönyve egyedül 2009-re 26 milliárd dolláros (20 milliárd eurós) román külső finanszírozási hiányt feltételez. A ház szerint így megvan annak a kockázata, hogy a pénzügyi védőháló Románia idei és jövő évi külső finanszírozási igényeire együtt már nem lesz elégséges.