Az IMF sose rajongott Matolcsy receptjéért

Az egykulcsos adó lehet az ára a Nemzetközi Valutalap (IMF) segítségének. A fenntartásaik, akárcsak az Európai Bizottság vonatkozó ellenvetései, az elérhető dokumentumokból végigkövethetők. A történet az ő leírásuk alapján is tanulságos: az Orbán-kormány nagyon sok lépést csak azért tett meg, hogy az egykulcsos adót megvédje - és e lépések aztán súlyosan aláásták a költségvetés fenntarthatóságát.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az egykulcsos személyi jövedelemadó megváltoztatását kérheti az Orbán-kormánytól cserébe az újabb hitelért - adta hírül a Bloomberg. Ez az előzmények fényében nem is lenne meglepő, hiszen az IMF és az Európai Bizottság (EB) delegációja decemberben a jegybanktörvény mellett éppen azért szakította meg a tavaly decemberi informális tárgyalásokat a kormánnyal, mert kétharmados törvénybe akarta betonozni az egykulcsos adót (azóta ez meg is történt).

Az IMF már tavaly februári, évente megjelenő országjelentésében (pdf) is keményen bírálta az egykulcsos adó bevezetését. Mindenekelőtt azért, mert a kormány - a gazdasági növekedés beindítása érdekében - a túl gyorsan meglépett szja-csökkentéssel és a családi adókedvezménnyel 2011-ben nagyjából 500 milliárd forint adóbevételt engedett ki a költségvetésből, az adócsökkentés további fázisai pedig - az IMF akkori számításai szerint - hasonló nagyságrendű bevételkiesést eredményeznek 2012-13-ban.

Azt még nem tudni, mit lép a kormány, ha a Nemzetközi Valutaalap az egykulcsos adó átszabását kéri tőle. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a kiszivárgott információra annyit mondott, hogy találgatásokba nem mennek bele.

Szóltak, hogy nem működik

A Nemzetközi Valutaalap tavaly februári jelentésében bírálta, hogy az adócsökkentés nem a költségvetési egyensúly javításával párhuzamosan, fokozatosan történt, hanem hirtelen nagy lyukat ütött a büdzsén, amit a kormány átmeneti bevételekkel, elsősorban a külföldi vállalatokat sújtó válságadókkal és a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításával tömött be.

Matolcsy György sorára vár Fotó: MTI / Illyés Tibor

A kormány arra számított, hogy az adócsökkentésnek köszönhetően javuló versenyképesség, a növekvő munkaerőkínálat, és az, hogy az alacsonyabb adókulcs miatt többen fizetnek majd adót, kompenzálni fogja a kiesett bevételeket.

Az IMF szakértői azonban figyelmeztették a kormányt, hogy túlértékeli ezt az elméleti lehetőséget, és ez a stratégia kockázatos, ugyanis a költséges adócsökkentés nem biztos, hogy beindítja a gazdaságot. Az IMF jelentése azt is leírta, hogy az adócsökkentés hatása a fogyasztásra korlátozott maradhat, és a háztartások inkább megtakarítják majd a náluk hagyott többletjövedelmet.

Mint azóta bebizonyosodott, az IMF szakértőinek igazuk volt: fél év alatt kiderült, hogy Matolcsy receptje nem vált be, és a magyar gazdaság növekedése az adócsökkentés ellenére gyakorlatilag megállt. A Nemzetközi Valutaalap szakértői arra is rámutattak, hogy a költségvetési lyuk áthidalására bevezetett válságadókat a cégek részben áthárítják a fogyasztókra, és negatívan hatnak a külföldi befektetésekre.

Belegabalyodtak

Azóta az egykulcsos adó miatt a kormány rendkívül összetett és önellentmondó intézkedésekbe bonyolódott. Mivel 2012-től megszűnt az adójóváírás, ennélfogva az idei évtől az alacsony jövedelműek adóterhelése hirtelen megugrott. Ez az alacsony jövedelmű rétegek lejjebb csúszását eredményezheti, ami hosszabb távon költséges lehet a társadalomnak.

A kormány 18 százalékkal megemelte a minimálbért, és bonyolult bérkompenzációs rendszert vezetett be, hogy kárpótolja azokat, akik a változásokkal rosszul jártak. E lépések összességében várhatóan negatívan hatnak majd a gazdaságra, a minimálbér-emelésbe például sok cég beleroppanhat, a bérkompenzáció pedig várhatóan sok rosszul járt adózóhoz nem jut el.

Mrs. IMF és Mr. EU: Christine Lagarde és Jose Manuel Barroso

Az Európai Bizottság gazdasági elemzéseiben lényegében ugyanezek az érvelések olvashatók az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének következményeiről. A 2011. őszi gazdasági előrejelzésben Magyarországról például az áll, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése "a korábbi hivatalos elvárásokkal szemben a jelek szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem emelte a keresletet, még ha a negatív fejleményeket kissé tompította is”. Továbbá: ahhoz, hogy a 2,5 százalékos hiánycélt a kormány elérje, a 2011-es hatszázalékos strukturális hiányt négy százalékkal kell csökkenteni - és a személyi jövedelemadó-csökkentés miatti adóbevétel-kiesést is ellensúlyozni kell.

Ez is a kétharmad

Miközben az EB a költségvetési szerkezet, illetve a költségvetési egyensúly felbomlásának a fő okai között az egykulcsos szja-t, illetve a társasági adó csökkentését helyezi előre, politikai fenntartásai is vannak az egységes adóval szemben. A gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvény rögzítette ugyanis a közteherviselés szabályait. Eszerint az szja adókulcsa 2013. január 1-jétől, a társasági adóé pedig 2015 elejétől kötelezően egységes. Márpedig ez az EB szerint olyannyira bebetonozza a költségvetés tervezésével, illetve a fiskális politika alakításával összefüggő jogszabályokat, hogy az már bénítja a későbbi kormányok gazdaságpolitikáját.

Jogi eszköz azonban igazából nincs az EB kezében: a tagállamok szabadon alakíthatják az adórendszerüket, a lényeg, hogy fenntartható költségvetés alapjait teremtsék meg. Orbán Viktor, ahogy azt már számtalanszor (szerdán például a német Bildnek) nyilatkozta, ragaszkodik az egykulcsos adóhoz, mert „Magyarország számára az alacsony adókulcs (társasági adó - szerk.) jelenthet versenyelőnyt a többi uniós országgal szemben”, és erről szerinte nem szabad lemondanunk.

Az Orbán-kormány döntése értelmében Magyarország egyelőre ki is maradt az Euró plusz paktumból, amelynek a hatodik pontja az adópolitikák koordinációjáról és a közös társaságiadó-alap kidolgozásáról szól a nemzeti adóstratégiák tiszteletben tartása mellett. Míg az adó mértéke valóban befolyásolja a befektetői döntéseket, ez csak az egyik és nem is legfontosabb szempont: az adóalap kiszámításának transzparenciája (hiszen elképzelhető, hogy közben több minden beletartozik az adóalapba vagy különböző kedvezmények érvényesülnek rajtuk keresztül) vagy egységessége is lehet versenyelőny, számtalan más tényező mellett. Ugyanakkor az adópolitikák harmonizációjának elutasítása az adórendszer átláthatóságát általában sem segíti.