Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint némiképp javul a távközlési szektor adópozíciója 2013-tól. A tárca közleményében azt írja, a kormány eredeti ígéretének megfelelően január 1-jével megszűnik az ágazati különadó. Ezért - többek között - a távközlési szolgáltatóknak sem kell évente ezen a jogcímen 51 milliárd adót fizetni.
Az idén július 1-jével bevezetendő távközlési adóból éves szinten 44-45 milliárd forint bevétel származik, azaz a távközlési ágazat adópozíciója 2013-tól némiképp javul, igaz 2012-ben - egy fél éven át - a kétféle fizetési kötelezettség egyidejűleg lesz jelen az adórendszerben - olvasható a közleményben.
Az NGM szerint a távközlési adó - a Széll Kálmán-terv 2.0-ban említetteknek megfelelően - forgalmi jellegű (nem a nyereséget terhelő). A kormány álláspontja arra vonatkozóan is változatlan, hogy a távközlési adót a szolgáltatóknak kell megfizetniük.
"A döntés során azt is mérlegelnünk kellett, hogy a távközlési cégek teherviselési képessége lényegesen jobb, mint az előfizetőké, akiknek jelenleg európai uniós összehasonlításban kiugróan magas telefonszolgáltatási díjakat kell megfizetniük" - írta az NGM.
A hvg.hu korábban azt írta, az NGM-től többen is informálisan azzal mentegetőztek, hogy a módosításra a kormányülésen került sor. A kérés pedig egészen fentről érkezett, nyomatékosítva, hogy adóalanyként mindenképp a cégek szerepeljenek.
Hétfőn a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közös sajtóközleményben adott hangot megdöbbenésének a szektort sújtó "újabb különadó" miatt. Arra kérték a kormányt, vonja vissza a távközlési adóról szóló jelenlegi törvényjavaslatot, és iparági egyeztetések után egy új, fenntartható javaslatot nyújtson be.
A három cég azt írta, az elmúlt hónapokban a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére, ennek ellenére most, rövid határidővel gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit, és csak a távközlési társaságokat sújtja. Emlékeztetnek arra, hogy az Országgyűlés elé benyújtott távközlési adójavaslat a teher megfizetésére a szolgáltatókat kötelezi, noha - írják - az iparági egyeztetéseken az előfizetőket érintő fogyasztási adó tervezetét ismertette a kormányzat, és a Széll Kálmán-terv 2.0-ban is ilyen adó szerepelt. Ezzel, a tervekhez képest alapjaiban változtatta meg az általa az Országgyűlésnek beterjesztett távközlési adóról szóló törvényjavaslatot a kabinet - írták.
Az NGM az MTI kérdésére válaszolva hétfőn kiemelte azt is, hogy a távközlési adó 700 és 2500 forintos maximuma felett további távközlési adófizetési kötelezettség nem terheli a szolgáltatókat.
Szerintük a kormány a távközlési szolgáltatók által fizetendő adó alapjára vonatkozóan hívószámonként havi 10 perc adómentességet biztosítana, valamint a lakossági ügyfelek hívásai után 700, a vállalati ügyfelek esetében 2500 forintban maximálja az adómértéket. Ezen összeghatárok fölött tehát a szolgáltató nem fizet távközlési adót - fogalmaznak.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Magyar Péter azt mondja, van receptje a lakhatási válság ellen. A feladat nem kicsi: lakhatási szakértőt, az építéstörténet szakértőjét és a témával foglalkozó szociológust is kérdeztünk az emberemlékezet óta tartó lakhatási válság okairól és a fordulat lehetőségéről.
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.