szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nehéz magyarázatot találni arra, hogy a kormány ismét szembefordult az IMF-EU párossal. Az időzítés azonban nem lehet véletlen, hiszen egybeesik az európai pénznyomtatás beindításával. Az elemzők úgy vélik, ez semmiképpen sem az egyeztetés végét jelenti, a kormányfő egyfelől "haza üzent", másrészt kijelentése része lehet a tárgyalási stratégiának.

Értetlenül fogadta a szakértők többsége, hogy Orbán Viktor ismét frontot nyitott a Nemzetközi Valutaalappal. A kormányfő a Facebookon közzétett videóüzenetében közölte, hogy olyan áron nem kell az IMF-hitel, amit a nemzetközi szervezet igénylistája alapján kellene fizetnie Magyarországnak.

Bár magyarázatot nehéz találni, az időzítés nem lehet véletlen - mondta a hvg.hu-nak Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. A miniszterelnök bejelentése ugyanis akkor hangzott el, amikor Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke általános kötvényvásárlási programot hirdetett. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az EKB pénznyomtatásba kezd, és megveszi az adósságproblémákkal küzdő eurózónatagok (például Spanyolország) állampapírjait. A piac már hónapok óta vár az „atomfegyvernek” is becézett válságkezelő lépésre, és a bejelentés után a kormány megnyugodhatott, hogy a nemzetközi környezet nem fog rosszabbra fordulni a következő időszakban.

Az utóbbi hónapokban már úgy tűnt, hogy a kormánynak inkább megéri elkerülni a konfliktusokat a nemzetközi szervezetekkel. A miniszterelnök bejelentése viszont egyértelmű fordulat ebben a stratégiában. Gárgyán Eszter szerint az IMF-megállapodás meghiúsulása vagy továbbcsúszása - ha a nemzetközi környezet kedvezőbbé is válik -  komoly negatív hatással lehet majd a forint/euró árfolyamra, és a svájci frank ára is a hiteleseknek kedvezőtlen irányba fog elmozdulni. A Citibank egyébként eddig is arra számított, hogy legkorábban 2013 elején lehet megállapodás.

Felépített kampányról van szó

"Semmi meglepő nincs Orbán Viktor bejelentésében, mivel az egész listát ők maguk kreálták. Most pedig végrehajtják, amit kiterveltek" - reagált a bejelentésre Mellár Tamás közgazdász. Az IMF-fel való szembefordulás-  értesüléseink szerint - valóban egy aprólékosan felépített kommunikációs kampány része, melyben a kabinet és a Fidesz a Magyar Nemzetet is felhasználta. A kormánypártokból származó információink szerint ugyanis a Fidesz-frakció a Magyar Nemzetet választotta a sárvári frakcióülés kiemelt közvetítőjének.

A napilap csütörtökön számolt be arról, hogy a kormányfő tájékoztatta röviden a képviselőket az IMF–EU-hitel feltételeiről. A napilap közölt egy listát is, mely szerint a nemzetközi szervezetek a nyugdíjak csökkentését, nyugdíjkorhatár-emelést, a családi pótlék csökkentését, személyi jövedelemadó-emelést, privatizációt, az utazási kedvezmények csökkentését, a bürokrácia leépítését, általános, értékalapú ingatlanadót, az önkormányzatok kiadásainak csökkentését, a bankadó eltörlését követelik a kormánytól, és még azt is, hogy juttasson pénzt a bankszférának.

Egy a frakcióülésen részt vevő forrásunk viszont azt állította, tételes felsorolás nem hangzott el a tanácskozáson, és az ügyben nem volt szavazás, azaz formálisan nem adtak a kormánynak semmiféle felhatalmazást egy esetleges alternatív tárgyalási javaslathoz –  Orbán Viktor ennek ellenkezőjét állította a videóüzenetében. Korábban a hvg.hu beszámolt arról is, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem most és nem tárgyalási feltételekként közölte javaslatait a kormánnyal, és több pont minden bizonnyal nem is abban a formában fogalmazódott meg, ahogy a Magyar Nemzetben megjelent. Ezt bizonyítja az az Indexen megjelent levél is, mely július végén kelteződött, és azt tartalmazta, hogy mit várnak a kormánytól. A levelet ismerő forrásunk is megerősítette: az Indexen közölt levél a valódi, nem a Magyar Nemzet listája, tehát a lapot az informátora valószínűleg megvezette.  

A fordulat hitelességét így az is erősen csökkenti, hogy a kabinet számára július óta biztosan ismertek voltak a nemzetközi szervezetek elvárásai. Mint a hvg.hu július elején beszámolt az Európai Bizottság részletes dokumentumot állított össze arról, hogy mit kellene tennie a kormánynak. A kabinet és a kormánypárt képviselői pedig nyilván ezek tudatában hangsúlyozták folyamatosan, hogy lesz megállapodás.

Rómeó és Júlia

„Ebből a kijelentésből a tárgyalások végkimenetelére nem következtetnék. Egy folyamat közepén vagyunk, a felek tárgyalnak a hiteltárgyalásokról.  Az sem szokványos, hogy a Nemzetközi Valutaalap egy köztes helyzetértékelést hátrahagyva vár reakciót, ahogy az sem, ahogy most a kormányfő válaszolt. Ha a három fél (kormány/EU/IMF) meg akar állapodni, a végén úgyis megegyezik.  Magyarországnak mindenesetre nemzeti érdeke lenne a megállapodás megkötése" – mondta a hvg.hu-nak Csaba László közgazdász, a Közép-Európa Egyetem professzora, aki szerint Orbán valószínűleg inkább a közvéleménynek üzent.

„Több dolog is módosult a különböző kifogások hatására az elmúlt időben: ha most például olyan döntés születik, hogy a tranzakciós illetéket nem lehet kiterjeszteni a jegybankra, arra valahogy a politikának reagálnia kell. Technikailag nyilván a találékonyságáról híres NGM-nek vagy az adóhivatalnak nem okoz majd nehézséget 120 milliárd forint megtalálása, a politikai kommunikációban viszont jelezni szokták, hogy azért nem minden úgy történik majd, ahogy a másik fütyül. Itt utalnék rá, hogy egy háromfelvonásos színdarabban a második felvonás közepén még normális, ha halálosan veszekednek a szerelmesek, de a végére általában mégis egymásra találnak" - fejtette ki Csaba László.

A többiek nem értik

Neve elhallgatását kérve nyilatkozott a hvg.hu-nak az egyik közgazdász abból a tizenegyből is, aki időről-időre konzultál a miniszterelnökkel és a gazdasági tárca vezetőjével. Megkeresésünkre csak annyit mondott, hogy "ez a kormány döntése, amit a piac majd beáraz".

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője elmondása szerint többször is meghallgatta a Facebookon elhangzó mondatokat, de állítja: nem érti, és tanácstalan a bejelentés értelmezésével kapcsolatban. "Az első gondolatom az volt, hogy ezt a listát biztosan nem az IMF adta a kormány kezébe, mert bár Görögország és Románia esetében is keményebben tárgyaltak a szokottnál, a megjelent listán szereplő tételek egy részének nincs is értelme" - mondta az elemző.  Szerinte az ingatlanadóztatás, a nyugdíjcsökkentés és -korhatáremelés például az IMF-tárgyalásoktól függetlenül is folyamatban van. Azzal kapcsolatban pedig, hogy mit takarhat a további privatizáció, a Mol-részvényeken és a Rábán kívül Suppan szerint sok minden nem jöhet szóba. Legalábbis, ami a költségvetési bevételeken segítene.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!