„A rezsicsökkentés rövid távon megoldás, de radikális kormányzati beavatkozás nélkül néhány éven belül finanszírozhatatlanná válik a lakások fűtése” - mondta kedden Bencsik János, országgyűlési képviselő az Energy Cities, a Magyar Urbanisztikai  Tudásközpont és a Magyar Energiahatékonysági Intézet által szervezett konferencián. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központjának (MFGI NAK) igazgató-helyetteseként a képviselő beszélt az ország előtt álló energiahatékonysági és éghajlatváltozási kihívásokról, és az ezekre adható stratégiai válaszokról is.

Bencsik szerint radikális változások nélkül rövidesen finanszírozhatatlanná válik a lakások fűtése

Túry Gergely

„Magyarországon európai összehasonlításban pazarló az épületek energiafogyasztása. Az energiaszegénységre adott indokolható válasz a kormány rezsicsökkentési döntése. A rezsiproblémát csak nagyon rövid időszakra tudja kezelni a rezsicsökkentés. Néhány éven belül radikális beavatkozás kell az épület-szektorban, mert különben finanszírozhatatlanná válik épületeink működtetése”- mondta  Bencsik János, aki korábban energetikai és klímapolitikai felelős államtitkár is volt.

Úgy látja, az ország széndioxid-kibocsátásainak csökkentése a legjobban az épület-energiahatékonysági beruházásokkal érhető el. Ezek a beruházások a gazdaságot is ösztönzik és a költségvetésnek is jók.  Bencsik elmondta, hogy egy komoly épületkorszerűsítési program évi 40 ezer munkahelyet hozhatna létre, a középületeket egy állami ESCO-cég, a lakossági szektort kedvezményes hitelek útján kell felújítani, nemzetközi fejlesztési hiteleket is bevonva.
 
A konferencia tárgya az önkormányzati energiahatékonysági beruházások harmadik feles finanszírozása, ezen belül kiemelt téma volt a megtakarítás-alapú beruházás-finanszírozás, az ún. Energy Performance Contracting. A rendezvényen felszólalt Roman Doubrava is. Az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának tisztviselője azt mondta: a gazdasági válságból való kilábalás egyik fő kitörési pontja az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele. A 2014-2020-as EU költségvetési időszakában Doubrava szerint az energiahatékonyság növelése lesz az egyik legfontosabb finanszírozási prioritás, ezért az EU kifejezetten támogatja majd az olyan innovatív finanszírozási mechanizmusokat, ahol az állam csak a források egy részét biztosítja, a maradék magánforrásokból származik.
 
Változik a tagállami támogatási prioritások meghatározása is: az Európai Bizottság részletes javaslatot tesz majd a tagállamoknak a támogatandó területekre, így ezentúl a végleges prioritásokat nem a tagállam önmagában határozza meg, hanem tárgyalásos úton a tagállam és az EU alakítja ki közösen.