szerző:
hvg.hu

Mintha fordulna a kocka a NAV-botrányban: nem elég, hogy az Állami Számvevőszék pár napja kínos jelentést tett közzé a hatóságról, a legfőbb ügyész már azt is elárulta, hogy hivatali visszaéléssel gyanúsítják az egyik NAV-vezetőt, akit emiatt ki is hallgattak. Közben Vida Ildikóék megleckéztetnék az őket támadókat, sorra perlik be leghangosabb kritikusaikat, amiért korruptnak nevezték őket, és milliókat követelnek sérelemdíjként. A NAV-elnök a volt parlamenti képviselő Vágó Gábort is beperelte, többek között egy Facebookra kitett Vida-mém miatt.

Az áfacsalási botrány 16 hónappal ezelőtti kirobbanása óta a kormány és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyton azt ismételgeti, nincs is NAV-botrány, semmi probléma az adóhatóság működésével, Horváth András, a kitálaló volt adóhivatali munkatárs pedig a levegőbe beszélt, amikor volt munkaadóját felelősnek állítja be az áfacsalások leleplezésének elmulasztásáért. Most viszont kiderült, hogy mégis lehet valami probléma a hatóságnál, nem is kicsi, és ez immár hivatalos álláspont: Polt Péter, a legfőbb ügyész azt mondta hétfőn a parlamentben a NAV-ügyében folyó nyomozásról, hogy "a hatóság gyanúsítottként felelősségre vonta a NAV egyik vezető tisztviselőjét hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt".

A gyanúsítotti felelősségre vonás egy olyan ügyben történt, amelyben azt vizsgálja a nyomozóhatóság, hogy megakasztottak-e vizsgálatokat a NAV-nál.

A legfőbb ügyészt az LMP-s Schiffer András kérte számon, és azt mondta, hogy a NAV-botrány kipattanása óta keresik a "zöld dosszié" tartalmát. A dossziét, amely Horváth Andrásnak a NAV-nál történt visszaélésekről összegyűjtött dokumentumait tartalmazta, a rendőrség 2013 decemberében vitte el az áfabotrány kirobbantójától. Polt Péter szerint viszont a zöld dosszié nyitva van, és remélhetőleg ki fog derülni, hogy mennyi igazságtartalma van.

Nem árulják el, ki a gyanúsított

A nyomozás, amiről a legfőbb ügyész beszélt, Horváth András feljelentése alapján indult 2013 decemberében, hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt. Azóta többször meghosszabbították az eljárást, legutóbb 2015 júniusáig. Polt Péter elmondása szerint öt pontban merült fel bűncselekmény gyanúja, ebből egy pontban nem tárható fel bűncselekmény a beszerzett bizonyítékok alapján, viszont további három tényállási pontban folytatódik a vizsgálat, ahogyan a vizsgálatok megakasztásával kapcsolatban is, amelyben a NAV-vezetőt meggyanúsították.

Megkérdeztük az ügyészséget, hogy melyik NAV-vezetőt gyanúsították meg, és milyen intézkedést alkalmaztak vele kapcsolatban. Az ügyészség annyit árult el, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodán indult bűnügyben 2014. november 4-én hallgattak ki egy személyt gyanúsítottként. A gyanúsítotti kihallgatással összefüggésben ügyészi intézkedésre nem került sor, ami feltehetően azt jelenti, hogy nem tartották szükségesnek a NAV-vezető szabadságának korlátozását. (Talán csak véletlen egybeesés, de a NAV elnökével, Vida Ildikóval másnap, november 5-én jelent meg interjú a Magyar Nemzetben, amelyben elismerte az adóhatóság első embere, hogy rajta van az Egyesült Államokból kitiltottak listáján – vagyis vélhetően az interjú aznap készült, amikor a rendőrök egy NAV-vezetőt gyanúsítottként kihallgattak.)

Horváth András és a zöld dosszié
©

Arra nem kaptunk választ, hogy konkrétan milyen pontokban folyik a nyomozás, de Polt Péter parlamenti felszólalásából annyi kiderült, hogy a vizsgálatok megakasztása mellett azt is vizsgálják, meghiúsultak-e ellenőrzések, illetve milyen magatartást tanúsítottak a NAV-nál az ellenőrzések során. Ennek keretében tanúkat hallgatnak ki, és nagyon széles körű iratbeszerzést folytatnak a hatóságok Polt Péter elmondása szerint.

Azt is megkérdeztük az ügyészségtől – és az adóhatóságtól is –, hogy tudja-e a NAV, hogy ki a meggyanúsított hivatali vezető, illetve felfüggesztették-e a gyanúsítás miatt? De csak azt a választ kaptuk, hogy a rendőrség hivatott tájékoztatást adni az ilyen ügyekben. A rendőrséghez fordultunk, amint válaszolnak, cikkünket kiegészítjük.

Reagáltak a kínos ÁSZ-jelentésre

Csak az elmúlt egy hetet összegezve a NAV-os vezetők szénája mintha egyre rosszabbul állna: múlt szerdán már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is kínos jelentést publikált a hatóságról, és olyan hiányosságokról számolt be, amelyek alapján a Horváth András által kirobbantott áfacsalási botrány egyáltalán nem volt a valóságtól elrugaszkodott történet.

Az ÁSZ ugyanis éppen azokon a területeken talált hiányosságokat, amelyeknek közük lehetett ahhoz, hogy az áfacsalás, illetve a kiemelt adózók adóelkerülése megnövekedjen. A NAV az ÁSZ megállapításait több ponton is vitatta, ahogyan a miénket is, és a hvg.hu kérdésére azt írták, az ÁSZ jelentése a hivatalt ért korábbi vádakat nem támasztja alá, nem kérdőjelezi meg az erőfeszítéseit a feketegazdaság visszaszorítására. Az ÁSZ-jelentés azonban nem csak a sajtó számára tűnhetett kínosnak, Varga Mihály ugyanis nyilvánosan, közleményben üzent a NAV elnökének, hogy tegyen rendet.

A NAV szerint az ÁSZ szabályszerűségi vizsgálatának más volt a fókusza, ezért megállapításait nem lehet összevetni a hivatalon belüli belső ellenőrzések végeredményével, amelyeket az áfaellenőrzéseket érintő korrupciós gyanú, illetve az amerikai cégeket érintő eljárások miatt végzett el a hatóság a szervezeten belül (utóbbi a Bunge amerikai étolajgyártóval kapcsolatos korrupciós ügy volt, amely vélhetően az egyik oka volt annak, hogy az Egyesült Államok más, eddig hivatalosan meg nem nevezett NAV-vezetőkkel együtt kitiltotta Vida Ildikót a területéről).

Vidáék egy rakás pert indítottak

A tavaly októberben kirobbant kitiltási botrány óta a NAV, illetve egyes vezetői egyre vehemensebben védenék a becsületüket, az elmúlt hónapokban sorra pert indítottak fő bírálóik ellen.

A legfrissebb fejlemény, hogy Vida Ildikó beperelte Vágó Gábort, és 3,5 millió forintot követel tőle sérelemdíjként, valamint azt, hogy kérjen tőle nyilvánosan elnézést. A NAV elnöke ugyanis – a bíróságra beadott keresete alapján – úgy látja, hogy a volt LMP-s képviselő tavaly novemberben tett nyilatkozatai sértik a becsületét és a jó hírnevét, alkalmasak voltak a Vida Ildikó tevékenységével szembeni negatív értékítélet kiváltására, illetve a vele szembeni közbizalom meggyengülését okozhatták és okozták is. Vida Vágó Gábor tévészerepléseiből és több portálon megjelent interjúiból ragadott ki nyilatkozatokat, de azt is számon kéri a volt képviselőn, hogy a Facebookon közzétette ezt a Vida-mémet. (A kitiltási botrány kipattanása után rengeteg ilyen mémet szült az internetes folklór, itt vannak egy rakáson.)

Azt is sérelmezte a NAV-elnök, hogy Vágó azt is kiírta a Facebook-oldalára, hogy "mindenki menjen csoportosan a NAV-hoz érdeklődni, lemondott-e már a korrupció nagyasszonya, Vida Ildikó! Hosszú sorok kígyóznak majd az adóhatóság irodái előtt!".

A NAV-elnöknek – keresete alapján – leginkább azzal volt problémája Vágó Gábor nyilatkozataiban, hogy egy korrupt adóhatóság képét vázolta fel, és Vida Ildikót például a korrupció nagyasszonyának nevezte, akinek tudomása van a NAV-nál zajló korrupciós ügyekről, de nem tesz ellenük. Vida szerint Vágó megnyilatkozásaival nem csak a jó hírnevét, az emberi méltóságát és társadalmi megbecsülését sérti, hanem "kijelentéseivel az adómorál rombolására törekszik", és rendszeresen utal arra, hogy "az állampolgároknak nem kell teljesíteniük adófizetési kötelezettségüket, veszélyeztetve ezzel a költségvetési bevételek teljesülését".

A kereset szerint Vida Ildikó nem közszereplő, és NAV-elnöki tisztsége nem jelenti azt, hogy bűncselekmény elkövetésére utaló alaptalan feltételezések jelenhetnek meg róla a sajtóban.

Vágó nyílt levélben köszönte meg, hogy Vida őt sem hagyta ki, miután a korrupciót bejelentő Horváth Andrást, valamint a korrupciókutató Jávor Istvánt, és André Goodfriendet, az Egyesült Államok ügyvivőjét is beperelte. Horváth Andrást és Jávor Istvánt egyébként a NAV perelte be becsületsértés és jó hírnevének állítólagos megsértése miatt, és 3 milliót követelt tőlük, de első körben a bíróság – lényegében pontatlanságra hivatkozva – elutasította az adóhatóság keresetét, azonban fellebbezési lehetősége volt a hivatalnak, és élt is vele. Arról nincs tudomásunk, hogy a fellebbezés után hol áll az ügy.

Úgy tudjuk, Dávida Marianna, a NAV központi hivatalának ellenőrzési főosztály-vezetője is beperelte a Népszabadságot és a Népszavát, mert azt írták, hogy valószínűleg fenn van az Egyesült Államokból kitiltottak listáján.

Kérdeztük a NAV-ot, hogy helytállóak-e ezek az információk, miért perel a NAV vagy a NAV-os vezetők, illetve kiket még, de a NAV-tól csak azt a választ kaptuk, hogy a részletekről nem a sajtón keresztül tájékoztatja az egyes perek érintettjeit.

André Goodfriendet mindenesetre nem tudta megleckéztetni a magyar adóhatóság. Az Egyesült Államok akkori ügyvivőjét Vida Ildikó a kitiltási botrány miatt jelentette fel rágalmazásért, miután Orbán Viktor kifejezetten felszólította erre tavaly decemberben, majd be is perelte, szintén többmilliós sérelemdíjat követelve. Időközben az amerikai ügyvivő magyarországi megbízatása megszűnt, de az Egyesült Államok nem vonta vissza Goodfriend diplomáciai mentességét, ezzel pedig – tolmácsolta a magyar kormány álláspontját a külügyi államtitkár – a magyar fél jogi értelemben lezártnak tekinti az ügyet.

Cikk megosztása
Címkék