Lassan már hagyomány, hogy ősszel az amerikaiak felmossák a padlót a magyar kormánnyal. Az Egyesült Államok nagykövete szerdán keményen beolvasott Orbánéknak, és ekkor kiderült, hogy semmi nem változott a kitiltási botrány óta. A kormány erre éppen úgy morog vissza, mint tavaly ősszel, pedig már megtanulhatta volna, hogy Amerika ellen ez kevés. Hátha segít, ha felidézzük híres videók és képek segítségével, miként rázták a pofonfát a kitiltási botrányban.

Ugyanott tartunk, mint egy éve: Amerika és Magyarország diplomáciai háborúban áll a magyar kormány korrupt húzásai miatt, de legalábbis amiatt, hogy azokat eltűri, sőt, akár táptalajt is biztosít hozzá. Hónapokig tartó kivárás után az amerikai nagykövet szerdán keményen beolvasott a magyar kormánynak, és más súlyos ügyek mellett azt emlegette: a korrupció olyan súlyos probléma, hogy aláássa Magyarország nemzetbiztonságát is.

Eszerint egy centit nem léptünk előre a 2014 októberében kirobbant kitiltási botrány óta, az elmúlt időszak csendje inkább annak tudható be, hogy sikerült a politikai színfalak mögé gyömöszölni az ügyet, eddig legalábbis. De most egy ideig megint figyelhetjük majd a magyar kormány Amerikával szembeni méltatlankodását és magyarázkodásait. Szijjártó Péter és Lázár János egyelőre azzal próbált visszavágni a nagykövetnek, hogy Magyarország nem az USA, hanem az EU tagállama. Ez így még soványka, de majd alakul, úgyhogy, amíg felkészül a magyar fél, idézzük fel, hogyan rázták a pofonfát a kitiltási botrányban.

Amerikával nem jó packázni

A botrány egy éve, október 16-án pattant ki, és pár nap alatt akkora diplomáciai incidenssé dagadt, hogy megingatta a magyar kormányt, és hónapokig lázban tartotta a hazai közéletet. Az ügyet a kormányközeli Napi Gazdaság (ma már Magyar Idők) indította el. Botorság volt, elsőre jó ötletnek gondolhatta a kormány, hogy inkább ő hozza nyilvánosságra, ami neki kínos, megelőző kommunikációs csapásként, Amerika-ellenes tálalásban. A lap azt írta, hogy az Egyesült Államok megnehezíti több magyar hatósági személy beutazását USA-ba, mert amerikai érdekeltségekkel szemben folyik adóhatósági vizsgálat Magyarországon. Hamar kiderült: az USA konkrétan kitiltott valakiket a magyar közigazgatásból, mert információi szerint korrupcióban voltak érintettek.

Lett is nagy futkosás a Fideszben, főleg a riporterek elől:

A kitiltási botránnyal az USA lényegében új lendületet adott az áfacsalási botránynak, amit Horváth András robbantott ki 2013 novemberében. És Lázár János még életében nem mondta el annyiszor egy órán belül, hogy Magyarország Amerika barátja:

A kormány gyorsan bedobta a kommunikációs csodafegyvert is, amivel régóta fenyegetőzött: az internetadót. És ez tényleg olyan sokakat felháborított, hogy egy pillanatra úgy tűnt, a tömeges tiltakozás akár a kitiltási botrány zaját is elnyomhatja:

©

De a botrány csak dübörgött tovább, az internetadó inkább csak olaj volt a tűzre, és hamar kiderült az is, miféle korrupciós ügyből indulhatott el az egész: állítólag a magyar kormányhoz közel álló szereplők két amerikai cégtől követeltek kenőpénzt adókedvezményért és áfakulcs-változtatásért cserébe. Az is kiderült, hogy hat ember van az amerikaiak listáján. El is kezdődött a találgatás és a NAV-os vezetők faggatása. Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Simicska Lajoshoz közel álló (mára csak volt) elnökét az RTL Klub stábja a bécsi reptéren kapta el, mielőtt 10 napra eltűnt a kíváncsiskodók elől:

Vida eltűnésének mémek sokaságát köszönhetjük, még egyetemi feladatot is készítettek az esetről:

©

A többi NAV-os vezető is köddé vált, napokig üresen álltak a nekik fenntartott parkolók a hivatal központja előtt:

©

Azt a mai napig nem tudjuk hivatalosan, hogy kik voltak fenn a listán, és mi történt velük, tisztviselők-e még.

Kivéve egyet: Vida Ildikót, ő ugyanis tavaly november 5-én coming outolt, és egy Magyar Nemzetnek adott interjúban elárulta, hogy rajta van a kitiltottak listáján. És még azt is hozzátette, hogy erről már rég szólt is a kormánynak. Kellemetlen információ, az első látható törés Simicska embere és az Orbán-kormány régi barátságán:

Boldog idők: Vida Ildikó és Varga Mihály 2013-ban.
©

Vida beismerése láthatóan felkészületlenül ért mindenkit. A NAV egyik elnökhelyettese ezzel az ábrázattal fogadta a riporterek csapásait:

A kabinetben is nagy volt a kavarodás, mert már három hete következetesen azt magyarázta mindenki, hogy igazából fogalmuk sincs, kiket érinthet a botrány a tisztviselők közül, és hát igazán nem is tudják, miként lehetne ezt kideríteni. Szegény Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is heteken át tartotta magát a sztorihoz, hogy például, ha kitiltották volna Vida Ildikót, ő biztosan tudna róla, hiszen a főnöke.

A kormány persze "tette a dolgát" azután is, folyamatosan próbálta kisebbnek beállítani az ügyet. Jobbára az volt a magyarázat, hogy ha az amerikaiak tudnak valamit, mondják el a magyar kormánynak, és akkor lép. Orbán Viktor például azt mondta, csak egy fecnit kaptak az amerikaiaktól, még pecsét se volt rajta. Pedig ekkor már mindenki láthatta, hogy elég nagy az a fecni. Sőt, a fecni igazából információbombának bizonyult, miután utánajártunk. Kiderült, hogy az amerikai étolajgyártó, a Bunge közel kéttucatnyi étolajmárkát, importőröket és forgalmazó cégeket nevezett meg, szállítóleveleket, számlákat, konkrét áfacsalási sémát ismertetett 2012 elején egy részletes anyagában a NAV-val. És nem történt semmi.

A kitiltási botrányból a kormány megtanulhatta, hogy Amerikával kommunikációs csatát se jó vívni. Az amerikai nagykövetség kommunikációs gépezete csúcsra járt, és folyamatosan ellenpontozta a kabinet ködösítését. A showman André Goodfriend, a nagykövetség ügyvivője volt, az ember, aki még Lázár János gerincét is meghajlította:

©

Hamar céltáblává is vált. Vida Ildikó elment hozzá a nagykövetségre, és hóna alatt a Hír Tv stábjával azzal a ravasz kérdéssel próbálta meg sarokba szorítani az amerikait, hogy miért tartják korruptnak. Az eredmény óriási blama lett, és megszületett a „Tolmácsot kérek” szállóige:

Orbán Viktor persze szokásához híven – akkor – nem engedte el Vida kezét, és egy parlamenti beszédében felszólította, hogy védje meg magát. Vida szót fogadott, beperelte Goodfriendet. De az ügyvivőnek diplomácia mentessége volt, és az ügy végül elhalt 2015 februárjában. (Azóta a NAV sorra szedi be a pofonokat a kitiltási botrányhoz eléggé szorosan kötődő áfabotrányban.)

Az ügy idén tavasszal abbamaradt. De a jelek szerint az amerikaiak inkább csak levették a hangerőt. Vagy vettek egy nagy levegőt.