szerző:

Nagy ötlettel álltak elő a szocialisták: aláírásgyűjtéssel kényszerítik rá a kormányt, hogy hatalmas béremelést hajtson végre a közszférában. A kezdeményezés kissé komolytalan, miközben a közszféra béremelésének követelése aktuális és jogos. A magyar államot működtetők évek óta nagyon keveset keresnek, aminek következményeit a romló közoktatásban, a közegészségügyben és a közpolitika riasztó állapotában, a közszolgák külföldi munkavégzésében, majd kialvatlanságában láthatjuk viszont. A kormány azonban már nekikezdett a bérrendezésnek - leszeletelve ágazatokat, azokon belül pedig munkaköröket.

Hétvégén kiderült, hogy országos aláírásgyűjtési akcióba kezd az MSZP, amivel fizetésemelést akar kicsikarni a közszférában a kormánytól. Aláírást jellemzően népszavazási kezdeményezésekhez kell gyűjteni, de most szó nincs erről, inkább akkor kerülhet lépéskényszerbe a kormány, ha sok tíz-, de inkább százezer ember írná alá az íveket, demonstrálva, hogy nemcsak a közszolgák kérnek maguknak több pénzt, hanem a versenyszektorban dolgozók vagy a nem dolgozók szerint is tarthatatlan a mostani állapot.

A szocialista párt kezdeményezésének lényege, hogy

  • a közalkalmazottaknak nettó 150 ezres,
  • a főiskolai diplomásoknak nettó 175 ezres,
  • az egyetemi diplomásoknak nettó 200 ezres bért követelnek a közszférában.

Az egyelőre eléggé visszhangtalan, máris vicces elemekkel tarkított megvalósítást hagyjuk. A szocialista párt – a többi ellenzéki párthoz hasonlóan – évek óta a bérekkel kapcsolatos elégedetlenségünket próbálja meglovagolni, elenyésző sikerrel. Pedig kereslet lenne az üzenetre, hiszen három magyarból kettő elégedetlen a bérével. Aztán arról se sok konkrétumot lehet hallani az MSZP felől, hogy miből fizetnénk ki a béremelést.

Ha viszont ezeket a szempontokat kihagyjuk a képből, a közszféra béremelésének követelése évek óta aktuális és jogos: hosszú ideje nyomorúságosan alacsonyak a bérek a közszférában, jóval alacsonyabbak, mint az aláírásgyűjtésben belőtt 150-200 ezres cél.

Nézzék csak, mennyit vitt haza az elmúlt években átlagosan havonta egy rendőr, egy ápoló vagy például egy tanár!

Pedig fontos lenne, hogy az állami dolgozókat ne éhbérért dolgoztassák: a közszféra része csaknem a teljes hazai egészségügy és oktatás, de ide tartozik a közpolitika kidolgozása és végrehajtása, ide tartoznak a kormánytisztviselők, a bírók, az ügyészek és a közalkalmazottak, köztük például az önkormányzatok dolgozói, az okmányirodai alkalmazottak.

Nagyjából 700 ezer ember működteti ma a magyar államot (ezenfelül van még durván 200 ezer közmunkás, hivatalosan ők is az állami szektorba tartoznak, de a béremelés aligha az ő keresetük jelentős emelését célozná), és ha az ő béreik alacsonyak, annak jó eséllyel már pár éves időtávon is romló közoktatás, közegészségügy és közpolitika a következménye. Ennek a romlásnak már látszanak a jelei, riasztó állapotban van a magyar közigazgatás, orvosok tömegei vagy teljesen elhagyják az országot, vagy ingáznak Magyarország és külföld között, az itteni bérük többszörösét keresve meg kint, orvos- és ápolóhiány állt elő. Az alacsony bérek a minőség romlásában csúcsosodnak ki több helyen.

Csoda, hogy még dolgoznak

A közalkalmazottak érdekképviselete már egy éve azonnali 5 százalékos, de legalább a 10 ezer forintot elérő béremelést követelt a kormánytól. A közszolgálatban dolgozók reálkeresete a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint 2008 óta egyharmadával csökkent.

Az elmúlt években a közszférában volt a legnagyobb fizetésromlás – állapította meg egy idén megjelent tanulmányában a Policy Agenda. A kutatóintézet szerint 2008-ban a közalkalmazottak 4 százaléka keresett a létminimumnál kevesebbet. De a válság miatt befagyasztották a közszférában az illetményalapot, és azóta sem oldották fel. Emiatt 2013-ban a közalkalmazottaknak már a 16 százaléka élt létminimum alatt, magyarán drasztikus mértékben romlott az ott dolgozó átlagos munkavállalók helyzete. Ennek egyik tünete: először történt meg, hogy a közszféra egy teljes ágazata, a szociális ellátásban dolgozók keresete a létminimum alá csökkent. Ez azt jelenti, hogy a többségük havi 90 ezer forintnál kevesebbet visz haza havonta.

©

Telegdy Álmos, az MTA tudományos főmunkatársa és a Közép-európai Egyetem tanára tavaly összehasonlította a versenyszféra és a közszféra fizetéseit, és megállapította: csoda, hogy még egyáltalán dolgoznak a közszférában, azon pedig nincs mit csodálkozni, hogy az orvosok elmennek az országból, és pályát váltanak a tanárok.

Egy diplomás nagyjából 40 százalékkal kevesebbet keres a közszférában, mint a versenyszférában. Egy közszférában dolgozó bére 2006-ban még 12 százalékkal magasabb, 2012-ben már 30 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy hozzá hasonló, a versenyszférában dolgozó bére. Nem is csoda, hogy ekkora jövedelemkülönbséggel a versenyszféra a legjobbakat magához szippantja. Persze, 2002-ben, a közszféra általános 50 százalékos béremelése után fordított volt a helyzet, akkor az állam jobban fizetett, mint sok ágazat a versenyszektorban, akkor meg a versenyszektor veszített el sok jó munkaerőt. Ezért aztán inkább az a szerencsés, ha az állami szektorban és a versenyszektorban dolgozók keresete – figyelembe véve a hatékonyságban, termelékenységben is megmutatkozó, jellemzően a versenyszférában foglalkoztatottak javára fennálló különbséget – nem nagyon szakad el egymástól.

Melyek a legproblémásabb területek?

A már veterán bérharcosoknak számító pedagógusok állnak még a legjobban a közalkalmazottak táborában: a KSH adatai azt mutatják, hogy 2014-ben éves szinten az ágazatban a szellemi foglalkozásúak több mint 175 ezer forint átlagkeresetet “szakítottak”. Igaz, ezzel együtt is nagyon hátul vannak nemzetközi összevetésben. A magyar pedagógusok arcpirítóan keveset keresnek – derült ki abból a OECD-grafikonból, amely szerint a 15 éve a pályán lévő magyar pedagógusok kereseténél csak a szlovák kollégáiké rosszabb.

A pedagógusok voltak az elsők, akiknek a kormány életpályát kínált 2011-ben, ez áll a közszektor átlagánál magasabb keresetük hátterében. A pedagógus-életpályához tartozó, az ígéretek szerint folyamatos béremelés 2015. szeptember 1-jétől kiterjed azokra a nevelő-oktató munkát segítő munkakörökben dolgozókra – például pedagógiai asszisztensekre – is, akik rendelkeznek pedagógus szakképzettséggel.

Az életpályamodellek értelmében jövőre 10 százalékkal vastagabb lesz a közoktatásban dolgozók borítéka.

A közoktatásra bevezetett életpályamodell és az abból fakadó béremelés bértorlódást eredményezett a felsőoktatásban, ezt felismerve ígérte meg a kormány, hogy 2016 januárjától az egyetemen, főiskolán oktatók közül a legalsó két kategóriába tartozók – tanársegédek, adjunktusok – illetményét emeli fel érdemben, 40–70 ezer forinttal nőhet a bruttójuk, ha a kabinet be is tartja az ígéretét. A felsőoktatásban dolgozó többi oktató azonban csak 2018-ban számíthat keresetemelkedésre a mostani menetrend szerint.

©

Új bérbesorolásban a rendvédelmi dolgozók

A közigazgatásban és védelemben dolgozó közalkalmazottak állnak a legrosszabbul, tavaly átlagosan alig több mint 117 ezer forint nettó fizetést vittek haza, közülük a szellemi dolgozók pedig 134 ezer felett kerestek.

Idén április közepén fogadta el a törvényhozás azt a jogszabályt, aminek alapján idén júliustól több pénzt kapnak a rendvédelmi dolgozók és a honvédségnél dolgozók is. (Rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás, polgári titkosszolgálatok, országgyűlési őrség – rájuk terjed ki a honvédelem mellett a bérnövelés.) Június végéig minden rendvédelmi dolgozónak elkészítették az új besorolását, ebben a korábbi illetményük valamennyi eleme is szerepelt. Erre jön rá – a honvédségre is kiterjedően – a 30 százalékos illetményemelés az alapfeladatot ellátó tiszthelyetteseknél, tiszteknél, a 25 százalékos emelés a nem alapfeladatot ellátóknál és a 15 százalékos emelés a parancsnokoknál.

A Belügyminisztérium célja az volt, hogy az alapfeladatot ellátó járőrök, a közterületen szolgálatot teljesítők eleve többet keressenek, hiszen náluk jelentős volt a lemaradás. Egy öt éve szolgáló járőrnek korábban 193 ezer forint volt a bruttó fizetése, amely az emelés után 260 ezer forint lett. Egyszerűsödött a pótlékok rendszere, míg korábban harmincféle pótlék volt, ez ötre csökkent, lett nyelvpótlék, veszélyességi pótlék, települési pótlék, éjszakai, valamint készenléti pótlék.

Jövőre és utána években 2018-ig 5-5 százalékkal dobják meg a rendvédelmisek és a honvédek fizetését.

A hálapénz tartja életben az egészségügyet

Az egészségügyi bérek átfogó rendezését több kabineten átívelően sem sikerült megvalósítani, a hitegetés és az ígérgetés sok éve megbízhatóan folyik. Szinte valamennyi miniszter nekifutott már az elmúlt negyedszázadban a hálapénz megszüntetésének, sikertelenül. Sem a 2002-es 50 százalékos béremelés, sem a 2013-as többletpénz nem hozott elfordulást az adómentesen megszerezhető jövedelemtől. A kiszolgáló személyzet pedig már hosszú évek óta nem kapott jószerivel semmit.

©
Hálapénz – maradt
A KSH tavasszal arra jutott, hogy egy kórházi orvos átlagosan évi 350 ezer, azaz havi 29 ezer forint paraszolvenciát kap. Az összes hálapénz nagyságát 8,3 milliárd forintra becsülték. Ennek alapján a 2013-ban 95 ezer egészségügyi dolgozónak kiosztott 23 milliárd forint bérkiegészítés bőségesen elegendő lehetett volna ahhoz, hogy mindenki öntudatosan lemondjon a zsebébe csúsztatott borítékról. Nem így történt.

Három éve, 2012 nyarán jött az első cukorka a kormánytól az egészségügyben dolgozók számára: főként szakdolgozók (67 ezer érintett), kisebb részben orvosok (16 ezer érintett) kaptak átlagosan csaknem havi bruttó 70 ezer forintos emelést. Aztán a lépcsőzetes egészségügyi béremelés idén nyáron a rezidensprogramban folytatódott. A mozgóbér-elemek befagyasztását július elsejével "fel lehetett engedni", s azt beépítették az alapbérbe, ami a 43 ezer ágy mellett dolgozó szakdolgozónak 10–15 ezer, a 18 ezer orvosnak 20–25 ezer forintos bruttó béremelést jelentett.

Úgy fest, a lendület azóta sem hagyott alább, legalábbis a kommunikáció szintjén. Az Emmi új, mintegy másfél hónapja hivatalba lépett, az egészségügyért felelős államtitkára eltökéltnek mutatkozott abban, hogy “vissza kell adni az alapellátásnak, a szakmának a tiszteletet, így lehetne megállítani az orvosok és az ápolók elvándorlását”. Az elvándorlás alábbhagyására azonban semmi jel nem utal.

Na jó, de mennyibe fájna az ötlet?

A szocialisták nagy ötletét nem egyszerű beárazni. Nincsenek arról nyilvánosan elérhető adatainak, hogy hányan keresnek 150 ezer forint alatt, és mennyit, illetve hány főiskolai, illetve egyetemi diplomával rendelkező közalkalmazottat fizet az állam. Így a végeredmény – egy elemzői hasra ütés szerint – nagyjából 100–300 milliárd forint költségvetési többletkiadás között alakulna. Ez kezelhető költségnek tűnik – a kormány például könnyen lemondott 120 milliárd forintról, ennyit hagy az embereknél az egykulcsos személyi jövedelemadó 16-ról 15 százalékra való mérséklése jövő január 1-jétől.

Első blikkre nagy ugrás lenne a jelenlegi állapotokhoz képest, ha mindenki minimum nettó 150 ezer forintot keresne. Ma a közalkalmazotti bértábla 10 fizetési osztályában csak a legmagasabb osztály indulóbére haladja meg a 150 ezer forintot. A legalacsonyabb 69 ezer forint, ami a nettó minimálbér.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!