szerző:
hvg.hu

Az NGM-ből kikerült egy háttéranyag, amely szerint drasztikus lépéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy csökkentse a gimnazisták számát és a szakképzésbe terelje a diákokat. A kormány egyelőre jegeli a tervet.

Egy tavaly decemberi, a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített háttéranyag szerint a kormány úgy növelné a szakképzésben tanulók számát, hogy a gimnáziumi keretszámokat korlátozzák, vagyis az eddiginél kevesebb embert leheetne csak felvenne a gimnáziumokba - írja a Magyar Nemzet.

A nem a nyilvánosságnak szánt dokumentum a lap szerint több ponton is a Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontját tükrözi, Parragh ugyanis már volt, hogy arról beszélt, szerinte óriási hiba, hogy nem záratnak be gimnáziumokat.

A Magyar Nemzet által megszerzett anagban pedig az szerepel:

Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése.

Mint a jelentés írja, míg a 2012/2013-as tanévben a gimnáziumban és a szakképzésben részt vevő diákok aránya 37, illetve 63 százalék volt, ez a 2015/2016-os tanévre 41-59-re módosult. Problémaként vetik fel, hogy olyan gimnáziumok is működnek, amelyek akár 2,5 körüli tanulmányi átlaggal is fölvesznek diákokat, pedig a gyengén teljesítő tanulóknak nemcsak alacsonyabbak a továbbtanulási esélyeik, de a szakképzést választókkal szemben is jelentős a hátrányuk, hiszen szakma nélkül nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon.

A helyzet megoldására több javaslatot is tesz a háttéranyag:

  • A gimnáziumba és szakgimnáziumba jelentkezők részére kötelezően előírnának egy központi írásbeli felvételi vizsgát, továbbá minimális bejutási pontszámküszöböt is. Az intézkedéseket csak fokozatosan vezetnék be, bár a javaslat szerint a központi felvételire már a 2017/2018-as tanévtől szükség van, de a célja ekkor még csak az adatfelmérés volna, hogy ennek alapján alakítsák ki a következő évi felvételi ponthatárokat.
  • Az idén még a tanulólétszámot sem korlátoznák, ugyanakkor a 2018/2019-es tanévtől már "fokozatosan szűkülő keretszámokat" és "emelkedő tanulmányi követelményeket" szabnának meg.
  • A szakképzésben évek óta használatos, úgynevezett szakmaszerkezeti döntést is kiterjesztenék a gimnáziumokra - ezzel határoznák meg, hogy hány tanulót képezhetnek. A javaslatban az áll, hogy "a fokozatosság jegyében a gimnáziumi létszámkorlátok bevezetésére először a magánfenntartású intézmények esetében kerülne sor a 2017/2018-as tanévben", majd évente, minden fenntartóra vonatkozóan meghatároznák a gimnáziumi létszámkorlátot. A keretszámokat pedig nagyobb mértékben csökkentenék, mint azt a természetes, demográfiai okokból történő tanulólétszám-fogyás indokolná.
  • Emellett azt is bevezetnék, hogy ha egy gyereket az általános eljárásban nem vesznek föl sehova, akkor a pótfelvételin már csak a szakképzésbe tudjon jelentkezni.

A háttéranyag készítői azt a következtetést vonják le, hogy rövid távon a keretszámok bevezetése hozhat gyors eredményt, középtávon azonban a korlátozást a felvételi pontszámküszöb meghatározásával kellene fölváltani, ez ugyanis "egészséges versenyt" kényszerítene ki az iskolákból. Ugyanakkor elismerik: az intézkedések ütemezése eltérő politikai kockázatokkal jár.

Az anyagban több javaslat foglalkozik a szakképzés vonzóbbá tételével is:

  • Fölvetik, hogy a szakmákat bemutató médiakampányt kellene indítani azonnali hatállyal, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítana.
  • Értekeznek "a magán- és alapítványi fenntartású képzőintézmények visszaszorításáról" is, mondván "a szakképzés minősége igen heterogén a magánfenntartású szakképzők körében, és súlyos költségvetési szabálytalanságok tucatjai történtek az elmúlt években". Megjegyzik azt is, hogy már 2018-tól át kellene alakítani a magán-, egyházi és az állami fenntartású szakképző iskolák finanszírozási rendszerét.
  • Javasolják, hogy a szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelenleginél vonzóbb, kedvezőbb elbírálást kapjanak az emelt szintű, vagyis technikusi szakképesítésűek.
  • Az ötletek között szerepel, hogy minden szakgimnáziumban legyen elérhető a tanulók számára nyelvi előkészítő évfolyam, és hogy bővítsék a két tanítási nyelvű szakképző intézmények körét.
  • Egy általános szakképzési ösztöndíjrendszer ötletét is felvetik, amit "2017-től mindenki kap". Az ösztöndíj mértéke szakképzőiskola-típustól és tanulmányi eredménytől függetlenül minden tanuló számára egységesen 20 ezer forint/fő/hó volna. Ám havi szinten csak 10 ezer forintot kapnának a diákok tanulmányaik alatt, a pénz másik felét csak akkor kapnák meg egy összegben, ha sikeresen befejezték képzésüket.

A Magyar Nemzet információi szerint az NGM jelentésének végső változata nem került a kormány elé, vagyis úgy látszik, egyelőre jegelik a behatóbb változásokkal járó javaslatok megvitatását.