A tavalyihoz hasonló, 3,8 százalékos növekedést jósol 2018-ra legfrissebb prognózisába a GKI Gazdaságkutató Zrt. Ez a 4 százalék körüli ütem meghaladja az EU 2,5 százalékos átlagát, de a régióban a közepesek közé tartozik – jegyzi meg a kutató közleménye.

A GDP növekedése mögött ráadásul az eddigi húzóerők többsége lanyhulni fog a GKI szerint: a beruházások tavalyi 20 százalékos növekedése 9 százalékra lassul, az építőipar bővülése 30 százalékról 10-re esik vissza, a kiskereskedelmi forgalom 5 helyett 4 százalékkal emelkedik, és az átlagkeresetek növekedése is jelentősen lassul: a 2017-es 13 százalék után idén már csak 7 százalékos átlagos emelésre számítanak a kutatók.

Nő viszont az EU-ból érkező pénz mennyisége, és gyorsul az infláció is – jósolja a GKI januári jelentésében.

A magyar gazdaság növekedése 2017 negyedik negyedévében valószínűleg kissé gyorsabb volt az első három negyedévi 3,8%-nál. Október és november átlagában az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom növekedése is erőteljesebb volt a megelőző kilenc havinál. Idén az építőiparban nyilvánvalóan megismételhetetlen a 2017. évi 30% közeli bővülés, az iparban inkább a korábbi húzóerő, az autóipar mintegy két és fél éve tartó stagnálása jelent kockázatot.

Zentai Rita

A kiskereskedelmi forgalom tavalyi 5% közeli emelkedése a lassuló bérkiáramlás miatt csökkenhet kissé, de ezt a bátrabb költési és hitelfelvételi hajlandóság részben ellensúlyozza.

A munkanélküliség 2017 végére 4% alá eshetett, miközben a közfoglalkoztatottak száma több tízezer fővel csökkent. A választások előtt azonban nem valószínű a közmunkások számának további mérséklődése.

A bruttó átlagkeresetek az előrejelzés szerint idén legalább 7 százalékkal, a reálkeresetek 4-5 százalékkal emelkednek. A tavalyi 15 százalékosnál lényegesen alacsonyabb, 8 százalékos minimálbér-emelés kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, de a munkaerőhiány és a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentős – tették hozzá.

A GKI felmérése szerint a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő – főleg a szakképzett dolgozók – hiányát tekintik. Az építőipari cégek csaknem kétharmada, a szolgáltató és ipari vállalkozások több mint egyharmada jelezte gondként a munkaerőhiányt. A szakképzett munkaerő hiányára azonban ez utóbbi cégek fele panaszkodott.