Kabai Károly és Veres János © HVG

Hargitai János (KDNP): Kezemben van egy cikk, Kabai Károly és Veres János fémbiznisze. (…) Addig, ameddig ön ennek a Bogát-Ferr Kft.-nek az ügyvezetője volt, ebből a cikkből az derül ki, hogy 1993. december 1-jéig ez a cég fémkereskedelmet folytatott. Kérdezem, hogy visszaigényeltek-e ezzel kapcsolatban áfát? Miniszter úrnak egy másik nyilatkozata arról szólt - itt egy 50 milliós tételről beszél ez az írás, és mintha valahol szintén olvastam volna -, hogy ezt az 50 milliót visszafizette.

Az RTL-Klub riportja 2007. október 14-én, az esti Híradóban:

Műsorvezető: A pénzügyminiszter szerint visszakerült az államhoz az az 55 millió forint, amelyet áfaként Veres János egykori cége fiktív számlák alapján igényelt vissza még a 90-es évek elején. Az ellenzék adócsalási ügyről beszél, Veres János viszont azt mondja, nem tudott arról, hogy a számlák hamisak, és nem is a cége, hanem annak ügyfelei ellen vizsgálódtak. Riporter: Ez a telephelye annak a fémfelvásárló cégnek, amely egy 1995-ös nyomozás adatai szerint fiktív számlák alapján igényelt vissza közel 55 millió forint áfát. Az udvaron még most is vannak fémhulladékok. A Bogát-Ferr Kft.-t 1991-ben alapították. Veres János és Kabai Károly fele-fele arányban volt tulajdonos. Veres János 1993. december 31-ig ügyvezetője is, utána már csak tulajdonosa volt a cégnek. A büntetőeljárásban felkért könyvszakértő a HVG szerint azt állapította meg, hogy a Bogát-Ferr Kft. 1991 és 1995 között 54 millió 846 ezer forint áfát igényelt vissza 1039 fiktív számla alapján, amelyeket nincstelen és gyakran analfabéta emberek állítottak ki. Híradónk egy nyíregyházi erőmű átadásán érte el a pénzügyminisztert. Veres János azt mondja, hogy a vizsgálat nem a cége, hanem a cége bizonyos ügyfelei ellen folyt. Nem tudott arról, hogy a számlák hamisak. Riporter: Hogyan lehet az, hogy ön nem tudta, mi folyik a Bogát-Ferrben, miközben ön ügyvezetője és tulajdonosa volt a cégnek?  Veres János pénzügyminiszter: A vizsgálatok lefolytak, a vizsgálatok személyemet nem érintették, ebből következően nem értem, hogy miért feltételezi bárki azt, hogy a céget egyébként nem érintő vizsgálatoknak rám nézve lenne negatív hatása. Riporter: Veres János Híradónknak azt mondta, már az 55 millió forint is visszakerült az államhoz. V.J.: Megkapta a magyar állam. Riporter: Visszafizette a cég? V.J.: Megkapta a magyar állam. Riporter: Hogy miként, arról a miniszter többet nem mondott.

[Hargitai bizottsági kérdésének folytatása:] Kérem, hogy erre térjen ki, és mondjon néhány mondatot. És ha ez az állítás igaz, hogy erről így nyilatkozott, akkor az első kérdésem okafogyottá vált. Mivel csak a sajtó alapján tájékozódom, felteszem a kérdést, hogy volt-e egy ilyen, összességében 54 millió 846 ezer forint visszaigénylés, amit önök később valamiért visszafizettek? Azokkal a személyekkel, akiket a bíróság valamilyen módon elítélt, volt-e ügyvezetőként bármilyen találkozása? Mert azt feltételezem, ön tudja, hogy kik ezek az elítélt személyek. Mi több, úgy fogalmaznak, hogy sokszor öltönyös úriemberekkel találkoztak, önre is célozhattak-e, hogy az ön öltönyét is láthatták-e. Királyként és császárként nevez meg ez a cikk olyan személyeket, akikre ezek az elítéltek azt mondják, hogy a rendőrség őket felderíteni nem tudta. Ön királyként, vagy császárként, vagy más személyként érintettnek érzi-e magát ebben az ügyben?

Veres János pénzügyminiszter: Nem érzem érintettnek magam az adott ügyben, sem királyként, sem császárként. Az adott személyekkel nekem nem volt üzleti kapcsolatom. Már nyilatkoztam, hogy a cég annak idején az érvényes szabályok szerint járt el. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy az újságcikk sem állít mást, mint azt, hogy az adott személyekkel kapcsolatban lefolyt eljárás eredményeképpen az derült ki, ők szabálytalanságot követtek el. A céget magát ebben az eljárásban nem gyanúsították meg, a cégnek bizonyos dolgozói tanúként kerültek kihallgatásra az eljárás során. Éppen ezért az egész eljárás, pontosabban a sajtóban lezajlott kéthetes eljárás, úgy gondolom, a személyem ellen indult politikai támadás. A magam részéről nem tekintem a dolgot másnak. (…) Semmi olyasmiről nem tudok számot adni, aminek alapján szabálytalanságot követett volna el a cég maga. A cég ügyfelei követtek el szabálytalanságot, őket ezért a szabálytalanságért, mint az újságcikkből kiderül, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ilyen értelemben a cég ebben nem volt érintett. A cégnél az eljárás során megállapításra került, hogy csak valóságos árumozgás történt. Tehát azok a beállítások, amelyek szerint itt nem valóságos árumozgás került volna valakik által szabálytalanul számlázásra, nem a cégre vonatkoztak, hanem a céggel kapcsolatban állt ügyfelekre vonatkoztak.

Nyírbátori Rendőrkapitányság, Bűnügyi Osztály, 1995. szeptember 4.

A nyomozás addigi eredményét összefoglaló jelentés beszámol arról, hogy hat számlakibocsátó gyanúsított beismerte, nagy mennyiségű fémről állított ki számlát, de ismeretlen bűntársak azonosítása nem sikerült. „Hamisak az egyes adásvételi ügyletekből készült készpénzfizetési számlák, hiszen a tényleges eladók nem az ott feltüntetett számlakibocsátók, hanem ismeretlen bűntársaik voltak.” Az árumozgásról képet ad a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Felügyelőségén 1994. november 9-én készült jegyzőkönyv Sztojka József számlakibocsátó, a perben később adócsalásért elítélt „vállalkozó” kihallgatásáról: „Elmondja még, hogy Nyírbogátra megérkeztek a különböző kamionok, és aki éppen ott tartózkodott a közelben, a telepen, annak a nevére állították ki az eladási készpénzfizetési számlát. Ez azt jelenti, hogy ez a vállalkozó adta a nevét a fémfelvásárláshoz.” Ugyanott, ugyanaznap Varga József későbbi elítélt kihallgatása során a jegyzőkönyv szerint úgy nyilatkozott: „1994. július 31-én Nyírbogáton járt, a Metál Kft. [helyesen Bogát-Metál Kft. – a szerk.] előtt állt két kamion pótkocsival, a pótkocsiból kiszállt egy számára ismeretlen személy, s megkérdezte, van-e vállalkozói igazolványa. Mivel vállalkozói igazolvánnyal és adószámmal rendelkezett, az ismeretlen személyek megkérték, működjön közre színesfém leadásában. Ő átadta a készpénzfizetési számlatömböt aláírva. Számára ismeretlen személyek állították ki a számlát a felsorolt színesfémmennyiségről. Ő a számlát ki sem tudta volna állítani, mindössze három osztályt járt.” A nyomozás során tehát az eljáró hatóságok előtt kirajzolódott, mi volt az összefüggés a számlák és az árumozgás között. A periratokból egyértelműen látszik: az elítéltek semmiféle fémet nem szállítottak a Bogát-Metál Kft. és a Bogát-Ferr Kft. közös nyírbogáti telepére, kizárólag az odaérkezett áru, a nyomozók szerint „feltehetően illegálisan külföldről behozott színesfém értékesítését legalizálták”.

 

















[Veres János válaszának folytatása:] Éppen ezért még egyszer szeretném kijelenteni, hogy a cég szabályosan járt el, az eljárás során, mint ahogy a cikkben is szerepel, a nevem fel nem merült. Arra a kérdésre, mert lényegében ezt kérdezte képviselő úr, hogy vajon kik lehettek ezek a bizonyos illetők, azt kell megkérdezni, aki ezt nyilatkozta, illetve azt, aki találkozott velük. Én nem tudom, hogy kik lehettek ezek a bizonyos illetők. Miután a cégnek folyamatos árumozgása volt, ezért azt tudom mondani, hogy a cégnek természetesen volt áfa-visszaigénylése az államtól, volt áfabefizetése az államnak, ahogy az az üzleti forgalomból következett. De ilyen konkrét visszaigénylése nem volt a cégnek.

Balla György (Fidesz): Ha jól értem, az előbb sikerült tisztázni azt, hogy ön a Bogát-Ferr Kft.-nek 1991 végétől 1993. december 1-jéig ügyvezetője volt, és 50 százalékos tulajdonosa 1995. május 29-ig. Ebben tehát nincs vita. Nos, kiderül az is egy bírósági szakértő feljegyzéséből, hogy 1991 és 1995 között két kft, a Bogát-Ferr Kft., illetve a Bogát-Metál Kft. 1039 darab fiktív számla alapján mintegy 248 millió forint kárt okozott az államnak jogtalan adó-visszaigényléssel. Ebből a Bogát-Metál Kft. 193 millió forinttal, a Bogát-Ferr Kft., amelynek ön ügyvezetője és tulajdonosa volt ezen időszak alatt, 54 millió forinttal bírt. Ön az előbb azt mondta, és ez megfelel a tényeknek, hogy ennek ellenére az ön cége ellen semmiféle eljárás nem indult. Ezek után azt szeretném megkérdezni, hogy van-e bármilyen összefüggés Szikora János jelenlegi APEH-elnök kinevezése és az ügyek eltussolása között. Tudvalévő, hogy Szikora János ebben az időben egyébként a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei APEH-nél dolgozott magas beosztásban.

A másik kérdésem: ön egy másik fórumon a sajtó kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy ön a cég ügyeivel, pénzügyeivel, adóval kapcsolatos ügyeivel nem foglalkozott. Nos, az ön életrajza szerint ön a téeszben is főkönyvelő volt, a másik üzlettársa, Kabai úr pedig kovács. Azt szeretném megkérdezni, tényleg komolyan gondolja, hogy bárki elhiszi, hogy a főkönyvelő végzettségű tulajdonos a színesfém beszerzésével foglalkozik, a kovács pedig az adóügyekkel? Tisztelt miniszter úr, ha így van - ön a saját cégében nyilván azt bízza meg a munkával, amihez ért, ahogy minden tulajdonos egyébként -, hogy önnél jobban ért egy kovács az adóügyekhez, akkor hadd kérdezzem meg, hogy mit keres most abban a székben, amelyikben ül?

Veres János: Képviselő úr, a most elmondott szavai alapján, miután az újság ellen is bírósági eljárás van, ön ellen is el fog indulni.

Megjegyzés

A miniszter kijelentése nem a HVG-re vonatkozhat, lapunk ellen bírósági eljárás nem indult az idézett cikk kapcsán.

Ugyanis olyan megállapítást tett, ami még az újságban sem volt. Ugyanis ön azt mondja, hogy a szakértői vélemény alapján ennyi és ennyi összeggel károsította meg a kft az államot. Ez nincs leírva az újságban. Egy szakértői vélemény van az újságban, amely nem ezt mondja, képviselő úr. El kell olvasni pontosan a szakértői véleményt. Az újságcikkben a szakértői véleményből egy mondatot idéznek, én is idézném: "Az államot be nem vallott és meg nem fizetett áfa miatt 248 millió forint kár érte." Képviselő úr, nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a szakértői vélemény nem a cégről szól. A szakértői vélemény azokról a személyekről szól, akiket ebben az ügyben eljárás alá vontak.

Ön az iménti mondatával ezt a céget hozta hírbe, ha szabad így fogalmaznom. Ez történik az újságcikkel is és másfajta sajtóközleményekkel is az adott ügyben. Az adott eljárásban nem a cég szereplő, hanem azok a személyek, akik itt fel vannak tüntetve, a számlát kiállító vállalkozók. Ezért azt tudom csak mondani önnek is, képviselő úr, hogy a cégnél valóságos árumozgás volt, a cég ennek megfelelően valóságos áruvásárlást és áruértékesítést végzett. Azt pedig, hogy az adott vállalkozók, akiket a bíróság a cikk szerint felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, pontosan miben és hogyan jártak el szabálytalanul, én nem tudom megmondani.

(…) Pontosan megfogalmaztam, mi volt a feladatom a cégen belül. A céget én nem könyveltem, a cég könyvelésében nekem feladatom nem volt. Annyi volt a feladatom, hogy a társaság bővülő finanszírozási igényeihez megteremtsem a bankhitelalapokat. Egyébként magában az üzleti tevékenységben nem vettem részt, mert ehhez a dologhoz nem értek, nem tudom megkülönböztetni egyiket a másiktól a felvásárolt termékek között. Akik ehhez értettek annak idején, és ebben részt vettek, őket az elmúlt tíz napban, legalábbis aki még él közülük, volt módon megkérdezni. Az ő elmondásuk alapján tudom azt, hogy a folyamat hogyan zajlott.

Megjegyzés

A miniszter tehát 2007. október-november folyamán tájékozódik arról, hogy a saját tulajdonában és ügyvezetése alatt álló cégben 1992 és 1994 között hogyan zajlott a felvásárlás.

Azt tudom mondani, hogy ilyen értelemben az eddigi kijelentéseimet tartom. (...) Szikora János kinevezése és e mögött az ügy mögött semmifajta összefüggés nincs. Szikora Jánost szakmai munkája tette alkalmassá arra, hogy a jelenlegi kinevezésére sor kerülhessen. Dolgozott az adóhivatalban korábban, azt tudom, de nem tudom megmondani pontosan, hogy melyik években. Ilyen értelemben dátum szerint nem tudnám megmondani.

Szikora és Veres

Szikora János életrajzi adatai: 1988-től az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Adófelügyelőségen felügyelőségvezető-helyettes, megbízott felügyelőség-vezető 1992-1998 között. Az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóságán adóügyi igazgatóhelyettes; 1999-től egyéni ügyvéd;  2003. április 1-jétől az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóságának vezetője; 2005. március 1-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke. Veres János életrajzi adatai: 1994-től MSZP-színekben országgyűlési képviselő; 2003. március 10-től a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára; 2004. október 7-től a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára; 2005. április 25-től pénzügyminiszter.

Mádi László (Fidesz): Az az idézet, amely a megyei fogyasztóvédelmi főfelügyelőségtől származik, hogy a számla mögött áru- és pénzmozgás nem volt, nagy valószínűséggel áfa-visszaigénylés igazolásának célját szolgálta, bizonytalan eredetű, nagy tételű színes fém legalizálására felhasználható, ön szerint nem létezik. Ez hazugság. Szeretném öntől hallani, hogy ez ténylegesen így van-e. Azt is szeretném megerősíteni, hogy ön ezek szerint a cég tevékenységében ügyvezetősége ellenére sem vett részt, csak a hitelszerzésben. Miközben úgy tudom, hogy egy ügyvezető mindenért felelős, ami a cég tevékenységét érinti. Szeretném ezt is megerősíteni, hogy ön ügyvezető volt ugyan, de semmiben nem vett részt, igazából ezek szerint nem volt ügyvezető. Mert egy ügyvezető a cég egész tevékenységével foglalkozik, és felelős személy.

Veres János: A cégnek több ügyvezetője volt.

Ügyvezető

A nyilvános és hivatalos cégadatbázis szerint 1991. december 16. és 1993. december 1. között két ügyvezetője volt a cégnek: Kabai Károly és Veres János. A cégjegyzés módja: „Ügyvezetők önállóan jogosultak a cégjegyzésre”. Azt követően 1995. május 29-ig – addig, amikor Veres János eladta tulajdonrészét – Kabai Károly önállóan vezette a céget.

 

Ezek közül egy voltam én, ezzel a feladatkörrel, amit az újságban is nyilatkoztam. Más feladatköröm a témában nem volt. Ebből következően az ügyvezetőség azért kellett, hogy aláírásom lehessen akkor, amikor banki hitelszerződéseket kell a cég nevében kötni, vagy lehet kötni. (…) Ama tevékenységben, amire képviselő úr utalt, nevezetesen a felvásárlásban vagy az értékesítésben magam nem vettem részt. Ahogy utaltam rá, nem ismertem ezeket a termékeket, ehhez nem értettem, ma sem értek, ebből következően nem is volt olyan szándékom, hogy ezekben a folyamatokban részt vegyek.

A HVG által megkérdezett szereplők által elmondottak, valamint a nyomozati iratok egyike sem tartalmaz olyan információt, miszerint Veres János annak idején közvetlenül részt vett volna a fémfelvásárlásban.

De hogy a fogyasztóvédelmi kérdésére is utaljak képviselő úrnak, ez egy kezdeményezés volt a fogyasztóvédelem részéről. E kezdeményezés visszaigazolásaként nem áll rendelkezésre dokumentum, mármint hogy ezt visszaigazolta volna a vizsgálat. Ellenben dokumentum áll rendelkezésemre egy bírósági határozatból, amely szó szerint azt tartalmazza: "Az adóhatóság a gazdasági események megtörténtét elismerte."

Hargitai János (KDNP):  (…) Tényként rögzíthetjük, hogy valakik, azt sem tudom, hogy kikről van szó, 248,142 millióval megkárosították az államot. Legalábbis ezt állítja ez a szakértői jelentés. Tényleg nem azt mondja, hogy az ön cége tette, hanem azok, akik ezeket a fiktív számlakibocsátásokat intézték. Ez a szakértői jelentés azt mondja, hogy ennek a társaságnak ebben a cselekményében volt két partnere, egy bizonyos Bogát-Metál Kft. és egy Bogát-Ferr Kft. A Bogát-Metál Kft. 193,296 millió erejéig igényelt vissza áfát, az önök kft-je, amiben ön ügyvezetőként szerepelt egy ideig, 54,846 milliót. Ezt a kettőt összeadjuk, ez pont a kár értéke. Tehát akik áfacsalást elkövettek, azoknak az ön cége 54,846 millió erejéig, akár akaratlanul is, partnere volt. Valahol, vagy olvasom, vagy valaki állítja, hogy ez az 54 millió forint, amit önök visszaigényeltek áfa-visszatérítésként az államtól, azóta már visszafizették az államnak. Erre nem adott nekem választ, mert ha ez igaz, akkor kérdezem én, mi az oka annak, hogy pont ezt az összeget, adórevízió, vagy ki tudja, minek folytán, önök miért fizették vissza az államnak? Tehát ha az önök tevékenysége tiszta volt, miért kellett ezt visszafizetni? Vagy megint vakvágányon vagyok, és ez megint csak egy sajtóhír, vagy én szedtem föl egy rossz információt?

Veres János: Most is csak azt tudom önnek mondani, hogy ilyenfajta visszafizetésről az államnak azért, mert ezek a számlák ilyenek, vagy olyanok voltak, nincs tudomásom. De ha már feszegeti ezt a kérdést, akkor nagyon fontos, hogy hol és ki követte el a szabálytalanságot. (…) Ezek a vállalkozók ide meg egy bizonyos Orbán-Morvai nevű cégnek értékesítettek termékeket. Ide is, oda is, amoda is állítottak ki bizonyos számlákat. A mi cégünk esetében az árumozgás megtörtént. Hogy utána ezek a vállalkozók nem szabályosan végezték tevékenységüket, „be nem vallott és meg nem fizetett áfa miatt”, erre önnek nem tudok válaszolni, mert az ő történetük volt, nem az én cégemhez kötődő tevékenységről van szó.

Varga Ferenc tette

Varga Ferenc számlakibocsátó, későbbi elítélt 1994 augusztusában a Bogát-Metál Kft. és az Orbán-Morvai Kft. számára állított ki számlát, konkrétan ezekkel kapcsolatban vizsgálta a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Nyomozóhivatala, s ennek során a revizor jogi értelmezést fogalmazott meg az érvényes jogszabályok alapján. Ez így hangzott: „Erősen gyanítható, hogy Varga Ferenc gazdasági tevékenységet nem folytat, vállalkozói igazolványának alapján kizárólag számlákat bocsát ki. Amennyiben a feljelentés kiegészítése határideje alatt bebizonyosodik, hogy Varga Ferenc áru- és pénzmozgás nélkül fiktív számlákat bocsát ki, és vevőként feltüntetett cégek az általános forgalmi adót visszaigénylik, akkor a vevők csalást követnek el halmazatban magánokirat-hamisítással, Varga Ferenc pedig, mint a hamis magánokirat készítő pedig magánokirat-hamisítást követ el, bűnsegédként.” Az APEH Fővárosi Igazgatóságának Ellenőrzési Osztálya válaszában leszögezte: „Varga Ferenc ténylegesen árut nem értékesített a Bogát-Metál Kft-nek. A számla kibocsátását áru- és pénzmozgás nem követte. Az 1.756.800 forint bruttó értékű számlát a Bogát-Metál Kft. általános forgalmi adó visszaigénylés céljára használta fel.” A büntetőügyben a szakértő szerint 1039 darab hamis számla után több mint 248 millió forintot igényelt vissza a Bogát-Metál Kft. és a vele egy telephelyen működő, általa ugyanazokat az embereket alkalmazó Bogát-Ferr Kft. Ám a nyomozás során már egyetlen hatóság sem vetette fel a hamis számlák után áfát visszaigénylő cégek - a VPOP munkatársa által pontosan leírt - büntetőjogi felelősségét.

 

(…) Ha úgy tetszik, a cég ebben a dologban nem partner volt, hanem kapott egy árut, amit olyan számlával adtak el neki, amelyről később, hat, vagy nem tudom, hány év múltával valaki azt mondta, hogy nincs rendben, mert az illetők valamit nem jól csináltak. A rendelkezésre álló adatok szerint ez sok minden lehetett, most így fogalmazok, mert meglehetősen homályos, hogy pontosan mi az, amit nem jól csináltak az illetők.

"Számlavezetési díj"

A nyomozás megállapította: az adócsalás miatt elítéltek a nevükre kiállított számlákon szereplő összeget nem kapták meg, csak 10-30 ezer forintos jutalékot az aláírásért, nem készítettek adóbevallást, és nem fizették be a számlán szereplő áfát. Tevékenységük kizárólag a számla aláírására, illetve többnyire csupán lepecsételésére korlátozódott, ugyanis többen írni is alig tudtak, és soha nem töltöttek ki számlát, azokat valakik megírták helyettük.

 
Valószínűleg igaz ez a mondat is, nem tudom, mert nem a bírósági végzésből származik, nevezetesen, hogy be nem vallott és meg nem fizetett. Elképzelhető, hogy volt közöttük olyan, nem tudom, aki adott esetben nem csinált bevallást, és ezért nem fizetett. Én nem tudom megítélni, mert nem ellenünk folyt az eljárás. Az illető személyeket lehet erről megkérdezni, ők bizonyosan tudják.

Végh Tibor (MSZP): Azt gondolom, hagyjuk abba ezt. Ne azért hagyjuk abba, mert ez bárkinek is kényelmetlen lenne, én érzem magam kényelmetlenül, mert nem egyforma információkkal, nem egy kottából, nem ugyanabból az anyagból készülhettünk, vagy készülünk fel erre. Annak meg aztán végképp semmi értelme nincs, hogy azt feszegessük, hogy valaki 13 évvel ezelőtt mit csinált. (…) Ez egy nagy butaság. Becsüljük már meg annyira magunkat, ha költségvetési bizottság vagyunk, akkor a költségvetéssel foglalkozzunk.

Varga Mihály elnök (Fidesz): Képviselő úr, valóban, mintha első ciklusos képviselő lenne, ezért engedje meg, hogy emlékeztessem arra, hogy a Házszabály 68. § (1) és (2) bekezdése világosan rendelkezik arról, hogy milyen meghallgatást tarthat a bizottság. Ennek az ügykörében a (3) bekezdés alapján kezdeményezte a bizottság ezt a meghallgatást. Bármilyen tárgyban lehet ilyet kezdeményezni. Azt gondolom, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem részeként ez a meghallgatás betöltheti a funkcióját, még akkor is, ha itt nevesített alanya van a pénzügyminiszter úr személyében.

Dancsó József (Fidesz): Tisztelt pénzügyminiszter úr! Ön azt mondta, hogy ebben a cégben ügyvezetőként dolgozott, illetve a cégbírósági iratok is ezt mutatják, és az ön feladata a hitelszerzés, a bankügyekkel való foglalkozás volt. (…) Ha ön ezekért felelt a cégben, akkor önnek, ha hitelt kívánt szerezni, nyilván üzleti tervet kellett benyújtani a pénzintézethez, amiben részletesen be kell mutatni a pénzintézet felé azt, hogy milyen tevékenységgel foglalkozik a cég, milyen értékesítési piacai vannak, milyen perspektíva előtt áll. (…) Önnek, mint ügyvezetőnek, aki ilyen dokumentumokat készített, mindenki másnál jobban rá kellett látnia a cég tevékenységére, hiszen másképp nem tudott volna olyan hitelpályázatokat benyújtani, amelyeket elfogadott volna a pénzintézet, hiszen ön azt mondta, hogy aláírt hitelszerződéseket.

Veres János: A cég termékfelvásárlást végzett, azt átdolgozta, és azután értékesítette. A hitelszerződések alapjául szolgáló üzleti tervek elkészítéséhez természetesen azon munkatársaknak a véleményét, illetve ismereteit használtam fel, akik az üzleti folyamatot, a felvásárlás és értékesítés folyamatát végezték, ezért az ő számaik, az ő ismereteik alapján kerültek kitöltésre az üzleti tervnek ezek a momentumai, ezeknek a táblázatai, oszlopai. Ilyen értelemben továbbra is azt mondom, hogy az együttműködés részeként az én feladatom ez volt, nem több. Ilyen módon készültek üzleti tervek, hitelpályázatok, és ilyen módon került annak idején megkötésre néhány hitelszerződés azért, hogy a növekvő finanszírozási igénye a cégnek folyamatosan biztosítható legyen.

Molnár Albert (MSZP):  Egy normális országban egy olyan minisztert, aki annyit tesz a szürkegazdaság ellen, mint Veres János, annak meg szokták köszönni ezt, mert a saját bőrömön tapasztaltam és a Veres Jánosnak írt levelek, fenyegetések miatt, hogy mi az, amikor egy pénzügyminiszter nekiáll rendet csinálni egy gazdaságban. (…) Amikor a munkacsoporton belül arról tárgyaltunk, hogy a miniszter urat meghallgassuk, azt mondtam, hogy erre nincs szükség, és kizárólag azért változtattam meg a véleményem, mert miniszter úr személyesen azt mondta, hogy szembe akar nézni azokkal a kérdésekkel, amik felé megjelennek. Nagyon gyenge lehet az érvanyag a miniszter úrral szemben, ha ilyen erőltetett 15 éves ügyet kell elővenni. (…)

Domokos László (Fidesz): Miniszter úr, Kabai Károlyt miért ítélték el?

Kabai ítélete

Kabai Károlyt 2007. szeptember 20-án jogerősen azért ítélték el 3 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztésre, mert ismeretlen forrásból beszerzett színesfémet hamis számlákkal fedett le, és azok alapján igényelt vissza nagy értékű áfát. (Tételesen: 3 rendbeli, az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás, 3 rendbeli, adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás, 1 rendbeli csalás és 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségét állapította meg a bíróság.)

Szerintem ezt azért nem ártana tisztáznunk, mert mintha ez a helyzet nem lenne eléggé egyértelmű. Mikor volt a bíróság jogerős döntése? Mert arról volt szó, hogy tíz év telt el. (…) Ami bennem még felmerült, hogy az ön által érintett cégnek volt-e nyeresége? Ez egy eredményes vállalkozás volt? Ott ön valamilyen módon fizetést, vagy osztalékot vett fel? (…)

Veres János: A képviselő úr első kérdése arra vonatkozott, hogy Kabai Károlyt mi miatt ítélték el, akkor azt kell mondanom, hogy nem ismerem az ügy részleteit. (…) Fizetést a cégtől nem kaptam, osztalékfizetésre nem került sor, a cég szolidan nyereséges volt, de nagyon alacsony rátával a forgalomhoz képest. Ha visszaemlékeznek, abban az időszakban viszonylag magas bankkamatok voltak Magyarországon, és miután döntően bankhitelből finanszírozta a cég a tevékenységét, ezért igen magas volt a kamatköltség, amit abban az időszakban kifizettünk, ezért meglehetősen szolid volt a cég nyeresége. A cég nyereségéből egyébként bizonyos gépi fejlesztésekre került sor, osztalékfizetésre viszont emlékeim szerint egyetlen egy évben sem került sor.

Hargitai János: (…) Már harmadszor kérdezem, miniszter úr. Állítólag ön mondta, hogy 55 millió forint visszakerült az államkasszába. Ezt a kijelentést ön Nyíregyházán tette. (…) Vagy az egész kacsa, és ön nem mondott ilyet Nyíregyházán, mert itt azt állítják, hogy Nyíregyházán ön tett egy ilyen kijelentést.

Veres János: Nyíregyházán ilyen kijelentést nem tettem. Ilyen értelemben az ön előtt lévő idézet pontatlan. A kijelentésem pusztán csak arra vonatkozhatott, ha vonatkozott kijelentés, hogy e tekintetben a cégtől nem volt állami követelés. Még egyszer elmondom, nem a cég követett el szabálytalanságot, hanem a cég beszállítói. Ilyen értelemben a cégnek nem kellett visszafizetnie 55 millió forintot, a cégnek normál elszámolása volt az APEH-hel, amit abban el kellett számolni, azt számolta el és fizette a cég. (…) Hangsúlyozom, a céghez az eljárás iratait sem küldték meg, mert a cégnek nem volt sem gyanúsítottja, sem más szereplője ebben az ügyben. (…) A cég ezt az összeget nyilván a termékfelvásárlás részeként megfizette azoknak, akik számára a terméket értékesítették.

Mádi László (Fidesz): Tisztelt miniszter úr! Ha jól értem, altruista magatartás volt, ami a '90-es évek elején ügyvezetőként jellemezte, mert sem jövedelemre nem tett szert, sem osztalékot nem vett ki, sem pedig árfolyamnyeresége nem képződött az üzletrészének eladásából.

Veres János: Képviselő úr, ha az a kérdése, hogy ha nem volt belőle sem jövedelem, sem haszon, akkor miért csináltam, akkor az a válaszom erre, hogy az embernek van néha olyan vállalkozása, amely nem biztos, hogy kellő jövedelmet tud hozni ahhoz képest, mint ahogy azt gondolja az induláskor. Nem volt veszteséges a vállalkozás, csak nem hozott olyan nyereséget, mint amire annak idején gondoltunk, amikor elindítottuk.

Kovács Tibor (MSZP): (…) Nekem az az érzésem, hogy önöket nagyon lyukra futtatták azok, akikről a miniszter úr beszélt. Önök azt gondolták, hogy egy ilyen újságcikkel, amiről nem lehet tudni, hogy milyen megfontolásból született, be tudják sározni a kormánynak azt a pénzügyminiszterét, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy valóban fehéredjen a gazdaság, és valóban, ennél is jobb eredményeket tudjon felmutatni az APEH is, a Pénzügyminisztérium is, 280 milliárd forint összességében a feltárt adóhiány, tisztelt képviselőtársaim, ez nyilvánvalóan súlyos érdekeket sért.

Varga Mihály elnök: (…) Azt gondolom, hogy aki közügyekkel, közpénzekkel foglalkozik, annak fokozott felelősséggel kell eljárni minden tekintetben. Miniszter úr nagyon jól tudja, hogy ezek a vagyonvizsgálatok hogyan zajlanak az APEH-nál. Nagyon jól ismer olyan eseteket, gondolom, amelyeknél vállalkozókat vádolnak meg áfa-visszaéléssel, és a vállalkozón van a bizonyítási kényszer, hogy ilyen nem történt. Tehát amikor elvárjuk, hogy az átlagember, az átlagvállalkozó lehetőség szerint törvényesen és tisztességesen működjön, és a gyanú árnyéka se vetüljön rá, hiszen az APEH ezekből a feltételezésekből indul ki, akkor szerintem joggal lehet elvárni, hogy az APEH munkáját irányító és azért politikai értelemben felelős miniszter is minden tekintetben tiszta legyen.

A kezdeményezők nevében annyit hadd mondjak el, hogy ez a meghallgatás mindenképpen tanulsággal járt számunkra. Hiszen itt a több mint egy órás meghallgatás után azt mondhatjuk, hogy van egy cég, amelynek egy korábbi főkönyvelő volt az ügyvezetője, de nem főkönyvelt, van egy cég, amelynek volt egy ügyvezetője, de egyébként ez az ügyvezető nem rendelkezett információkkal a cég más tevékenységét illetően, és ennek a cégnek volt egy tulajdonosa, aki nem várt el nyereséget, hozamot, vagy osztalékot a cég működésétől. Ön, miniszter úr, minket nem győzött meg, hogy létezik ilyen személy. Szívesen hiszünk nemcsak annak, amit látunk, vagy tapasztalunk, hanem annak is, ami ennek ellentmond, de azért engedje meg, hogy az emberben a kétkedés megmaradjon.

Veres János: (…) Én olyat nem mondtam, hogy nem vártam el nyereséget a cégtől. Épp az ellenkezőjét mondtam. Azt mondtam, hogy nem hozta meg azt a hozamot a cég, amit annak idején, az indításkor gondoltunk, vagy vártunk. Azt gondolom, ez alapvető különbség ahhoz képest, amit az imént elnök úr mondott. A másik megjegyzésem (…), hogy az összefoglaló, amit elnök úr mondott, finoman fogalmazva enyhén barátságtalan, vagy legalábbis nem gondolom, hogy a tényekkel nagyban összefüggésben lenne, hiszen az összes feltett kérdésükre válaszoltam. Ha elnök úrban még ezek után olyan kérdés maradt nyitva, amelyet föl akar tenni, akkor tegye fel, de ne tegyen olyan összefoglalót ezt követően, ami csak arra jó, hogy továbbra is fenntartsa a bizonytalanságot. (…)

Varga Mihály elnök: Két malomban őrlünk miniszter úr, mert egy dolog az, hogy ön kérdésekre mond valamit, válaszol, más kérdés az, hogy a válasz mennyire volt elfogadható. Régóta vagyok parlamenti képviselő, miniszter úr, minden interpellációra hangzik el válasz, de más kérdés, hogy a válasz kielégíti-e a kérdezőt. Tehát ne állítsa azt, hogy itt mindenki megnyugodott abban, hogy ön ebben az ügyben teljesen ártatlan, és a lehető legjobb módon járt el. Vannak olyan kételyeink, amelyekre még mindig nem kaptunk választ, miniszter úr, és ezt a jogunkat ne vitassa el, arra kérem.