Az én hetem: Péterfy Gergely abban a városban járt, amely minden keresztény fundamentalista rémálma

Az én hetem című sorozatunkhoz négy írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: csúcsidő, főelzáró, hóhérakasztás, lobbanómotor, kémjátszma. Ezeknek a keretet ezúttal egy berlini kirándulás adta.

  • Péterfy Gergely Péterfy Gergely
Az én hetem: Péterfy Gergely abban a városban járt, amely minden keresztény fundamentalista rémálma
Kulcsszavak
Csúcsidő – Alaszkában tárgyalt az ukrajnai háborúról az amerikai és az orosz elnök, nem történt áttörés, és a csúcs összességében Vlagyimir Putyinnak szolgált eredményekkel. A következő csúcs hétfőn lesz Donald Trump és Volodimir Zelenszkij között, utóbbit több európai vezető is elkíséri.
 
Főelzáró: – Mi egy nap alatt elintézhetnénk Ukrajna összeomlását, történne egy baleset, kidől néhány oszlop, elszakad néhány vezeték, akkor Ukrajna megáll – mondta Orbán Viktor Nógrádi Györgynek a Patrióta YouTube-csatornáján. Lapunk megvizsgálta, mennyire áll meg, amit a kormányfő mondott, és arra jutottunk, hogy van benne valami.
 
Hóhérakasztás – Önként nem adta, a HVG kiperelte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szerződéslistáját: tíz- és százmilliók landoltak a NER figuráinál. Közben példátlan módon végrehajtás indult a végrehajtói kar ellen, mert van egy kétmilliárdos tartozása.
 
Lobbanómotor – Azonnali vizsgálatot rendelt el a fővárosi kormányhivatal is, miután a héten kiégett két BKV-busz, egy harmadiknak pedig füstölt a motorja. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője szerint korábban éppen a kormány akadályozta meg az elöregedett Citaro buszok cseréjét.
 
Kémjátszma - Szovjet időket idéző, az MTI által is publikált közleményben taglalja az orosz kémszolgálat, hogy az uniós vezetők Magyar Pétert akarják hatalomra juttatni. A közlemény megerősített, hogy nagyon sok átfedés van az orosz kémszolgálat véleménye és a magyar kormány hivatalos kommunikációja között.

Egy hét Berlinben a fiaimmal, Ferragosto, a nyári nagy olasz ünnep, ezúttal a porosz tóvidéken. Misi fiam itt él már tíz éve, Simon Budapestről érkezik, én meg Umbriából, ahol otthagytam Évukát szenvedni a harmincöt fokban, míg nekem itt a langyos északon már elkel a könnyű kabát és a hosszúnadrág. Nem valami sokat aludtam, reggel hatkor indult a gép Rómából. Pénteken délben Évu levisz Ternibe, onnan százhatvannal gangolok Rómába a vicinálison, aztán a Terminiről a tömött fiumicinói gyorssal fél óra múlva már a reptéren is vagyok.

Csúcsidő van, fullra pörög forgalom. 2 perc múlva már indul is a Parco Leonardóba a vonat, egyetlen megálló, két kilométerre a Leonardo da Vincitől, ott vár a hatalmas condominiumban a hetedik emeleten egy tök jó szoba nagy erkéllyel. Az erkély a fiumicinói lapályra néz, amely egyelőre beépítetlen, tele a Tevere hordalékával, amely megkerülte, túlnőtte Róma kikötőit, kicselezte a legkörültekintőbb mérnöki számítást is. Valahol alattam húzódik az antik partvonal, ahol a háromsorevezősöket homokra húzták. Ledőlök és filmezek, hátha elalszom, de az istennek sem jön az álom.