szerző:
Csikász Brigitta

Sikkasztás és hűtlen kezelés gyanújával vizsgálódik a XIII. kerületi rendőrkapitányság egy lakópark közszolgáltatási díjainak „eltűnése” miatt. A lakók ugyanis hiába fizették be egy közös számlára, a milliók nem jutottak el a szolgáltatókhoz.

A VIII. kerületben található, négy épületből álló lakópark, a City Center Park (CCP) társasházzá alakulás előtt áll, amit a lakók – a hvg.hu információi szerint – várnak is, mert addig a közüzemi díjakat egy közös bankszámlára fizetik. Ez más lakóparkok esetében is így működik, de a CCP-nél ez adta a bajok alapját is. A közös számláról ugyanis nem a szolgáltatókhoz mentek a milliók, hanem egyszerűen eltűntek. Minderre akkor derült fény, amikor idén március 17-én lekapcsolták a házban az áramot több órára. A szolgáltató ugyanis megelégelte, hogy az ingatlannak jelentős elmaradása van az áramdíj fizetésében.

De nem csak az áramszámla maradt rendezetlen, összességében 16 millió forintos közműdíj-tartozásra derült fény, s arra, hogy az ingatlan üzemeltetőjével, a Partner 2000 Ingatlankezelő Bt.-vel szemben több lakóparkból hét feljelentést tettek a rendőrségen. A hvg.hu-nak a Budapesti Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályáról azt a tájékoztatást adták, hogy az ügyben sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettessel szemben nyomoz a XIII. kerületi kapitányság.

A nyomozás során ugyanis több új építésű társasház esetében merült fel információ arra vonatkozóan, hogy többek között közszolgáltatási díjakat nem egyenlítettek ki a szolgáltató cégeknek. „Ennek vizsgálatára a nyomozók megkereséssel éltek az érintett közszolgáltató cégek felé, folyamatban vannak a tanúmeghallgatások és a szükséges iratok beszerzései, valamint a beszerzett dokumentációk tekintetében könyvszakértőt rendelnek majd ki.”

A hvg.hu információi alapján a számlához ketten férnek hozzá. Az egyik a CCP egyik tulajdonosának, a Coral Holding Vagyonkezelő, Ingatlanfejlesztő és Ingatlan-forgalmazó Kft.-nek az ügyvezetője, az izraeli Shimon Hovav, illetve a már említett üzemeltető bt. egyik tulajdonosa, ügyvezető igazgatója, Zsilák Edit. Utóbbi a hvg.hu-nak elmondta, nem hallott a rendőrségi eljárásról, de – mint megjegyezte – ha az igaz is a nyomozás ténye, akkor sincs semmi alapja az egésznek.

A Coral Holding irodavezetője és egyben Shimon Hovav titkárnője, Virág Marianna a hvg.hu-nak azt mondta, nem tud arról, hogy bármi gond lenne a CCP-ben, ezért, mint hozzátette, értelme sincs, hogy az izraeli beruházónak elküldjük kérdéseinket. Megkerestük a CCP jogászát, Tomcsányi Tamást is, aki szintén nem tudott a büntetőeljárásról. „A lakások adásvételét, valamint a cégügyeket intézi az irodám, és mi készítjük majd a társasházi alapító okiratot, de a napi ügyekben nem vagyunk benne” – közölte. Hozzátette, nem tud arról, hogy a lakók panaszkodtak volna, de ha bárki közülük megkeresi az üzemeltetőt és kéri, akkor megmutatják neki a bankszámla kivonatot.

A milliós kinnlevőségeket mindenképpen rendezni kell ahhoz, hogy a társasházzá alakulás után a közműszolgáltatók szóba álljanak a lakókkal, s átírják a nevükre a mérőórákat – közölte a hvg.hu-val Hary Attila, a HRTL cégcsoport tulajdonosa. Kérdés, hogy ezt az összeget és a jelenlegi több tízmillió forintos követelést a garanciális munkák végrehajtására miből fedezi egy olyan cég, amelynek a törzstőkéje 3 millió forint – vetette fel a problémát a hvg.hu-nak egy társasházkezelő. „Márpedig a beruházók a kivitelezésre és az értékesítésre is ekkora biztosítékkal rendelkező cégeket hoznak létre.”

Nem egyedül a City Center Park küzd gondokkal, hanem a Coral Holding más érdekeltségei is, ugyanúgy, mint általában az új építésű lakóparkok és a több lakásos ingatlanok is – hangsúlyozta Hary Attila. „A probléma több rétegű. Az első, hogy a társasházak működése, működtetése jogilag rendezetlen, illetve joghézagos területnek számít, ennek tisztába tétele a törvényhozókra vár.”

Az új építésű házaknál a jogerős használatba vételi engedély előtt már beköltöznek a tulajdonosok, akik ekkor még csak tulajdonjog-várományosok. Amíg nincs jogerős használatbavételi engedély, addig jogi vákuum van, és a beruházó a tulajdonos – közölte Hary. Ő pedig azt választ meg közös képviselőnek, akit akar, függetlenül attól, hogy sok esetben ekkor az épület túlnyomó részét már lakják. „Így 'választották meg' a Partner 2000 Bt.-t is több házban” – tette hozzá.

Amíg nincs jogerős használatbavételi engedély, addig – mivel az épület nem társasház – nem lehet közös költséget szedni, hanem csak üzemeltetési díjat. Ekkor a ház számára nyújtott szolgáltatás (gáz, víz, villany stb.) számláit kell szétosztani. E költségeket a szolgáltatás igénybe vevőjének, illetve a lakás használójának kell(ene) fizetnie, költségszétosztás alapján. Általános tapasztalat, hogy a beruházó az eladatlan lakások után nem fizet semmit sem, ami azt jelenti, hogy a költségek száz százaléka már a kezdetektől nem folyik be. Idővel az épület társasházzá alakul, és egy külsős közös képviselő úgy veszi át a házat, hogy a beruházó több milliós tartozást halmozott fel.

A XIII. kerületi Csata utcai társasházban csak azt követően váltották le a CCP-ben is megtalálható üzemeltetőt, hogy szűk egy év alatt 15 millió forintos tartozást halmoztak fel. Ennek 30 százalékát a Coral Holding hagyta hátra. Mindezen kívül Zsilák Edit egy éve alatt több millió forint „elveszett”. „Emiatt feljelentést tettem a rendőrségen” – mondta Hary Attila.

A harmadik, rendezni való dologként a vállalkozó azt említette, hogy a szolgáltatók (az ELMŰ vagy a gázművek) már 4-5 hónapos tartozás után is megszüntetik a szolgáltatást. Ezzel szemben egy társasházkezelőknek nincs olyan jogi lehetősége, hogy egy tulajdonostól a fenti idő alatt behajtsa a tartozását. „Általánosságban elmondható, hogy egy nem fizető tulajdonossal szemben akár 2-3 évig elhúzódhatnak a jogi eljárások. Sokan felhozzák érvként, hogy fél éves tartozásnál jelzálogjogot lehet bejegyeztetni a tartozásba esett ingatlanjára. Ami igaz is, csak ebből pénz még nincs, mert ezzel egy időben meg kell indítani a jogi eljárást is. Az már csak hab a tortán, hogy egy fizetési meghagyás, illetve a jelzálogjog bejegyzésének költsége 30-40 ezer forint körül van. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy a Csata utcai, 115 albetétes társasház, mely még milliókkal tartozik a szolgáltatóknak, miből finanszírozza tíz tulajdonossal szemben a több százezres eljárási költségeket” – jegyezte meg Hary.

A társasházak közös képviseletével foglalkozó Végh Attila szerint a beruházónak általában nem érdeke, hogy minden számla ki legyen fizetve. Ráadásul a cégek gondokkal is küszködnek, majd felszámolás, illetve csődeljárás alá kerülnek, így nem szokott eredményes lenni a pénz rajtuk való keresése és számonkérése. Végh úgy vélte, a helyzeten részben a törvényi szabályozás szigorításával – mondjuk a kötelezően előírt törzstőke megemelésével –, illetve a felelősségteljes emberi viselkedéssel lehet változtatni. „Jelenleg mind a pénzügyek, mind a beruházók nehezen számon kérhetőek, arról pedig én még nem hallottam, hogy rendőrségi eljárások révén pénzéhez jutott egy lakóközösség.”