Nem kívánta kommentálni Samu Attila, a belügyi tárca miniszteri főtanácsadója azt, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz második embere négy módosító javaslatot nyújtott be a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemzői Központról (NIBEK) szóló törvénytervezethez, többek közt azt indítványozva, hogy a NIBEK-et töröljék a nemzetbiztonsági szolgálatok közül, egy másik indítványában pedig azt javasolta, hogy az Információs Hivatal ne kerüljön Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alá.

SZEBEK-ből NIBEK

A minisztériumban tartott beszélgetésen a főtanácsadó közölte, a javaslat előkészítése a normáknak megfelelően zajlott, igaz, azt, hogy ez a folyamat mikor kezdődött és kiknek a bevonásával történt, nem árulták el az újságíróknak. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a NIBEK-kel szemben ugyanolyan aggályokat fogalmaznak meg most, mint jogelődjével, a 2001. január 1-jével létrehozott Szervezett Bűnözés Elleni Központtal (SZEBEK) szemben. Ugyanakkor a SZEBEK működésével kapcsolatban sohasem merültek fel gondok – tette hozzá.

„A NIBEK-nek ugyanolyan feladatai és a hatáskörei lesznek, mint amelyekkel jelenleg a SZEBEK is rendelkezik. Az új biztonsági kihívásokra viszont sokkal jobban tud majd reagálni, mivel megszűnik az, ami a SZEBEK működésében előfordult, hogy a társszervek nem szolgáltattak neki adatot” – jelentette ki Samu Attila. Az új nemzetbiztonsági szervezet tehát nem más – hangsúlyozta – mint a SZEBEK "továbbfejlesztése", és a jogszabályok hozzáigazítása a hatékonyság növelése érdekében. Szerinte a "NIBEK révén biztosított lehet a szervezetek közötti koordináció, ki lehet küszöbölni a párhuzamosságokat és meg lehet akadályozni, hogy az információkat elhallgassák, vagy ne adják át”.

Belügy: megvannak a garanciák

Az új szuper-titkosszolgálattal kapcsolatban kiemelte azt is, hogy a szervezet nem nyomozó hatóság, nem gyűjthet és nem gyűjtethet titkos információkat. Emellett nem adhat utasításokat sem a vele együttműködő szervezeteknek, csak javaslatot tehet számukra. Az adatokhoz csak törvényes úton és célhoz kötötten juthat hozzá a NIBEK, s mind az adatkérés, mind a megszerzett adatok kezelése a minősített adatkezelés szabályai szerint történik. Ezzel kapcsolatban Samu Attila garanciának mondta, hogy a minősített adatok védelmére a NIBEK esetében is ügyel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó Nemzetbiztonsági Felügyelet, továbbá, hogy a csúcs titkosszolgálati szervet ellenőrizheti majd az alapvető jogok országgyűlési biztosa, illetve, hogy a NIBEK-et beszámoltathatja a parlament nemzetbiztonsági bizottsága.

Pintér Sándor mindent hallani, látni, tudni akar? Nem árulják el, kivel "egyeztettek" a NIBEK-ről

MTI / Soós Lajos

„A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemzői Központ törvénytervezetének előkészítése során a szükséges és elégséges egyeztetések megtörténtek” – jelentette ki a miniszteri főtanácsadó, hozzátéve, hogy ebbe a körbe Jóri András adatvédelmi biztos és Kövér László házelnök, volt titkosszolgálati miniszter sem tartozik bele. Ezzel együtt emlékeztetett arra, hogy éppen Kövér László volt az, akinek ötlete alapján a SZEBEK létrejött.

A NIBEK létrehozásának költségeit, illetve az ott dolgozók létszámát nagyságrendileg sem árulta el a beszélgetés során, amit azzal indokolt, hogy egyelőre különböző adatokkal számolnak, attól függően, hogy a szervezet megalakításáról szóló törvényjavaslatot milyen módosításokkal fogadják el. Megjegyezte, ha megalakulhat a NIBEK, akkor a működéséhez szükséges informatikai rendszert 2012. december 31-ig kell kiépíteni.

"Kiszolgáltatottá teszi az embereket"

Szikinger István alkotmányjogász a NIBEK-kel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a szervezet nem a valós bűnügyi helyzetről tud majd képet adni, hanem arról, amit a főnök megrendel tőle. „A NIBEK-hez hasonló szervezet még a kommunizmus idején sem volt, sért minden alkotmányos jogot és kiszolgáltatottá teszi az embereket” – mondta.

Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság volt SZDSZ-es tagja a hvg.hu-nak korábban már jelezte, hogy a törvényjavaslat megosztja a Fideszt, s a párt egyes szakértői rossz véleménnyel vannak a tervezetről. A NIBEK ugyanis összekuszálja a szálakat a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok között, továbbá újraértelmezi alapvető jogosítványaikat. Ráadásul a NIBEK a megfelelő garanciális védelem nélkül beszerzett adatokat lényegében korlátlan ideig őrizheti meg a már jól ismert, "szolgálati érdekekre" való hivatkozással. Az adatokhoz közvetlenül és teljes körűen férhet hozzá az új szervezet, amely az ügyészség adatigénylését meg is tagadhatja vagy feltételhez kötheti.

A mostani belügyminisztériumi háttérbeszélgetéshez a volt honatya azt fűzte hozzá, hogy amikor a tárca illetékesei arról beszélnek, hogy „a törvénytervezetének előkészítése során a szükséges és elégséges egyeztetések megtörténtek”, akkor ennek az állításnak a valóságtartalmából, illetve a megnyilatkozás mögött meghúzódó hatalmi logikából kitetszik, hogy "miként is gondolkodik a jelenlegi belügyi vezetés az alapvető demokratikus normákról".

Biztató fejleményként kell értékelni viszont – tette hozzá –, hogy a területen megkérdőjelezhetetlen ismeretekkel, kompetenciával bíró Kövér László – aki nemcsak az Országgyűlés elnöke, hanem formálisan még mindig a Fidesz második embere – alapkérdésekben megy neki módosító indítványaival Pintér Sándor előterjesztésének. „Azt kell, hogy mondjam, a módosító indítványaival én például egyetértek” – közölte Gulyás József. „Már csak az a kérdés, hogy a Fidesz korábban hirdetett normáival összhangban érvelő választmányi elnöke mögé áll, vagy Pintér Sándor alapjogokat felülíró hatalmi igényei mögé, melyeket egyelőre, úgy tűnik, Orbán Viktor is támogat.”