szerző:

Vizsgálatra van szükség Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál. A cím visszavonása az adott egyetem doktori iskolájára tartozik. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának vezetője nem kívánta kommentálni a konkrét ügyet, azt hangsúlyozva, hogy a kisdoktori címet nem az 1993-ban bevezetett Ph.D. fokozatot adó doktori iskolában szerezték.

Egy 1992-es kisdoktori dolgozatról van szó, amely még a Semmelweis Egyetem (SE) egyik jogelődjénél, az 1999-ig önálló Testnevelési Egyetemen készült. Az SE doktori iskolájában Ph.D. fokozatot lehet szerezni, az 1993-ig szerezhető kisdoktorikhoz az intézménynek nincs köze – mondta a hvg.hu-nak Rácz Károly, az SE Doktori Tanácsának elnöke.

A sporttudományi iskolát is magába foglaló doktori képzés vezetőjét azért kerestük, hogy megtudjuk, milyen következményei lehetnek annak, ha kiderül, hogy egy volt hallgatójuk értekezése plágiumgyanúba keveredik. Rácz nem kívánta azt az értesülésünket kommentálni, hogy a Testnevelési Egyetemen 1992-ben kisdoktorit szerzett Schmitt Pál dolgozatának jelentős része szinte szó szerinti átvétel egy bolgár sportkutató 1987-es tanulmányából.

A tavaly júniusban megválasztott köztársasági elnök 1992 májusában nyújtotta be Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen. A dolgozatra bírálói a legmagasabb, summa cum laude minősítést adták, később a TE címzetes egyetemi tanára lett. Ahogy azt a hvg.hu kiderítette, Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – számításaink szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nyikolaj Georgijev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

Schmitt Pál
©

A Köztársasági Elnöki Hivatal szerda esti közleményében "a leghatározottabban visszautasítja a cikkben megjelent plágium gyanúját". A hivatal közlése szerint "Nikolaj Georgiev neves sporttörténészt személyesen, jól ismerte" az államfő. "Kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során együttműködtek" – írják. A hvg.hu kikéri a KEH-től Schmitt Pál dolgozatának pontos forrásait.

A hvg.hu egyetemi oktatókat, szerzői jogi szakembereket kérdezett arról, hogy milyen következményekkel jár, ha egy kutató, doktori címet szerzett disszertáló plágiumügybe keveredik.

Ilyennel még nem találkoztak

A hvg.hu cikke alapján jogosnak tűnik a gyanú, hogy itt bizony plágiumról van szó – mondta lapunknak Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke. A Debreceni Egyetem tanára szerint Magyarországon az egyetemek doktori iskoláinak felelőssége a doktori címek kiadása, és az ő hatáskörükbe tartozik az is, ha esetleg plágium, vagy valamilyen más szabálysértés gyanúja merül fel – vagyis ebben az esetben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem az illetékes. „Gondolom, erre a vizsgálatra sor fog kerülni” – mondta Bazsa György.

Schmitt díszdoktori címet vesz át Törökországban. Bíborban, bársonyban
©

„Változtak a követelmények az évek során, így nyilván az akkori formai és tartalmi követelményeket kell figyelembe venni egy disszertációnál. A plágium azonban mindig is tilos volt” – mondta a plágiumról Rácz, aki hangsúlyozta, a konkrét ügyet nem szeretné kommentálni.

Schmitt kisdoktori értekezése ügyében Rácz az SE Testnevelési és Sporttudományi Karának vezetőségéhez irányított. A kar dékáni hivatalában szerda délelőtt a hvg.hu-nak azt mondták, kizárt, hogy ilyesmi megtörténhet, eddig ilyennel nem találkoztak. A Schmitt értekezéséről szóló cikkünk megjelenése után kerestük Tóth Miklós dékánt is, egyelőre nem sikerült elérni.

Átminősítésre volt lehetőség

A SE Doktori Tanácsának vezetője szerint a Ph.D. képzést és fokozatszerzést bevezető 1993-as felsőoktatási törvény hatálybalépése után lehetővé vált a korábbi rendszerben szerzett fokozatok, így a kisdoktorik átminősítése az új fokozatra. (A Ph.D. a Philosophiæ Doctor latin kifejezés rövidítése, ám nincs köze a filozófia diszciplínájához, a fokozatot a bölcselet, a társadalom és a természettudományok kutatói is megszerezhetik.)

A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) honlapján elérhető, 1994 óta vezetett országos doktori és habilitációs nyilvántartásban nem találtuk Schmitt Pál nevét, ami arra utal, hogy 1994 után nem kérvényezte kisdoktorija átminősítését. (Az Európai Parlament honlapján található angol nyelvű életrajzában Schmitt doktori fokozata Ph.D.-ként van feltüntetve.) Rácz hangsúlyozta, az átminősítés feltételekhez volt kötve, az eljárás nem automatikus.

„Nagyvonalúbban bántak a hibákkal”

A doktori képzés Magyarországon közel 20 éves múltra tekint vissza, azóta sokat szigorodtak a minőségellenőrzési szabályok. Korábban doktori képzések voltak, 2000 óta működnek a doktori iskolák. A Semmelweis Egyetem doktori tanácsának elnöke a hvg.hu-nak mondta, ma már számos minőségellenőrzési pont van beépítve a képzésbe: konzultációk, abszolutórium, záróvizsga, házi védés, a beadott munkát egy minőségellenőrzési bizottság átvizsgálja, majd az utolsó stáció a két opponens mellett zajló nyilvános védés.

Schmitt Pál a Semmelweis Egyetemen ad elő
©

Bazsa szerint ha egy vizsgálat nyomán a megállapítják a szabálysértést, akkor a bizottság saját fegyelmi szabályzata alapján szankcionál. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire lehetett alapos a dolgozat bírálata, ha a szöveg láthatóan rengeteg helyesírási hibát is tartalmaz, Bazsa György azt mondta, „itt nem is ez a probléma, hanem hogy plágium történt-e”.

A professzor szerint egyébként a szövegszerkesztő programok megjelenése előtt, az írógéppel írt dolgozatok esetében még „nagyvonalúbban bántak a helyesírási hibákkal”. „Ilyenkor a bevett formula általában az volt, ha a dolgozat egyébként értékes volt, hogy ’stiláris hibák vannak a szövegben, de ezek a szakmai értékét nem befolyásolják’, hiszen akkor nehezebb volt az elgépeléseket kijavítani” – mondta Bazsa György.

A MAB elnöke szerint egyébként a plágium miatt nyilvánosságra került esetek száma minimális volt Magyarországon. Jellemzően szakdolgozatoknál derül ki, hogy a szerzők nem megengedett eszközökkel éltek, de ezek rendszerint nem érik el a média ingerküszöbét.

Rácz Károly emlékeztetett arra, hogy ma már léteznek plágiumellenőrző programok, ezeket elvileg használják, de mint mondta, ezekkel nem szűrhető ki, ha valaki külföldi cikket vagy pláne összefoglalót lefordít és azt használja fel a munkájában, főleg, ha nem angol nyelvű forrást használ. „Az opponensek megfelelő tudományos fokozattal rendelkeznek, a szakterület jó ismerői, az ő feladatuk, hogy ha plágium gyanúja felmerül, akkor erre fényt derítsenek. Nyilván a legnagyobb felkészültség mellett is lehetnek olyan anyagok, amiket nem ismernek” – tette hozzá Rácz.