szerző:
hvg.hu

Plágiumügyekben a németek vezetik a képzeletbeli ranglistát: tavaly több politikus is botrányba keveredett. A legnagyobb visszhangja Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter ügyének volt, aki végül lemondott posztjáról. Kínában, Franciaországban, Ukrajnában is divat a „szabad kölcsönzés”. Magyarországon politikus még nem keveredett plágiumügybe, de egy tanár, egy dékánjelölt és több diák lebukott már.

Mint tegnap megírtuk, súlyos plágiumgyanú merült fel Schmitt Pál doktori dolgozata körül: a lapunk birtokába jutott értekezés nagy része egy korábbi bolgár tudományos munka átvétele. A hvg.hu összegyűjtötte az elmúlt évek nagy vihart kavaró plágiumügyeit.

A németek vezetnek

2011-ben számos német politikus keveredett plágiumügybe. A tübingeni egyetem 2011-ben visszavonta a CDU-s Matthias Pröfrock, a waiblingeni tartományi gyűlés egyik képviselőjének doktori címét, a disszertáció jelentős részét ugyanis más dolgozatokból vágta össze.

Elvették a liberális Silvana Koch-Merin volt európai parlamenti alelnök és EP FDP-frakció elnök doktori titulusát is. A Heidelbergi Egyetem ugyanis megállapította, hogy a politikus dolgozatának „lényeges részei plágiumból állnak”. Az illetékes vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a doktori dolgozat nem felel meg „az önálló tudományos munka” követelményeinek. Koch-Merin lemondott tisztségeiről, egyedül európai parlamenti mandátumát tartotta meg. Hasonlóképpen járt Veronika Sass jogász, a volt CSU-elnök is.

Theodor Guttenberg a német politika nagy ígérete volt, de belebukott a plágium ügybe
©

Nyáron az alsó-szászországi oktatási miniszter, Bernd Althusmann keveredett hamisítás gyanújába. Althusmann számos tudományos alapszabályt megszegett tanulmánya megírásakor, többek között hivatkozás nélkül vett át szövegrészleteket más szakemberektől. Althusmann beismerte, hogy "hibázhatott" doktori disszertációjának megírásakor, de „ezek csupán technikai hibák”, a tudatos plagizálás vádját visszautasította, így lemondani sem volt hajlandó. A tanulmányt a potsdami egyetem részletesen átvizsgáltatta, a jelentés szerint a politikus hosszabb részleteket kölcsönzött mások tudományos munkáiból anélkül, hogy a forrásokat megjelölte volna.

A legnagyobb botrányt azonban Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter okozta. Miután megvádolták, hogy doktori disszertációjában forrásmegjelölés nélkül használta fel mások írásait és előadásait, Guttenberg először abszurdnak minősítette a vádakat, majd doktori címének visszavonását kérte a titulust adományozó bayreuthi egyetemtől, végül benyújtotta lemondását. Döntését azzal indokolta: meg akarja akadályozni, hogy személye miatt a pártja, a hadsereg, a hivatali pozíció és a tudomány kárt szenvedjenek.

Plágiumbotrányok más országokból

2010-ben Wang Huit, a pekingi Tsinghua Egyetem professzorát vádolták plagizálással. Támadói szerint az irodalomprofesszor, aki a kínai Új Baloldal egyik szellemi vezetője, 1985-ben beadott disszertációjában hivatkozások nélkül vett át részeket mások műveiből. Az egyetemi oktatók nagy része Wang Hui pártjára állt: szerintük a hiányos forrásmegjelölések oka a hanyag idézéstechnika, nem pedig a tudatos csalás volt. A botrány nem okozott törést a professzor karrierjében.

Rama Yade karrierje is félresiklott
©

Plágiummal vádolták meg tavaly Viktor Janukovics ukrán elnököt is: az Opportunity Ukraine című könyvének egyes részei ugyanis folyóiratokban megjelent cikkekre, egy parlamenti képviselő beszédére, sőt egy főiskolai szakdolgozatra emlékeztettek. A könyv, amelyben az elnök országa jövőjével kapcsolatos álmait írta le, az osztrák Mandelbaum kiadónál jelent meg, és egy befolyásos osztrák írószövetség elutasította, hogy támogassa a könyv bemutatóját a frankfurti könyvvásáron. Janukovics hivatala először tagadta a plagizálás vádját, majd a könyvet angol nyelvre átültető fordító magára vállalta a felelősséget, mondván, hogy tévedésből a legtöbb lábjegyzetet kitörölte a könyvből, majd elnézést kért az elnöktől.

A franciák is hívei a „szabad kölcsönzésnek”

2011 decemberében a francia politikai élet egyik legfeltűnőbb női szereplőjének számító, szenegáli származású Rama Yade keveredett plágiumbotrányba. A fiatal nő 2007 és 2010 között Sarkozy elnök pártjában az emberi jogok, majd a sportügyek államtitkáraként tevékenykedett. Később összekülönbözött saját pártjának vezetőivel, előbb a kormányból, majd Sarkozy pártjából, az UMP-ből is kilépett. Rama Yade ma már a centrista erőnek számító Radikális Párt alelnöke - és egy könyv, afféle röpirat szerzője is. A volt emberi jogi államtitkár a közoktatás témájában fejtette ki gondolatait Plaidoyer pour une instruction publique című művében. Nem sokkal a kötet megjelenése után Jean-Michel Muglioni filozófus, a Francia Filozófiai Társaság elnöke azzal vádolta meg a volt államtitkárt, hogy az oktatásról szóló gondolatait tőle vette át. Yade szerint azonban nem plágium történt, hanem "szabad kölcsönzés".

Rama Yade egyik egykori kollégája, Frédéric Lefebvre kereskedelmi államtitkár 2011 tavaszán írt könyvet kereskedelmi kérdésekről. Mint kiderült, a könyv sok részletét a Wikipédia online lexikonból másolta át.

Hazai ügyek

Gabóda Béla, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola pedagógiatanára 2004-ben szerzett doktori fokozatot a Debreceni Egyetemen. Titulusát azonban 2009-ben visszavonta az intézmény doktori tanácsa, miután kiderült, hogy a szerző 70 oldalt emelt át mások műveiből disszertációjába anélkül, hogy a forrásokat feltüntette volna.

Hasonló esetek a Budapesti Corvinus Egyetemen is történtek tavaly. Az iskola egyik doktoranduszának – akinek a dolgozata 14 százalékban volt forrásmegjelölés nélküli másolat – 2012-ig újra kell írnia az értekezést. A másik esetben a hallgató – pechére – éppen a bíráló műveiből vett át szövegrészeket hivatkozás nélkül, őt kizárással büntette az intézmény. A történtek után mindkét egyetem doktori iskoláiban szigorították a PhD-hallgatók munkájának ellenőrzését, és kötelezővé tették a plágiumkereső szoftverek használatát.

Plágium és rágalmazás miatt folyik eljárás a Budapesti Corvinus Egyetem – leendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Közigazgatás-tudományi Kar dékáni székére pályázó egyik jelölt, Cserny Ákos ellen is. Az adjunktus még 2008 áprilisában pályázott a Corvinus Alapítványnál a gazdasági közigazgatás hatékonysága terén meghirdetett kutatásra. Témaköre a gazdasági alkotmányosság, különös tekintettel az állami tulajdon és az állami szerepvállalás kérdéseire volt. A kutatásra az alapítvány 750 ezer forintot biztosított. Ám amikor Cserny Ákos elkészült a munkájával, a kuratórium tagjai úgy találták, hogy a leadott anyag négyötöd részben innen-onnan összeollózott anyag; „csaknem teljesen szó szerint Drinóczi Tímea, Vörös Imre és Halmai Gábor könyveit, valamint tanulmányait vette át”. Emiatt – a tervekkel ellentétben – Cserny Ákos tanulmányát nem adták ki, és megkérték az oktatót, hogy a kutatásra kapott összeget utalja vissza, ő azonban ezt megtagadta.

György Miklós Itthon

Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.

hvg.hu/MTI Itthon

Schmitt Pál hivatala visszautasítja a plágiumvádakat

A köztévé híradójában és közleményben reagált a Köztársasági Elnöki Hivatal a Schmitt Pál doktorijával kapcsolatban felmerült plágiumgyanúra. A KEH szerint az államfő és a bolgár Nyikolaj Georgijev baráti kapcsolatot ápoltak és egy forrásból írták meg disszertációjukat. A hivatal egyben visszautasítja a plágium vádját. A hvg.hu arra kéri az államfő hivatalát, hogy nevezze meg Schmitt Pál dolgozatának forrásait.

Tóta W. Árpád w.hvg.hu

Tóta W.: Nincs baj, bébi, a bizonyítványt senki se kéri

Schmitt Pál helyzete tarthatatlanná vált, és azonnal le kellene mondania – ez üvöltött tegnap este minden csatornán. Pedig ez téves következtetés. Schmitt Pálnak nem kell, sőt nem szabad lemondania. Semmi nem változott, a munkáját egyáltalán nem befolyásolja, hogy van-e neki doktori címe. Nem azért lett ő köztársasági elnök, mert mondjuk okos lenne vagy legalább tisztességes. Az egyenesen kizáró ok.

MTI Világ

Mégsem lopott doktorijában az uniós biztos

Nem követett el plágiumot az Európai Bizottság osztrák tagja doktori disszertációja írásakor egy osztrák tudományos bizottság pénteken közzétett állásfoglalása szerint.

hvg.hu Itthon

Plágiumgyanú Schmitt ellen: vizsgálatra lehet szükség

Vizsgálatra van szükség Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál. A cím visszavonása az adott egyetem doktori iskolájára tartozik. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának vezetője nem kívánta kommentálni a konkrét ügyet, azt hangsúlyozva, hogy a kisdoktori címet nem az 1993-ban bevezetett Ph.D. fokozatot adó doktori iskolában szerezték.