hvg.hu. Készül-e már az első szócsatájára Orbán Viktorral?

Jávor Benedek: Most tervezzük a február 13-án induló ülésszak első lépéseit, vannak már a fejemben gondolatok.

hvg.hu: Ugyanolyan harcos lesz, mint Schiffer András volt?

J. B.: Biztos, hogy nem leszek olyan, mint András, hiszen teljesen más habitusú emberek vagyunk. De ez nem jelenti azt, hogy kevésbé leszek kritikus a kormánnyal szemben, mint ő volt. Más formában lesz előadva az álláspontunk.

hvg.hu: Tavaly augusztusban azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy széles körű ellenzéki összefogásra van szükség, mert „nem az LMP jövője a tét, hanem a választás szabadsága és az ország kormányozhatósága”. A hétvégi kongresszuson viszont arról beszélt, hogy az LMP-nek „önálló pólusképző erővé kell válnia”. Mi változott nyár óta?

J. B.: Sokat vitatkoztunk a kongresszus előtt és a kongresszus két napja alatt is a követendő stratégiáról. Azt a kérdést jártuk körül, hogyan tudja az LMP a leghatékonyabban segíteni az Orbán-kormány leváltására vonatkozó törekvéseket 2014-ben. Úgy láttuk, hogy jelen pillatanban az ellenzék nagyot hibázna, ha azt a másfél milliós tábort osztaná fel újra, amely jelenleg is ezeket a pártokat támogatja. Ez együtt sem elég ahhoz, hogy le lehessen váltani a Fideszt. A cél az, hogy mindegyik párt önállóan növelje, bővítse a támogatói körét.

Jávor Benedek, az LMP-frakció új vezetője

Túry Gergely

hvg.hu: Ez taktikai döntés? Most még nem fognak össze, kivárnak az országgyűlési választásokig, hogy az akkori erőviszonyok alapján kössenek választási szövetséget?

J. B.: Lehet, hogy választási matematikailag ez így jól hangzik, de sokkal többről, másról is szó van. A kongresszus nem taktikai döntést hozott: azért is ellenezte a szövetségi együttműködést az MSZP-vel vagy a Demokratikus Koalícióval, mert ezek a pártok nem néztek szembe azzal a politikai örökséggel, ami a korábbi kormányzásuk hozadéka. Elég nehéz olyan pártokkal a demokrácia helyreállításáról tárgyalni, melyeknek – ha nem is rendszerszinten, mint 2010 óta a Fidesz teszi – szerepük volt a magyar demokrácia minőségromlásában. Persze az LMP nem jogosult arra, hogy a többi párt hitelminősítőjeként lépjen fel, de joga van eldönteni, hogy kivel és milyen feltételek mentén működjön együtt. Ezt a jogot szeretnénk is megtartani magunknak. Hogy egy példát mondjak: nem tapasztaltuk, hogy az MSZP vagy a DK szakítani akarna azzal a szemlélettel, amivel a pártfinanszírozáshoz viszonyul. Márpedig 22 éve ez a magyar politika rákfenéje.

hvg.hu: Az MSZP 2010 elején terjesztette be azt a kampányfinanszírozási törvénytervezetet, amit a civil szervezetek dolgoztak ki, a DK-t vezető Gyurcsány Ferenc pedig 2006 és 2009 között miniszterelnökként többször is kísérletet tett egy átláthatóbb rendszer megteremtésére. Kétharmados törvény lévén, nem rajtuk múlott, hogy nem lett belőle törvény. Ez deklarációnak nem elég?

J. B.: Ez egy látványos gesztus volt a 2010-es ciklus végén, pontosan tudták, hogy a hátralévő időben nem lehet megtárgyalni a tervezetet. Ugyanakkor az országgyűlési, majd az önkormányzati választási kampányban a korábban deklarált elveiket nem ültették át a gyakorlatba: az MSZP kampányköltései ugyanolyan átláthatatlanok voltak, mint 2006-ban vagy 2002-ben, ugyanúgy a többszörösét költötték a megengedettnek, mint a Fidesz. Csak emlékeztetnék, hogy 2010-ben egyedül az LMP vezetett nyílt kampányszámlát, és a legnagyobb pártfinanszírozási „botrány” az volt, hogy a pártunk egy Magyarországon élő amerikai üzletembertől 14 milliós kampánytámogatást kapott. Közben Fideszt, az MSZP-t vagy akár a Jobbikot senki nem kérdezte meg, honnan teremtette elő azt rengeteg pénzt, amit a kampányra költött. De nemcsak a kampányfinanszírozásról van szó, említhetném még az őszödi beszéddel és következményeivel, a 2006 őszén történtekkel való szembenézést, vagy a civil részvétel korlátozását 2002 és 2010 között. Ezek miatt a kongresszus többsége úgy döntött, hogy az LMP önállóan készüljön a következő választásokra, és bár a választási szövetségkötéseket illetően az alapszabályunk szerint kétharmaddal lehet kötelező döntést hozni, amit nem kapott meg egyetlen javaslat sem, a küldöttek többsége amellett foglalt állást, hogy ne legyen választási együttműködés a szocialistákkal.

hvg.hu: Korábban gyakran mondogatták LMP-s politikusok, hogy át kellene venni a szerintük hiteltelenné vált, leamortizálódott MSZP helyét. Ez a célkitűzés a stratégiájuk része maradt?

J. B.: Mit kéne átvenni? Az MSZP szavazóit, a programját, a politikai pozícióját? Vagy valami mást? Szoktak érvelni a „baloldali tér” elfoglalása mellett. A magyar politikában azonban a bal-jobb felosztás értelmét veszítette: az MSZP kormányon neoliberális gazdaságpolitikát erőltetett, a magát konzervatív jobboldali pártnak tartó Fidesz pedig államosítja a gazdaságot. Az LMP abban az értelemben abszolút baloldali párt, hogy az alapelvei között az igazságosságnak, a szolidaritásnak kiemelt szerepe van. Ennek megfelelően alakítottuk ki az adópolitikai, szociálpolitikai programunkat. Ez durván ütközik a Fidesz kormányzati tevékenységével, de ütközik azzal a privatizációs koncepcióval is, amit a második Gyurcsány-kabinet erőltetett az egészségügyben. Ebben az értelemben az LMP a baloldali párt Magyarországon. Ugyanakkor azt a posztkádárista holdudvart, amely az MSZP körül van, az LMP nyilván nem tudja és nem is akarja átvenni.

A posztkádárista holdudvart az LMP nem tudja és nem is akarja átvenni

Túry Gergely

hvg.hu: A kongresszus előtt azt nyilatkozta, a stratégiaalkotás fő kérdése, hogyan tudják megszólítani azt a 1,5 millió szavazót, aki az utóbbi időben a Fideszről levált. Ugyanakkor a kongresszus az LMP önálló indulása és a baloldalinak mondott pártokkal való összefogás elutasítása mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy az LMP a jobboldali, korábban a Fideszre szavazó választók felé fordul?

J. B.: Ezt nem mondanám. Ahogy az imént említettem, annak nincs sok értelme, hogy az ellenzéki pártok a most is mellettük álló másfél milliós szavazótáboron marakodjanak, mert így nem tudjuk majd leváltani az Orbán-kormányt. A közvélemény-kutatások szerint a választók több mint 50 százaléka nem pártválasztó, többségük nem is menne el szavazni, ha ma lennének a választások. Ez a tábor rendkívül vegyes: van köztük 1,5 millió ember, akik a Fideszről váltak le, közel 2 millióan soha nem is mentek el szavazni, és vannak olyanok, akiknek a részvételi szándéka a választások közeledtével erősödik. Ha ebben a táborban nem tud az ellenzék áttörést elérni, képtelen megszólítani a politikailag passzív választókat, akkor teljesen mindegy, hogy összefognak-e vagy sem, 2014-ben úgysem tudják elküldeni a Fideszt. Azt kell kitalálni, hogyan lehet ezt a kört politikailag aktívabbá tenni, és persze elkötelezni az ellenzék mellett. Erre szerintem nem a gyors összeborulás a legjobb módszer, az inkább lemorzsolna szavazókat az ellenzéki oldalról, miközben persze megerősítené a már ilyen szimpátiával rendelkezők harci szellemét. De hangsúlyozom, most nem ez a cél.

hvg.hu: Schiffer András tavaly októberben a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, hogy a 2010-es országgyűlési választások óta lecserélődött a szavazótáboruk közel fele. Hogyan írná le az LMP törzsszavazóját, milyen összetételű a szavazótáboruk?

J. B.: Nincsenek konkrét felméréseink, amelyek mondjuk a szavazótáborunk szociológiai jellemzőit leírnák. Biztos, hogy 2010-ben nagyon sokan egy ígéretre szavaztak, nagyon sok mindent beleláttak az LMP-be, olyat is, ami a pártunk akkor sem volt és most sem az. Ezek a szavazók azóta nyilván rájöttek, hogy ez nem az a párt. Viszont az elmúlt másfél évben az LMP következetes politikájával meggyőzött legalább annyit szavazót, mint amennyi az említett okok miatt eltávolodott tőlünk. És ez sokkal biztosabb bázis, mint amelyik bevitt minket a parlamentbe 2010-ben. Ez a bázis továbbra is sokszínű, az biztos, hogy a nagyobbik része a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban van, de azt tapasztaljuk, hogy ha lassan is, de alakul egy vidéki LMP-szavazótábor. Főleg azután, hogy sokan felismerték, az a vidék- és agrárpolitika, ami miatt a többségük a Fideszre szavazott, nem valósul meg. Ennek a leglátványosabb bizonyítéka Ángyán József államtitkár lemondása. Bár az LMP-ről általában az emberi jogi kiállás jut az emberek eszébe, a párt programjának egyik leghangsúlyosabb része az a markáns vidékpolitika, ami most már találkozik a választók igényeivel is.

hvg.hu: Az egyik LMP-szimpatizáns a párt honlapján „keresztény ökoteológusnak” nevezte. Találó ez a címke?

J. B.: Persze, egyházi iskolában végeztem, katolikus egyetemen tanítok, kutattam az egyházak és a fenntarthatóság, környezetvédelem viszonyát. Megértem, ha ebből valaki azt a következtetést vonja le, hogy én valamiféle egyházi reakciós lennék, de a valóság nem ez (nevet). A világról, közéletről alkotott felfogásom az ökopolitika, a zöld program a tág, a hagyományos környezet- vagy természetvédelmet meghaladó értelemben. Ez túlmegy a jobb-bal, konzervatív-liberális hagyományos politikatudományi felosztáson. Egyébként úgy gondolom, hogy ez a fajta szemléletmód segíthet betemetni a társadalomban is meglévő politikai árkokat. Az elmúlt húsz évben meghatározó két párt, a Fidesz és az MSZP tudatosan, hideg számításból mélyítette ezeket az árkokat, hiszen a létezésük egymásból fakad: Orbán nélkül nincs Gyurcsány és fordítva. Ugyanakkor a magyar társadalomban komoly hagyományai vannak ennek a kétpólusú megosztottságnak, és valóban rizikós kísérlet ezek meghaladása. De be kell látnunk, hogy a magyar modernitás kudarcainak jelentős része ezekből a szembenállásokból fakad, az elmúlt száz-százötven évben többször is a széthullás határára juttatta az országot.

Elhamarkodott lépés volt Schiffer lemondása

Túry Gergely

hvg.hu: Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnökeként eddig főleg környezetvédelemmel foglalkozó szakpolitikusként mutatkozott be: a 47 önálló indítványa között mindössze 5 olyat találtunk, ami nem ezzel a területtel foglalkozik. Miért vállalta a napi politikai csatározásokkal járó frakcióvezetői tisztséget?

J. B.: Az elmúlt években a frakción belüli munkaleosztásban nekem valóban a környezetvédelem jutott, hiszen ez a szakterületem. De amikor a Védegyletben elkezdtünk közéleti kérdésekkel foglalkozni, pontosan azt fogalmaztuk meg, hogy az ökopolitika lényegesen több, mint a hagyományos értelemben vett természetvédelem. Általános vízió a társadalom helyes berendezkedéséről. Ennek jegyében javasoltuk 2005-ben a legtöbb kérdésben hozzánk hasonlóan gondolkodó Sólyom Lászlót köztársasági elnöknek. Az ökopolitikai nézetrendszernek a társadalom-, a gazdaság- vagy a külpolitika területén is nagyon határozott mondanivalója van. Bizottsági elnökként ebből eddig főleg a szűkebb szakterületemre vonatkozó részeket emeltem ki, és persze lehet, hogy az én frakcióvezetésemmel egy kicsit nagyobb hangsúlyt fognak kapni ezek a témák a jövőben.

hvg.hu: Elmagyarázta-e a zárt ajtók mögött a kongresszusi küldötteknek Schiffer, hogy miért mondott le?

J. B.: A kongresszus előtt is sokat beszéltünk erről. Akkor is mondtam neki, hogy elhamarkodott lépés pár héttel a stratégiát kidolgozó kongresszus előtt stratégiai nézetkülönbségekre hivatkozva lemondani. Tudom, hogy a lemondásának van egy személyes eleme is: január első heteiben András óriási nyomás alatt volt, hogy vigye be az LMP-t az ellenzéki összefogásba. Meg tudom érteni, ha emberileg nehezen viselte ezt a nyomást.

hvg.hu: A kongresszus előtt felmerült, hogy a tizenhárom tagú választmány helyett a jövőben kéttagú elnökség irányítaná az LMP-t. Ez miért került le napirendről?

J. B.: Alaposan megvitattuk ezt a felvetést, és végül a küldöttek úgy döntöttek, hogy megtartják a bázisdemokrata szervezetet. Bizonyos változtatások történtek, tisztáztuk a felelősségi viszonyokat, amik viszont reményeink szerint hatékonyabbá teszik a párt működését.

hvg.hu: Miért gondolja, hogy a parlamenten kívüli politikai akciókkal meg tudják szólítani a bizonytalanokat?

J. B.: Azt látjuk, hogy a társadalom nagy tömegei eltávolodtak a közélettől: úgy gondolják, hogy ez egy tőlük teljesen függetlenül zajló úri huncutság, mutyivilág, a hatalmasok biznisze, és ezért jóravaló embernek ehhez nem lehet köze. Ez elmegy odáig, hogy úgy gondolják, még szavazni sem érdemes. Ezt kell megtörni, közelebb kell vinni az emberekhez a közügyeket, érdemes megmutatni, hogy a mindennapjaikat érdemben befolyásolja, és nem mindegy, hogy milyen pártok, milyen társadalmi-állampolgári ellenőrzés mellett intézik a közügyeket. Persze arra garancia nincs, hogy ez visszacsábítja az embereket, de az is látszik, hogy a parlamenti politizálás – amit az LMP az elmúlt másfél évben nagyon komolyan vett – lehetőségei a Fidesz kétharmados döntéseinek, házszabály-módosításának köszönhetően nagyon beszűkültek. Azzal, hogy egy nap alatt el lehet fogadni egy törvényt, bohózattá degradálták a parlamenti politizálást, és nem biztos, hogy nekünk ebbe kell az összes energiánkat belefeccölnünk. Azt tapasztaljuk, hogy a parlamenti helytállásunk híre nagyrészt már a saját szimpatizánsainkhoz sem jut el, nemhogy a szélesebb választói rétegekhez.

A sokat látott magyar szavazókat egyetlen akcióval nem lehet meggyőzni.

Túry Gergely

hvg.hu: Milyen utcai akciókat, megmozdulásokat terveznek?

J. B.: Ennek a tervezése most folyik, és az sem biztos, hogy mindent jó előre be kell harangozni a sajtóban. Arra fogunk törekedni, hogy figyelemfelkeltő akciók legyenek, amik ugyanakkor nem öncélúak, hanem képesek meggyőzni az embereket arról, hogy az ő szavuk is számít, hogy nekik is részt kell venniük a politika formálásában.

hvg.hu: A Tárki mérései szerint a parlamenti bilincselős-láncolós akció óta a teljes lakosság körében egyetlen százalékot sem nőtt az LMP támogatottsága, csak a biztos pártválasztók szemében emelkedett 8-ról 9 százalékra, ami azért a hibahatáron belüli változás.

J. B.: Az akció után elképesztő mennyiségű pozitív visszajelzést kaptunk, rengetegen jelentkeztek segítőnek, biztosítottak támogatásukról. Persze a sokat látott magyar szavazókat egyetlen akcióval nem lehet meggyőzni. Viszont fel lehet hívni arra a figyelmet, hogy mit képvisel az LMP. Éppen ezért szeretnénk folytatni ezeket az akciókat, élni fogunk ezekkel az eszközökkel. A biztos pártválasztók körében tapasztalható enyhe emelkedés pedig arra utal, hogy legalábbis nem tántorítottuk el a szavazóinkat. Ugyanakkor a pártpreferencia-változások nem egyik napról a másikra következnek be. Lehet, sőt, remélem, hogy a december 23-i akciónk szimpátiát keltett a választókban, de ettől még nem váltak azonnal LMP-szavazóvá.

hvg.hu: Lehettek-e hatással az LMP megítélésére azok a folyamatok – többek között Schiffer András frakcióvezető vagy Kaufer Virág parlamenti képviselő lemondása –, amelyek a pártban január közepén lejátszódtak?

J. B.: Kétségtelenül így van. Éppen ezért fontos, hogy a párt belső vitái után visszatérjünk ezekhez az eszközökhöz, parlamenten kívüli politizáláshoz, és érzékeltessük az emberekkel, hogy ez olyan lendületes és ütőképes irány, amihez érdemes csatlakozni.