Újra cigányiskola Nyíregyházán? Perelik a várost és a fenntartót
Tavaly szeptemberben újra megnyílt a 2007-ben már bezárt nyíregyházi általános iskola a város hírhedt telepén. A jelenlegi fenntartót, a Magyarországi Görögkatolikus Egyházat és a városi önkormányzatot is beperelte egy jogvédő szervezet. Az iskola megnyitását a városvezetés és Balog Zoltán miniszter is támogatja. A helyiek körében megoszlanak a vélemények.
A huszártelepi iskola a 2006/2007-es tanév végén jogutód nélkül szűnt meg, mivel a város akkori vezetése – az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) nyomására és az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében – úgy ítélte meg, hogy az csak szegregált oktatást tett lehetővé. A diákokat a telepen kívüli iskolákban helyezték el, a hátrányos helyzetű gyermekek befogadására azonban nem minden iskola készült fel és ez sok feszültséget okozott a városban. 2011 szeptemberében a telepi iskolát a városi közgyűlés és a Hajdúdorogi Egyházmegye közoktatási megállapodása alapján újra megnyitották. Az újraindítást a roma ügyekért felelős Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, korábban társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár támogatta, aki szerint a telepi cigány gyerekek integrációját segíti az iskola, sokak szerint azonban ez csak a roma nebulók teljes elkülönítését szolgálja.
Balog Zoltán márciusban még államtitkárként személyesen tájékozódott a helyzetről, s azt nyilatkozta: a Hajdúdorogi Egyházmegye „a Huszártelepen működő általános iskola átvételével integrációs programot kezdett el” – adta hírül a Szabolcs Online. 2011 szeptemberében a görög katolikus egyházmegye fenntartásában, felmenő rendszerben kezdték újra a telepen folyó oktatást. Jelenleg 16 első osztályos jár a telepi iskolába, és már 22-en jelentkeztek második osztályba. Az eredeti tervek szerint szeptembertől a telepi óvodát is átveszi a Görögkatolikus Egyházmegye, amelyik jelenleg egymilliárd forintos beruházással épít új általános iskolát a központban.
Szó sincs újraindításról
„Le kell szögeznünk, hogy nem újraindítás történt. Egy teljesen új, egyházi iskola nyitotta meg kapuit a régi épületben. Ez az iskola mindenkit befogad, ugyanakkor senki sincs kényszerítve arra, hogy ebbe az iskolába járjon. Éppen azért indítottunk csak első osztályt, hogy senkit se ’szippantsunk vissza’ más iskolából. Megalapozatlan tehát ’újraindított’ iskoláról beszélni. Egyszerűen láttuk, hogy erre a munkára, szellemi-lelki építkezésre nagy szükség van. Bízva korábbi, többfelé végzett gazdag pedagógiai munkánk során szerzett tapasztalatainkban, nemkülönben elkötelezett pedagógusainkban, vállaltuk ezt a feladatot” – nyilatkozott a hvg.hu-nak Sivadó Csaba oktatásügyi megbízott a Magyarországi Görögkatolikus Egyház képviseletében.
Az önkormányzati sajtószolgálat megkeresésünkre hasonló választ adott: „a Hajdúdorogi Egyházmegye nem meglévő közoktatási intézményt vett át, hanem saját jogon alapított általános iskolát (Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskola telephelyeként), így nincs szó újraindításról”. Álláspontjuk szerint „a közoktatási rendszerben egy újabb alternatívát jelenthet a görög katolikus iskola. Ismereteink szerint az iskola jól kiegészíti a görög katolikus egyház hitéleti törekvéseit”.
| Tavaly a katolikusok vették át a legtöbb iskolát |
Korábban az Origo foglalkozott az önkormányzati iskolák kampányszerű egyházi kézbe adásával. Cikkük szerint az idei tanévben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia adatai szerint a települési önkormányzatoktól 41 intézményt vett át a katolikus egyház, így összesen 224 intézményük működik (tagintézményekkel, intézményegységekkel számolva 432). A reformátusok 2011 nyarán 12 intézményt vettek át, így 129 intézményük működik az országban. Az evangélikus egyház pedig tavaly három óvodát, két általános iskolát és egy gimnáziumot vett át, ami tízszázalékos bővülést jelent. Réthelyi Miklós akkori nemzeti erőforrás miniszter márciusban egy országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában az egyházi átvételről azt mondta: az önkormányzatok nemcsak az anyagi helyzetük miatt adják át iskoláikat, hanem ezt "az egyházi iskolák iránti lakossági igény és intézmények átadás-átvételek törvényi korlátozásainak enyhítése indokolja". |
A több szegregált intézménnyel szemben korábban már pert nyert CFCF szerint ugyanakkor egy cigánytelepi iskola szükségszerűen és kizárólag szegregált oktatást tesz lehetővé, és ez nem függ a fenntartótól. Ahogyan sok más szegregált általános iskola esetében (mint például a gyöngyöspatai vagy a jászladányi), most Nyíregyházán is perelnek. A tárgyalás már második napjánál tart. Mohácsi Erzsébet, a CFCF elnöke arról tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy megpróbáltak először peren kívül megegyezni, és Kocsis Péter Fülöp püspökkel többször is találkoztak. A görög katolikusok jó szándékát nem vitatják, de nem tágítanak attól az állásponttól, mely szerint minden olyan intézmény, amely hátráltatja a roma és hátrányos helyzetű gyermekek integrációját, szegregációt eredményez. Ezeket az intézményeket meg kell szüntetni vagy az integráció elősegítése érdekében át kell őket alakítani. „Most azt kértük, hogy a per lezárása előtt rendelje el a bíróság, hogy ne indíthassanak addig új első osztályt, ameddig nem születik ítélet” – mondta el Mohácsi Erzsébet a múlt keddi tárgyalás után. A megyei bíróság egyelőre nem döntött a kérésről.
Megbukott az integráció?
Kovács Ferenc, Nyíregyháza jelenlegi polgármestere a CFCF honlapján található közlemény szerint több helyi fórumon is hangoztatta, hogy az iskolabezárással elindított integráció nem segítette sem a huszártelepi gyerekek, sem a befogadó iskolákban a gyerekek vagy a pedagógusok helyzetét, az így kialakult helyzet pedig "senkinek nem jó, ezt próbáljuk most orvosolni a görög katolikus egyházzal való megállapodásunkkal” – idézi a polgármestert a CFCF esetleírása, ami szerint a telepi iskola újraindítását az Országos Roma Önkormányzat helyi képviselői is támogatták.
Balog Zoltán pedig azt hangsúlyozta a márciusi, Huszártelepen tett látogatásakor, hogy a romák integrációját illetően nagyon komoly szakmai munka indult el az egyház, a város önkormányzata és a kormányzat részvételével, de a jó eredmény eléréséhez szükség van a helyiek aktív együttműködésére is.
A Roma Oktatási Alap (ROA) álláspontja szerint kulcsfontosságú, hogy mindenki, így az egyházak is, részt vegyenek a romák oktatási helyzetének javításában, de minden jó szándékuk elismerése mellett „ne tegyék ezt szegregáló iskolák újraindításával” – olvasható a ROA állásfoglalásában.
Földesi Éva a szervezet programkoordinátora a hvg.hu-nak elmondta, hogy az újrakezdés előtt a ROA konferenciát szervezett, melyben a városban megvalósítható integrációs programok lehetőségére hívták fel a figyelmet. „Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az önkormányzat átadja az iskolát, megkerestük a püspök urat, illetve az önkormányzatot, hogy megtárgyaljuk az esetleges alternatívákat, amelynek célja, illetve reménye az volt, hogy ne nyissák újra a telepen az iskolát. Szakmai fórumot szerveztünk, amelynek célja az volt, hogy bemutassuk: az integráció jobban működik, mint egy szegregált intézmény. A végén tettünk egy olyan felajánlást, hogy a ROA különböző támogatásokat tenne azért, hogy ne nyíljon meg - például a gyerekek utaztatására. A másik javaslat az volt, hogy az egyházzal együttműködve délutáni programok, tanoda vagy iskolaelőkészítő és felkészítő képzések indítását finanszírozzuk” – mondta Földesi. A ROA javaslatára egyelőre nem érkezett válasz.
Nagy hiszti lenne belőle
Bár a per során többször is elhangzott, hogy az iskola nem szegregált, mivel nem-roma gyerekeket is szívesen fogad, a huszártelepi iskola újranyitásával kapcsolatban pedig Balog Zoltán is integrációról beszélt, a CFCF-et mindezek az érvek nem győzték meg, ahogyan sokakat a helyiek közül sem.
„Megint arról híres az iskola, hogy cigányiskola lett, már most is ezt mondják. Mert a városból biztos nem fogják a gyermeküket ide beíratni, ebbe az iskolába, de még a környékére sem engedik a gyermeküket. Ezért csak cigány gyerekek járnának ide. Nem jó ez így, ezért nem örülök neki, hogy újraindult a suli. Én örültem akkor is, mikor bezárták, és ha megint bezár, akkor megint örülni fogok neki. Ne zárjuk már el a gyerekeket a külvilágtól, mert ezzel csak ezt fogják elérni, semmi mást, amúgy meg nem a B-13 a telep” – mondta el ottjártunkkor Pongó Marianna, huszártelepi édesanya a hvg.hu-nak.
| Jól működő integrált oktatási modellek |
A ROA és a CFCF álláspontját támasztják alá azok a modellek, ahol az integráció az elmúlt éveken megvalósult. A Lázár János nevéhez köthető hódmezővásárhelyi modellt Mohácsi Erzsébet is példaként hozta fel. A Csongrád megyei város oktatási reformja 2006 szeptemberében indult el, de több mint hároméves előkészítő munka előzte meg. A közoktatási koncepció és az intézkedési terv is az integráció városi szintű megvalósítását tűzte ki célul, azzal a szándékkal, hogy a város valamennyi pontján élő gyermekek ugyanolyan színvonalú iskolában tanulhassanak. Úgy alakították ki az oktatási körzeteket, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a lehető legkiegyenlítettebb legyen az iskolák között. A 2007 nyarán lebonyolított átszervezés kulcseleme volt a szegregáció felszámolása, így olyan közoktatási rendszer alakult ki Hódmezővásárhelyen, amely hosszú távon fenntartható, egységesen jó iskolákból, jól képzett szakembereket nevelő intézményekből áll.
Hátrányos helyzetű kistérségekben pedig jó megoldásnak bizonyultak a szegényebb falvak összefogásából létrejött, körzetesített iskolák. A hejőkeresztúri körzeti iskolában például a néhány éve működő, megfelelően előkészített integrált oktatásnak köszönhetően nem viszik el a nem-roma szülők alapítványi iskolába a gyermekeiket, hanem együtt tanulnak a roma gyerekekkel és a szakértő pedagógusoknak köszönhetően az itt tanulók 70 százaléka folytatja tovább tanulmányait valamilyen középfokú oktatási intézményben. |
Sivadó Csaba tájékoztatása szerint ugyanakkor „a szülők is szeretik az iskolát, sajátjuknak tartják, mely sokkal kevésbé történik meg más, távolabbi helyeken működő iskolákkal. Holott minden családnál, de a cigány családoknál különösen is fontos, hogy a szülők 'iskolabarát' gondolkodásúak legyenek. Nem a cigányoknak rossz, nem a cigányoknak fáj az, amit velük és értük teszünk. Attól tartok, egyházunk munkája valaki mást sért”.
Az iskola megnyitása előtt a helyi Roma Kisebbségi Önkormányzat kérdőíves felmérést végzett a gyermekes családok körében, és arról győződtek meg, hogy a szülők támogatják az iskola újraindítását. A CFCF által végzett felmérés ugyanakkor azt bizonyította, hogy a szülők alapvetően szívesebben járatnák más iskolába a gyermeküket, ha tehetnék, a huszártelepi iskolába csak annak közelsége miatt íratnák be őket.
A helyi szociális munkások a huszártelepi görögkatolikus iskola pedagógusaival jó viszonyt ápolnak, elismerik és tisztelik munkájukat, ezért az újraindítás kritikusai nem kívántak névvel nyilatkozni. Sokan nem tartják jó ötletnek az újraindítást, mivel csak a „lustább” vagy a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülők hozzák ide a gyereküket, akik a telepen élő többi gyerekhez képest is sokkal nagyobb hátránnyal indulnak. Amikor bezárták az iskolát, a telepi gyerekeket reggelente önkormányzati busz vitte el a városi iskolákba, most ez is megszűnt, hiába ajánlotta fel a ROA, hogy finanszírozza a buszjáratot – tudtuk meg Mohácsi Erzsébettől.
„Ez a telep semmiben sem különbözik a nagy, amerikai vagy dél-amerikai, de még a párizsi gettóktól sem. Ugyanazok a problémák, ugyanúgy itt virágzik leginkább a szervezett bűnözés, a prostitúció és az emberkereskedelem. Ezek a problémák csak akkor szűnnének meg, ha mindenkit beköltöztetnének a városba. De ez csak hosszú távon, 10-20 éven belül hozhatna eredményt, és képzeld el, mekkora hiszti lenne belőle, ha 300 cigány családot csak úgy beköltöztetnének a városba. Kicsiben ez történt akkor, amikor bezárták az iskolát” – mondta az egyik itt dolgozó szociális munkás.
„Badarság” lenne?
Az európai országokban folytatott tanulói képességvizsgálatok (például PISA-felmérések) azt bizonyítják, hogy a magyar oktatási rendszer képes a legkevésbé kiegyensúlyozni a diákok otthonról hozott, szociális helyzetükből fakadó hátrányait. A teljesítmények jobban szóródnak az iskolák között, mint az iskolán belül. A jobb intézményekbe járó alacsonyabb státusú családokból érkező gyerekek eredményei jobbak, ugyanakkor a gyengébb iskolákba járó, magasabb iskolai végzettségű családok gyerekeinek teljesítményei rosszabbak annál, mint ahogyan az a családi helyzetük alapján várható lenne. Az etnikai szegregáció pedig felerősíti ezt a hatást – derül ki Kerülő Judit, a huszárteleppel foglalkozó nyíregyházi főiskolai tanár tanulmányából.
A görögkatolikusok álláspontja szerint ugyanakkor „a felmérések arról számolnak be, hogy a szegregált környezetben rosszabb körülmények között, gyengébb felszereltségű intézményekben tanulnak a gyerekek, pedagógusaik nem kellően fölkészültek, és még egyéb hiányosságok is jelentkeznek. Ezek okozzák a szegregáció legfőbb hátrányait. Mi ezeknek éppen az ellenkezőjét valósítjuk meg az intézményeinkben, s különösen a Huszár-telepi iskolában figyelünk erre. Célunk a megalapozott, hiteles integráció, amely sokéves, áldozatos munkát igényel. Ugyanakkor bízunk abban, hogy neveltjeink között ezután is lesznek olyanok, akik nem kimenekülni akarnak a cigánytársadalomból, hanem örömmel és büszkén vállalják testvéreik oktatását, nevelését, fölemelkedésének segítését”.
A helyiek – mind a szociális munkások, mind pedig az itt lakók – között megoszlanak a vélemények: egyesek szerint a görög katolikusok lelkiismeretesen végzik a dolgukat és az itteni gyerekek számára gyakran jobbak a tárgyi feltételek, mint a belvárosi iskolában, mások szerint mindez nem változtat azon a tényen, hogy a telepi iskolából sokkal rosszabb esélyekkel tanulhatnak tovább. Megint mások szerint a roma tanulók felemelkedése elsősorban a pedagógus személyén, felkészültségén és elhivatottságán múlik.
„Egyszerűen badarság a cigánypasztoráció és a szegregáció közé egyenlőségjelet tenni. A Hajdúdorogi Egyházmegye nevelési és oktatási intézményeit szegregációval összefüggésbe hozni súlyos tájékozatlanságra, rosszabb esetben rosszindulatra vall. Az egyházi fenntartó és intézménye minden törvényes kötelezettségét teljesíti, így az integrációval, illetőleg az antiszegregációval kapcsolatos kötelezettségeket is” – válaszolta Sivadó Csaba. Arra a kérdésre pedig, hogy az antiszegregáció a gyakorlatban hogyan valósul meg, illetve hogy tervezik-e a huszártelepi iskola – jelenleg egymilliárdos beruházással épülő – belvárosi görög katolikus iskolába terelését, azt a választ kaptuk: „az átjárhatóság az intézményeink között biztosított, a szülők és tanulók jogait, a szabad iskolaválasztás lehetőségét, a gyermekek mindenek feletti érdekét tartjuk szem előtt. Természetesen nagyon sok közös programot is szervezünk a gyerekeink számára. Ezek mindegyikében már többször is részt vettek az új iskolánk tanulói is. Nagy változások ezek a telepen élők életében. Ezt a munkát tovább folytatjuk, színesítjük, gazdagítjuk. A nem cigány gyerekek is sokat gazdagodnak azzal, ha találkoznak, együtt vannak cigány származásúakkal. Ez mindenkinek jót tesz, de csak akkor, ha odafigyeléssel bánunk velük”.
Hogyan lett az elitiskolából gettósuli?
A bezárás ellenzői pedig akkor és most is arra hivatkoznak, hogy a szegregációra vonatkozó érvelés nem állja meg a helyét, mivel alapvetően egy körzeti iskoláról van szó. A huszártelepi iskola helyzete azért sajátos, mert az 1960-as években az egykori huszár laktanya épületeiben kialakított önkormányzati lakásokba elsőként a város vezető értelmisége költözött, mivel hosszú ideig itt volt az egyetlen lakótelep, ahol a házakban vezetéskes víz és vízöblítéses vécé volt. A felsőközép, illetve középosztály ide költözésének köszönhetően kertvárosias hangulatú, rendezett lakópark alakult a dualizmus kori épületekből, illetve az azokhoz tartozó istállóépületekből is. Hamar kialakult a telep intézményi hálózata is: a bölcsőde, az óvoda és az iskola, amely akkor a 13. számot kapta és a város egyik legjobb iskolájának számított. Később, a belvároshoz közeli lakótelepeket is komfortosították, a középosztály pedig jobb földrajzi elhelyezkedés és a nagyobb alapterület miatt ezekbe a lakásokba költözött. Először a vezető, aztán az értelmiségi réteg hagyta el a Guszevet és először a vidékről megyeszékhelyre beköltöző munkás, majd az alacsony egzisztenciájú, többségében sokgyerekes, a hatvanas évek végén pedig a „rossz szociális helyzetű” telepek felszámolása idején az ideköltöztetett cigány családok eleinte ideiglenes, majd végleges lakhelyévé vált.
A hetvenes évek közepére a telep lakosságának kicserélődése miatt „az iskolai eredményesség jelzésére használatos mérőszámok alapján – tanév végi eredmények, bukások száma, veszélyeztetett, túlkoros, felmentett diákok aránya, a tanulók tankötelezettségi mutatói – a városi általános iskolák körében az utolsó helyre került. Ennek következtében 1982-re kicserélődött a tantestület, az intézmény a városban állást keresők átmeneti munkahelyévé vált. Fogalom lett, nemcsak az itt tanuló diák, hanem az itt dolgozó pedagógus is stigmatizálódott” – írja Kerülő Judit korábban idézett tanulmányában.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
