„Szerintem ezt az évet úgy fogjuk zárni, hogy Magyarország megkötötte az új megállapodást a valutaalappal” – fogalmazott optimistán Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzet keddi számában megjelent interjúban. Rogán szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalás lesz az ősz legfontosabb kérdése, ezért arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt is, hogy „őszintén” beszéljenek erről a szerdán kezdődő sárvári frakcióülésen. Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter pedig egyenesen arról beszélt a Corvinus Egyetem tanévnyitóján, hogy "nem lehet megúszni" az IMF-hitelt.

Rogán és Varga nyilatkozta is jelzi, hogy az őszi politikai szezon menetrendjét leginkább az IMF-tárgyalások határozzák majd meg, amivel szorosan összefügg a 2013-as költségvetés ügye is. Az Országgyűlés szokatlan módon már júliusban elfogadta a büdzsé főbb számait, a tervek szerint pedig már szeptemberben meg kell ejteni a zárószavazást. Addig viszont be kellene foltozni egy mintegy 500 milliárd forintos lyukat is, méghozzá anélkül, hogy csökkentenék a nyugdíjakat, vagy hozzányúlnának az egykulcsos adóhoz.

Befoltozott lyukak

A legnagyobb bizonytalanságot a költségvetésben az kelti, hogy valóban lesz-e 2013-ban 1,6 százalékos gazdasági növekedés (az idei első két félév alapján Magyarország recesszióban van), illetve el lehet-e számolni az EU-s módszertan szerint a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is kivetett pénzügyi tranzakciós illetéket. Rogán a szerdai interjúban megerősítette a hvg.hu korábbi értesülését, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket akkor is kivetik az MNB-re, ha azt nem lehet elszámolni az EU-s módszertan szerint költségvetési bevételként (hiszen 2014-ben meg kell téríteni a jegybank veszteségét).

A parlament egy korábbi ülése

Fazekas István

A jövő évi költségvetés tervezete 75 milliárd forint bevétellel számol a tehergépjárművek által fizetett útdíjból. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) őszi törvényalkotási terve szerint már júniusban be kellett volna nyújtani az erről szóló törvényjavaslatot, amit szeptemberben el is kellene fogadni, de egyelőre nincs nyoma a tervezetnek. Az Állami Autópálya-kezelő egyelőre odáig jutott, hogy nettó 1,3 milliárd forintért szerződtetett egy tanácsadót az elektronikus útdíj-beszedési rendszer kiépítéséhez.

A törvényalkotási terv szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) szeptemberben kell benyújtania egy adótörvény-csomagot, amelyben egyebek mellett meghatároznák az úgynevezett szabad vállalkozási zónákat is. Ezek olyan, hátrányos helyzetű térségekben kijelölt területek lennének, ahol jelentős adó- vagy járulékkedvezménnyel ösztönöznék munkahelyteremtésre a vállalkozásokat. Ugyancsak szeptemberben várható egy törvénycsomag az NGM-ből, amelynek célja a munkanélküli ellátások adminisztrációjának „egyszerűsítése”.

A törvényalkotási programban, szeptemberi benyújtással szerepel egy olyan jogszabály is, amelyről eddig kevés szó esett a nyilvánosság előtt: az új postatörvényre azért van szükség, mert az EU-s szabályok szerint 2013-tól liberalizálni kell a piacot, vagyis nem csak az állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. végezhet postai szolgáltatásokat. A liberalizáció szöges ellentétben áll az Orbán-kormány eddigi politikájával, amely igyekszik megerősíteni az állami vállalatok pozícióját.

Vészhelyzetre készülve

Ugyancsak szeptemberben kellene benyújtania a Belügyminisztériumnak, októberben pedig elfogadnia a parlamentnek az úgynevezett kritikus infrastruktúra elemek azonosításáról és védelméről szóló törvényjavaslatot. Ennek célja az lenne, hogy meghatározzák a potenciálisan veszélyes, vagy a lakosság és a gazdaság szempontjából kiemelten fontos üzemeket, objektumokat, és kidolgozzák ezek különleges védelmének szabályait.

Kárelhárítás a vörösiszap-katasztrófa után - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

Stiller Ákos

Ugyancsak rendkívüli helyzetekre készülhet az NGM törvényjavaslata a „gazdaságbiztonságról”, amit októberben kell majd benyújtania a tárcának. A törvényalkotási programban olvasható rövid leírás szerint a jogszabály célja, hogy a „nemzetgazdaság biztonságos működése”, illetve „válsághelyzeti reagáló erők” működése még „különleges jogrend időszakában” (például háború, fegyveres felkelés vagy ipari katasztrófa esetén) is fenntartható legyen. A törvényszöveg hiányában csak találgatni lehet, de valószínű, hogy bizonyos üzemeket ilyen időszakban az állam venne át.

Decemberben kerül majd a parlament elé egy másik, rendészeti jellegű törvényjavaslat: „a rendőrség vagyonfelderítő egységének szervezetéről és tevékenységéről”. A Belügyminisztériumra szignált jogszabálynak valószínűleg az lesz a célja, hogy létrehozzon egy külön, központi egységet, ami megkísérli felkutatni a bűncselekményekből származó vagyonokat, illetve kezeli a büntetőeljárásban lefoglalt értékeket.

Jogi esetek

Az őszi ülésszak egyik legnagyobb jelentőségű törvényalkotási munkája az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) elfogadása lesz. A jelenlegi, 1959-ben elfogadott Ptk. utódjának előkészítése még 1998-ban indult, és a kodifikációs bizottság 2007-re készítette el az első tervezetet. Ekkor azonban a kormány kivette a bizottság kezéből a munkát, és 2009 szeptemberében a parlament el is fogadta az új törvénykönyvet, ami azonban – főleg Sólyom László köztárasági elnök aggályai miatt – soha nem lépett hatályba.

A 2010-es kormányváltás után a kabinet visszaadta a feladatot a kodifikációs bizottságnak, amely tavaly decemberben adta át a javaslatát a kormánynak. Az új kódex alapjaiban változtatja meg a polgári jogot, új szabályokat vezet be például az öröklésre, a kártérítésre, de részletesen szabályozni fog olyan szerződéstípusokat is, amelyek ma mindennaposak, de még nem is léteztek, mikor a jelenlegi törvénykönyvet írták.

A törvényalkotási tervben nem szerepel, de a parlamentnek mindenképpen rendeznie kell a bírák kötelező nyugdíjazásának kérdését. Az Alkotmánybíróság korábban annak ellenére is megsemmisítette a nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre csökkentéséről szóló törvényt, hogy a kormánypártok az alaptörvénybe is beleírták a kötelező nyugdíjazást. Rogán Antal a Magyar Nemzetnek azt mondta: az ősz folyamán feloldják az ellentmondást, de a lényeghez, a 62 éves nyugdíjkorhatárhoz továbbra is ragaszkodnak. Kérdés, hogyan, hiszen a kényszernyugdíjazás miatt már sok bíró bírósághoz fordult, és első fokon többen már meg is nyerték a pert.

Horváth Szabolcs

A törvényalkotási program szerint csak októberre kellene elkészülnie a választási eljárási törvénynek, de a hvg.hu értesülései szerint már megírták a jogszabályt, amelynek legvitatottabb eleme a választók előzetes regisztrációja lesz. A kormányfő által is támogatott ötlet szerint nem szavazhat majd bárki automatikusan, csak aki a választások előtt, egy megadott határidőig feliratkozik. A várható alkotmányossági aggályok miatt várhatóan a törvény elfogadása után maga a parlament küldi majd meg a szöveget az Alkotmánybíróságnak úgynevezett előzetes normakontrollra.

Élők és holtak

Már elkészült az első változata annak a törvényjavaslatnak, amelynek a KIM szándékai szerint a temetkezések körül tapasztalható anomáliák kiküszöbölése lesz a célja. Bár a jövőben is haza lehetne ugyan vinni a hamvakat tartalmazó urnákat, de dokumentálni kellene, hová kerülnek. A temetkezési vállalkozásokat kitiltanák a kórházak 500 méteres körzetéből, és megpróbálják azt is elérni, hogy ne szállítsák fölöslegesen messzire az elhunytakat.

Már be is nyújtották a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amellyel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megszabadulna a korábban államosított múzeumok és könyvtárak fenntartásának nyűgétől. A törvényjavaslat értelmében a megyeszékhelyek kapják az intézmények javát, de a kisebb városok sem ússzák meg, hogy fenntartsák a területükön lévő gyűjteményeket, miközben a miniszter továbbra is beleszól majd az igazgató kinevezésébe. A tervezet felkészül arra is, hogy pénzhiány miatt megszűnhetnek egyes múzeumok.

Az Emminek lesz más feladata is a törvényalkotási program szerint: novemberre kell elkészülniük az egészségügyi törvények módosító csomagjával, amelynek célja „a vállalkozói adminisztrációs terhek csökkentése”. Szintén novemberre várják „a felsőoktatási intézményhálózat fejlesztéséről” szóló törvényjavaslatot, amelynek célja a „felsőoktatási középtávú stratégia nyomán szükségessé váló intézményhálózat-átalakítások törvényi szintű megteremtése”, vagyis annak meghatározása, hogy melyik főiskolára van szükség és melyikre nincs.