Bejelentkezés  

Plágiumgyanú: Semjén doktoriját a szociológián is elsütötte

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: ELTE; Semjén Zsolt; diploma; szakdolgozat; szociológia; new age; Semjén Zsolt doktori; Semjén Zsolt plágium; Semjén Zsolt diploma; Az öt világvallás; teológia;

Semjén Zsolt 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A diplomamunka többoldalnyi átvételt is tartalmaz egy magyarra fordított német műből. Később a kereszténydemokrata pártvezér egyetemi dolgozatainak szövegét nagymértékben felhasználva több tanulmányt is publikált.

Semjén Zsolt a katolikus Pázmány Péter Hittudományi Akadémia mellett párhuzamosan elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia szakát is. Az Akadémia befejezését követő évben a KDNP elnöke már a doktori cím birtokosaként nyújtotta be az ELTE-re szociológia dolgozatát: dr. Semjén Zsolt A New Age értelmezési kísérlete című munkájával 1992-ben szerzett szociológusi oklevelet.

Ami egyszer már bevált

Az 51 oldalas szociológia dolgozatból – melyben a főszöveg 46 oldal – 32-33 oldal a teológiai doktori dolgozat részben szó szerinti átvétele, részben enyhe átfogalmazása, néhol egyszerűsítése, rövidítése. Semjén a doktoriból olyan részeket is átemelt, amelyek a disszertációban eleve valamely külső forrás átvételén alapultak.

Mint arról vasárnap a hvg.hu beszámolt, a miniszterelnök-helyettes 1991-ben megvédett, a 20. század második felében feltűnt spirituális mozgalomról, a New Age-ről írt doktori dolgozata jelentős részben – a hvg.hu számításai szerint közel negyven százalékban – más munkák átvétele, átfogalmazása, illetve fordítása.

Semjén Zsolt szociológus

Fotó:

A szociológia dolgozat szövegében és irodalomjegyzékében egyetlen utalás nincs arra, hogy a szerző ugyanebben a témában máshol már nyújtott be dolgozatot, és az alapján felsőfokú oklevelet, doktorátust szerzett.

Az 1990-ben írt teológiai értekezésben a következő olvasható:

„A new age számára a spirituális megismerés különböző rítusok, pszicho- és meditációs technikák segítségével érhető el. A new age apostolok ebben az értelemben beszélnek spiritualitásról. Ezt direkt tudásnak mondják és bepillantást várnak tőle az univerzális tudás mélységeibe, ami az analizáló és mereven racionális alapokra épülő tudomány számára elérhetetlen.”

Ez a szövegrész a szociológiai dolgozatban szinte ugyanígy megtalálható:

„A New Age az általa ígért spirituális megismerést különböző pszicho- és meditációs-technikák segítségével képzeli elérhetőnek, és ebben az értelemben beszélnek spiritualitásról, amit direkttudásnak mondanak, és olyan bepillantást várnak tőle az univerzális tudás mélységeibe, ami racionális, analizáló alapon elérhetetlen.”

A szöveg Stadt Gottesben megjelent német eredetije pedig a következő:

„Zudem ist für den New Ager 'Spirituelle Erfahrung' grundsätzlich machbar durch verschiedenste Praktiken, Psycho- und Meditationstechniken. In diesem Sinn reden von 'Mystik' und 'mystischer Erfahrung'. Sie bringe 'direktes Wissen', Einblick in die Tiefen der Wahrheit und ein universales Wissen, das von der analysierenden, rationalistischen Wissenschaft nicht erreichbar sei.”

A felhasznált irodalomban a teológiai doktoriból már ismert német nyelvű források a szociológia dolgozatban is kivétel nélkül megtalálhatók, miközben Semjén Zsolt parlamenti honlapján elérhető életrajzaiban csak angol nyelvtudása szerepel.

Olvasson további részleteket!

1. dokumentum - további részletekért kattintson a képre!

Fotó:

Kölcsönvett szavak

Semjén két szövegét, illetve a teológiai doktori dolgozatban felhasznált forrásokat egymás mellé helyezve az is látható, hogy a teológiai disszertációban még más véleményeként idézőjelek között szerepeltetett egy-egy szövegrészlet hogyan alakul át a kereszténydemokrata politikus saját véleményévé.

A teológiai értekezésben Semjén például Előd István Katolikus dogmatikájából idézőjelek között, a forrást pontosan megjelölve idéz (31–32. o.):

„A keresztény ember meggyőződése, hogy az önmegváltás /autoszótéria/ lehetetlen. […] Mert bűneink nemcsak a világ és társadalom immanens törvényeivel szemben való ellenszegülések, hanem ezeknek a törvényeknek alkotójával és védelmezőjével, Istennel szemben is. A kezdeményezés és megbocsátás tehát csak Istentől jöhet, tőle indulhat ki az a személyes 'üdvösség', amelyben az ember fölébe tud kerekedni a bűnnek, a bajnak, sőt a halálnak. […] Ezeknek a tényeknek végiggondolása azt a meggyőződést érleli meg bennünk, hogy szükségünk volt krisztusi megváltásra, mint az emberiség objektív megváltására, továbbá szükség van arra, hogy ebbe egyénileg is teljesen belekapcsolódjunk, hatásai bennünk is megvalósuljanak /szubjektív megváltódás/.”

A szociológia dolgozatban ugyanez már Semjén Zsolt saját gondolataként így jelenik meg (29. o.):

„A keresztény teológia fundamentuma, hogy az önmegváltás lehetetlen. Azért, mert a bűn nemcsak a világ és társadalom immanens törvényeivel való szembeszegülés, hanem e törvények alkotójával és védelmezőjével szemben is, így a kezdeményezés és megbocsátás csak Istentől indulhat ki. Tehát szükség volt a krisztusi megváltásra mint objektív megváltásra, és szükséges az egyes ember ebbe való bekapcsolódása, mint szubjektív megváltódás.”

Ez utóbbi szövegrészlet idézőjelek és forrásmegjelölés nélkül szerepel. Sőt, Előd István Katolikus dogmatikája ezúttal már az irodalomjegyzékből is kimaradt. Semjén idézőjelek és forrásmegjelölés nélkül vesz át részleteket Vanyó László Az ókeresztény egyház és irodalma című művéből is. Ebben a részletben az is érdekes, hogy Semjén ugyanazokkal a szavakkal jellemzi a 20. századi New Age-et, mint Vanyó az ókori gnosztikusokat.

Hasonlítsa össze Semjén Zsolt New Age-ről és Vanyó László ókori gnózisról írott gondolatait!

2. dokumentum - további részletekért kattintson a képre!

Fotó:

Legyen benne valami új is

A szociológia dolgozat további nyolc-kilenc oldala Lothar Gassmann New Age: Jön az egységes világvallás című tanulmányából való átvétel. Gassmann kötete szerepel az irodalomjegyzékben, emellett Semjén többször is pontos forrásmegjelöléssel idéz a német szerzőtől.

Hét oldalt tesz ki ugyanakkor az a Gassmann-nál is szereplő táblázat, ami a kereszténység és a New Age egy-egy fontos fogalmát, illetve tanítását hasonlítja össze. Semjén a részben lerövidített táblázatot a következő mondattal vezeti fel: „A kereszténység és a New Age szembenállását talán úgy lehet a legjobban érzékeltetni, ha néhány fundamentális kérdésben egymás mellé állítjuk a New Age és a biblia tanítását.” Sehol nem utal azonban arra, hogy a táblázat eredetije Gassmann idézett művében található.

Semjénnél a bűn és a gonosz, a megváltás, valamint az imádság fogalmai a következő összehasonlításban szerepelnek:

New Age Biblia
A bűn és a gonosz a meg-nem-világosodottság, vagyis az, hogy az ember nem ismeri fel önmagában önmaga és a világ isteni voltát. A bűn és a gonosz az elszakadást jelenti Istentől, a Jótól (Mt 19, 17).
A megváltás önmegváltás. Lényege, hogy az ember szabadítsa fel és ismerje meg a maga isteni lényét (meditációk, ezoterikus iskolázás, rítusok, reinkarnáció, tudattágítás stb. által). A megváltás Jézus Krisztusnak értünk adott áldozata, mely által szabadítást hozott egyszer s mindenkorra a bűntől és a haláltól (Jn 19,30; Zsid 9,12; 10,11-18).
Az imádság az ember önmagában való elmerülését jelenti, érzékfölötti extatikus állapotot kell elérnie, amely által kozmikus energiával (isten) kerül kapcsolatba, és ezt mágikus módon felhasználhatóvá teszi (legyen meg az én akaratom).

Az imádság a hívő beszélgetése Istennel (Mt 6,6; Jn 14,13). Semmit sem akar kikényszeríteni, hanem Isten akaratát keresi, nyitott Isten vezetése felé: „Legyen meg a Te akaratod!” (Mt 6,10).

Ugyanez Gassmann-nál:

New Age: A Biblia:
A bűn és gonosz a „meg nem világosodottság”, vagyis az, hogy nem ismerjük fel a világ és az ember isteni voltát. A bűn és a gonosz az elszakadást jelenti Istentől, a Jótól (Mt 19, 17). […]
A megváltás önmegváltást jelent – hindu megvilágosodás értelmében. Az ember szabadítsa fel és ismerje meg a maga isteni lényét (meditációs utak, ezoterikus iskolázás, áldozati rítusok, a karmának sok reinkarnációja útján történő megjobbítása, tudattágítás stb. által). A megváltás Jézus Krisztusnak a golgotai kereszten elvégzett helyettes áldozata által egyszer s mindenkorra elhozott szabadítást jelenti a bűntől, haláltól és ördögtől (Jn 19,30; Zsid 9,12; 10,11-18).
Az imádság az embernek önmagában való elmerülését jelenti – a hindu meditáció értelmében. Az embernek érzékfölötti, eksztatikus állapotot kell elérnie, amely által kozmikus energiával („isten”) kerül kapcsolatba, és ezt mágikus módon felhasználhatóvá teszi („legyen meg az én akaratom”). Az imádság a hívő keresztény beszélgetése Istennel, a mennyei Atyával, Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának nevében (Mt 6,6; Jn 14,13). Semmit sem akar kikényszeríteni, hanem Isten akaratát tudakolja, és nyitott Isten vezetése felé: „Legyen meg a Te akaratod!” (Mt 6,10).

Többszöri újrahasznosítás

A Hittudományi Akadémián megvédett teológiai doktori értekezés, illetve az ELTE-n megvédett szociológia szakdolgozat szövegét a kereszténydemokrata politikus a későbbiekben többször is felhasználta. Semjén e két szövegen alapuló rövid tanulmányát Korunk kihívása: a New Age címmel a Teológia című folyóirat 1992. évi 2. számában publikálta.

1998 márciusában e szövegen nem sokat változtatva, részben kiegészítve A New Age értelmezése címmel tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológia Műhelyében. Ezt a változatot Semjén kétszer is publikálta, először a 2000-ben megjelent Igenis, szólnunk kell! című kötetben, majd kilenc évvel később a korábban megjelent köteteit újraközlő Hármaskönyvben.

Semjén a volt teológiaprofesszora, Bolberitz Pál hatvanadik születésnapjára összeállított, Mivégett vagyunk című, 2001-ben megjelent kötetben is közreadott egy rövid írást. New Age címmel közölt rövid tanulmánya nagymértékben támaszkodik az 1992-es szövegre.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda vasárnap esti közleménye feltehetően ezekre a megjelenésekre is utalt, amikor azt írta, hogy „Semjén Zsolt műve tartalmilag megjelent számos kiadványban, így például a Teológia című folyóiratban is”.

A három szöveg nagymértékben hasonlít egymásra, alapjuk a teológiai doktori értekezés, illetve a szociológia dolgozat. Mindhárom szöveg jelentős mértékben támaszkodik a Stadt Gottes havilap háromrészes cikkére – amelynek doktori disszertációban „betöltött szerepéről” vasárnap számolt be a hvg.hu.

Kattintson a részletekért!

3. dokumentum - továbbiakért kattintson a képre!

Fotó:

Semjén a tudomány világában

Semjén Zsolt 1996-tól címzetes egyetemi docens a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, egy évvel később az egyetemtől megkapta a Pázmány Péter Emlékérmet. A Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának nem akadémikus tagja, a Filozófiai Tudományos Bizottság tagja, kutatási területe az állam és egyház kapcsolata, a katolikus egyház társadalmi tanítása és az új vallási jelenségek. 2011-ben címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott az Óbudai Egyetemen. A Magyar Szociológiai Társaság tagja, a Szent István Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1999-től rendes tagja a római Pontificia Accademia Tiberinának.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X