szerző:
M. László Ferenc

Két napja történt az átállás a kábeltévés piacon, de sokan még mindig a távkapcsolójukkal babrálnak, keresik a kedvenc csatornájukat. Összegyűjtöttünk néhány tippet, hogyan lehet kijátszani az új rendszert, és elmagyarázzuk, miért történt mindez. Azok jártak a legjobban, akik még „ósdi” módon tévéznek, ők ugyanis maguk állítják be, melyik csatorna hányadik helyre kerüljön.

Közel 3 millió családban bosszankodhattak a nézők szerdán, amikor bekapcsolták a tévét. Ugyanis semmit nem találtak a korábbi „helyén”: aki az 1-es gombot nyomta be, nem – a legtöbb szolgáltató által erre a helyre tett – RTL Klubot, hanem az eddig sem túl vonzó új állami hírcsatornát, az M1-et nézhette. Ráadásul a legtöbb előfizető még sokáig nyomogathatta a távirányítóját, amíg a kedvenc adóját megtalálta, mert a teljes csatornakiosztás felfordult. A Telekomnál például a TV2 a 2. helyről a 9.-re került, a UPC-nél a 33-ra.

Nem a szolgáltatók bosszantják az előfizetőiket a variálással, a médiatörvény kötelezte őket erre: kénytelenek voltak július 1-jétől az új előírásokhoz alkalmazkodni. Erre a legtöbb szolgáltató fel is hívta a figyelmet: magyarázkodó e-mailt küldtek az előfizetőiknek egyben azt is jelezve, hogyan lehet „kijátszani” a tévés piacra kényszerített szabályokat.

Decemberben újabb újratervezés?

M1, M2, Duna Tv, M4, Duna World – a legtöbb előfizetőnek legalább ötöt kell „felkapcsolnia” a távirányítóval, amíg az első nem közszolgálati adóra bukkan. Ráadásul az M4-en szombatig monoszkópot (színes csíkok sípoló hanggal – a szerk.) nézhetnek. Július 4-től se várjanak ezen a csatornán közvetítéseket, az M4 ugyanis 18-án indul, addig önmagukat fogják reklámozni, majdani műsoraikat fogják promotálni.

©

„Rengeteg szitkozódó hívásunk volt az elmúlt napokban. Sokszor kiderült, hogy az emberek nem tudják használni a távirányítójukat” – mondta a hvg.hu-nak az egyik kábelszolgáltató neve elhallgatását kérő vezetője. Sok háztartásban a távkapcsoló a legkisebb gond, a különböző mértékben „okos” dobozok, úgynevezett set-top-boxok és tévékészülékek különféle módon reagáltak a csatornák átvariálására – tovább növelve a káoszt. Nemcsak a szolgáltatók, a tévétársaságok is jelezték a nézőiknek: nem tűntek el, nem estek ki a csomagból. Az Euronews például a Facebookon figyelmeztetett: lehet, hogy a változtatás miatt ideiglenesen eltűnt, de a készülék újrahangolásával kezelni lehet a problémát.

Ráadásul a helyek újraosztása nem ért véget. A köztévé ugyanis tervbe vett még két csatornát: a helyi híreket közlő, Budapest körzetében fogható M5-öt, és az M6 nevű adót, ami a hvg.hu információi szerint ismeretterjesztő filmeket sugározna. Az utóbbi a tervek szerint december 21-én indul, és a szolgáltatóknak kötelező felvenni a kínálatukba. Azaz év végén újra magyarázkodhatnak, hiszen el kell „pakolniuk” azt a csatornát, amit most a 6-os gombhoz társítottak. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke, Kéry László azt mondta, a legtöbb szolgáltató már számolt ezzel, rendszerint egy alacsony nézettségű adót tettek erre a helyre, vagy kétszer sugározzák az egyik köztévés csatornát.

Kijátszható-e a kötelező beosztás?

A legkönnyebb helyzetben azok az előfizetők vannak, akik analóg szolgáltatással rendelkeznek. Hogyan lehetséges ez a digitális átállás után? Az átállás 2013 végére megtörtént, de ez csak a földfelszíni sugárzásra vonatkozik, azaz a hagyományos antennákat iktatta ki, a kábelcégek továbbra is továbbíthatják analóg módon a jelet.

Akik ilyen előfizetéssel rendelkeznek még, sokszor bosszankodhattak, hogy nem képesek a set-top-boxszal felvenni a műsort – a sok egyéb plusz funkcióról nem is beszélve –, viszont most jól jártak. Ezeknél az előfizetéseknél ugyanis magunk állíthatjuk be a csatornakiosztást, azt is megtehetjük, hogy a 100 csatornából csak 9 igazítunk hozzá a gombokhoz, a többit nem is nézzük.

A digitális és az IPTV-s előfizetéseknél ilyen módon nem lehet variálni. Viszont be lehet állítani a „Kedvencek” funkciót: összeállítunk egy listát a kedvenc csatornáinkból tetszés szerint rangsorolva őket. Ezt többnyire a „Menü” gombnál találjuk, de van olyan távkacsoló, melyen már külön gomb van erre („FAV” jelzéssel). Ha belépünk a listába, fel-le mozoghatunk a csatornáink között. Kéry ugyanakkor tud olyan tévéről is, amely nem a médiatörvény vagy a szolgáltatók csatornakiosztása szerint működik. Az egyik Samsung készülék például abc-sorrend szerint magától beosztja az adókat.

Az egyik kábelcég vezetője tud olyan ultramodern dobozról, amely képes kiszűrni egyes csatornákat beállítás szerint. Kérdés, hogy megér-e több tízezer forintnyi beruházást, hogy eltüntethessünk néhány utált adót.

Ha viszont egyetlen csatornát szeretünk nézni, és nem akarunk hosszan fel-le kapcsolni minden alkalommal, akkor egyszerű a dolgunk. Ne számozott gombokkal kapcsoljuk be a készüléket, hanem a stand by-jal, így azt hozza majd be a tévé, amit legutóbb néztünk. Ehhez az is kell, hogy a set-top-boxot ne áramtalanítsuk.

A legtöbb set-top-box box vagy tévé ismeri a gyerekzár-funkciót is, de ez nem hatékony, mert az adott csatorna nem tűnik el, csak kódot kér.

Bosszantó dolgok

Mint említettük, ne lepődjön meg, ha egy közszolgálati adót kétszer is lát.

Nézzen monoszkópot
©

Az állami tévét fenntartó és működtető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) ugyanis jelenleg négy olyan must carry csatornája is van, melyet nagy felbontásban, azaz HD-minőségben is sugároz (M1, M2, Duna Tv, M4 és decembertől az M6). A médiatörvény pedig ebben a tekintetben is szigorú: ha van ilyen adó, és képes a jelet továbbítani a kábelcég, akkor kötelesek így továbbítani.

A törvény ugyan nem írja elő, hogy a szolgáltatók 2X4 köztévés csatornát sugározzanak, elég a HD. Ennek ellenére a legtöbben megteszik, hiszen Kéry szerint tévétől és set-top-boxtól függ, hogy „látja-e” a HD-adást vagy sem. Ráadásul a piacon tevékenykedő közel 200 szolgáltató közül 60-70 képes továbbítani HD-t, és ők nem akarják megszegni a törvényt, biztosra mennek: kétszer is adják ugyanazt az adót, nehogy valaki köztévé nélkül maradjon. A Telekom ezt a dilemmát azzal a „trükkel” oldotta fel, hogy a köztévé HD-csatornáit a „mínuszos” helyekre rakta. Tehát, ha nagy felbontásban akarjuk nézni, akkor az M1-től „visszafele” kell kapcsolnunk. A UPC honlapján megtekinthető csatornabeosztás szerint az 1. helyen az M1-et, a 2-esen a M1 HD-t nézhetjük, már ha van erre alkalmas készülékünk.

Július 1-én sokan is azért bosszankodtak, mert a set-top-box mindent „újraírt”. De a régebbi fajták még „rá is kérdeztek”, hogy engedélyezi-e a tulajdonos az újraprogramozást, így sok doboz visszatért a gyári beállításhoz, egy csomó korábbi beállítás elveszett.

Miért történik mindez?

A Fidesz által kidolgozott 2010-es médiatörvény eredetileg csak azt írta elő, hogy négy köztévés csatornát kötelező ingyen továbbítaniuk a szolgáltatóknak (ezeket az adókat nevezik angol szakszóval must carry-nek).

Tavaly decemberben viszont a parlament kormánypárti többsége módosította a jogszabályt: előírták, hogy 2015. július 1-jétől további két köztévés adót kell sugározniuk a digitális rendszert üzemeltető terjesztőknek. Mindezt megfejelték azzal is, hogy a hat csatornát az első hat helyre kell pakolni az előfizetői csomagokban.

Csakhogy az MTVA-nak az év végére 8 adója lesz, így ki kellett választani, hogy melyik hat kerüljön a csomagokba. Ez egy hosszadalmas procedúrát indított el: előbb a Médiatanács eldöntötte, hogy melyik legyen ez a hat csatorna, majd az MTVA kiadta a sorrendet (M1, M2, Duna Tv, M4 Sport, Duna World, M6) a kábelcégeknek. Elviekben ha van rá lehetőség, hat HD csatornát is továbbítani kéne, ám az M6 még nem indult el, a Duna Worldnek pedig nincs ilyen minőségben adása.

Piaci forrásaink továbbra sem értik, miért volt szükség a törvénymódosításra. Ezt természetesnek veszik, hogy ingyen továbbítani kell az MTVA adóit, hiszen a közpénzből készült műsorok jussanak el mindenkihez, de a köztévés csatornahelyek állami kiosztását nehezményezik. Volt, aki úgy vélekedett, törvényi erővel próbálják növelni a köztévé nézettségét. Ugyanis az első hónapokban sokan még a régi helyükön keresik a kereskedelmi adókat, de a köztévére kapcsolnak, és ha éppen egy film vagy egy sportközvetítés megy, akár ott is ragadhatnak. Ráadásul a nézettségmérő műszerek azt is figyelik, ha valaki legalább egy percet tölt a csatorna előtt: ez az úgynevezett „elérés”, amit a kereskedelmi tévék nem igazán figyelnek, az MTVA viszont korábban is ezzel a számmal rukkolt elő, amikor azt próbálta bizonyítani, hogy a fél ország őket nézi.