"Azzal nehéz kampányolni, hogy Mészáros Lőrinc megint nyert 50 milliárd közpénz, mert hogy ez mit jelent, az emberek nem érzik át. A 90 és 300 ezer forintos nyugdíj közti különbséget viszont tudják és érzik is" – magyarázza egy DK-s forrásunk a párt témaválasztásait.

Azt mindenki tudja, hogy az egészségügy rossz állapotban van – mint kiderült, a fideszes szavazók is erre panaszkodnak a fideszes képviselőjelölteknek –, minden párt el is mondja, de ezzel nem lehet új felületet szerezni – teszi hozzá. Bár nyíltan nem kommunikálják, és nem is így fogalmazzák meg, de DK-s forrásunk szerint abszolút cél a NER által diktált politikailag korrektség áttörése.

"A Fidesz annyira jól felépített témákat, hogy senki sem mer hozzányúlni vagy beszélni róla, nem szabad támadni a papokat vagy a határon túli magyarokra vonatkozó politikát. Mi viszont át akarunk törni falakat."

A határon túli magyarok szavazati jogának megvonásával, illetve az ukránoknak (egy 1962-es egyezmény alapján Magyarországon élő ukrán és orosz állampolgároknak – a szerk.) járó, magas összegű nyugdíj elleni szövegekkel viszont teret nyernek – ráadásul az aláírásgyűjtéssel legális adatbázist építenek –, és ideiglenesen kilépnek abból a térből, ahol az ellenzék mindig csak reagálni tud a kormányzati kommunikáció szabta témákra.

A DK ukrán nyugdíjakról szóló kisfilmjét 1,6 millióan látták, a pártból származó információk szerint a teljes elérésük is jelentősen megnőtt a Facebookon az előbb felsorolt témáknak köszönhetően. Volt olyan hét, hogy 1,5-2 millió embert értek e a bejegyzéseik – ami a korábbi forgalom két-háromszorosát jelenti. Ezt a mostani médiatérben nem kis eredménynek tartják, és büszkén konstatálják, hogy az állításaikkal vitát provokáltak. Ezt a hatást várják a legújabb tabudöntő, egyházakról szóló felvetésükkel.

Túry Gergely

Gyurcsány Ferenc minapi évértékelőjében – szervesen nem kapcsolódó módon – vázolta, mi a tervük az egyházakkal, és bedobta, amiről itthon nem szokás beszélni, ez pedig a pedofil papok témája.

• Megszüntetnék azt a rendszert, hogy az egyházi iskolák háromszor annyi működési támogatást kapnak, mint az államiak vagy alapítványiak.
• Megszüntetnék azt az Alaptörvénysértő helyzetet, hogy lehet olyan településen, amelyen csak egyházi iskola működik.
• Az egyházaknak nyújtott adókedvezmények rendszerén is változtatnának.
• Független bizottságot hoznának létre a katolikus egyházon belüli papi pedofília kivizsgálása érdekében.

Itt egy számot is közölt Gyurcsány: a 2000-es évek elején készült vatikáni jelentés szerint a szolgálatot teljesítő papok mintegy hat százaléka érintett gyermekmolesztálási ügyekben, ez a magyar valóságra – statisztikai alapon – átültetve szerinte 100-120 pap és több ezer gyerek érintettségét jelenti. Az egyház és a kormányok nem tettek semmit, az elmúlt időszakban 5-6 eset került elő, ami szerinte a jéghegy csúcsa. Kikelt a szószékről politizáló papok ellen is.

A Fideszét idéző populizmus

Gyurcsányt a Republikon Intézet keddi konferenciáján szembesítették azzal a váddal, hogy semmivel sem kisebb populista, mint Orbán a migránsozással. A DK elnöke – az Index tudósítása szerint – ezt visszautasította, magyarázata szerint az a különbség, hogy a DK nem bélyegez meg minden ukránt, csak azt mondja, "van nyugdíjbiznisz, és vannak, akik ebből politikai és gazdasági hasznot hajtanak, és ez nincs rendben." Orbán álproblémáról beszél, ő viszont valósról.

Nos, az ukrán nyugdíjakról nincs mérés, a határon túli magyarokról és az egyházakról viszont van. Előbbiről a Publicus közölt adatokat tavaly augusztusban: eszerint az emberek kétharmada egyetért azzal, hogy könnyített, szavazati joggal nem járó állampolgárságot kapjanak a határon túli magyarok, a szavazati jogukat viszont 57 százalék elutasítja. Még nagyobb az elutasítók aránya, ha úgy teszik fel a kérdést, helyes-e, hogy a határon túli magyarok szavazhatnak, figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót. Erre 10 emberből 8 nemet mond. A párt az ukrán nyudíjasok ügyét ki is egészítette az anyagin túl a politikai szemponttal: Gyurcsányék azzal is kampányolnak, hogy a Fidesz szavazati jogot ad a nyelvünket nem is beszélő idegeneknek.

Az egyházakra vonatkozó véleményt az IDEA Intézet mérte decemberben, két téma passzol a Gyurcsányék által felvetettekhez is: egyrészt az emberek 56 százaléka elutasítja, hogy egy településen csak egyházi általános iskola működjön – kiugróan sok szocialista gondolja így –, ahogy 57 százalék egyetért azzal is, hogy az egyházak túl sok állami támogatást kapnak. A januárban publikált mérésük szerint pedig az emberek 98 százaléka úgy gondolja, nem kell hangsúlyosabb politikai szerepvállalás az egyházak részéről.

A DK ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba beszélgetésünkkor hivatkozott az IDEA számaira, azonban mind ő, mind az IDEA munkatársa azt mondta, ezt a mérést nem ők rendelték. Kérdésünkre, hogy szándékosan a népszerű témákat mazsolázzák-e ki, Molnár azt mondta, nézik, mik az égető gondok, és mi az, amiről nem beszél senki, ez magyarázza a témaválasztást. Azt a felvetést, hogy tudatosan a népszerű témákat lovagolják meg, azzal verik vissza, hogy ezek olyan kérdések, amiről már korábban is beszéltek. Igaz, akkor nem volt kampány, így nem volt semmi, ami fölerősíthette volna a hangjukat.

MTI / Koszticsák Szilrád

A felmérést készítő IDEA Intézet politikai elemzője, Böcskei Balázs szerint abban semmi különleges nincs, hogy egy pártvezető a többségi álláspont mellett kampányol, furcsa lenne, ha nem ezt tenné.

„Nem gyurcsányi-luciferi innováció ez.”

A három említett téma kezelése és fogadtatása is teljesen eltérő: míg a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásával egyedül maradt a DK – és nem kevés bírálatot kapott –, addig az ukrán nyugdíjakba beszállt más ellenzéki párt is, például az MSZP. Az egyházak ügyében egyelőre teljes a csend. DK-s részről is, bár ott nem áll meg a történet: épül majd erre minikampány, illetve megy a levél az egyházi vezetőknek, melyben kérik, ne politizáljanak, és ne tussolják el a pedofil ügyeket. Ami biztos, aláírást ebben a kérdésben nem gyűjtenek. 

A témaválasztás közben jól mutatja a helyzetet: Gyurcsány arról beszél, amiről csak akar, mivel semmilyen szövetség nem köti az országos politikában.

Megváltás lenne számára, ha az egyház keményen beleáll

Bár az egyházakra vonatkozó kérdésekben nagy a társadalmi elutasítottság, de ezek az ügyek nincsenek a közbeszéd fókuszában, ciklikusan jelennek meg – magyarázza Böcskei Balázs. Hozzáteszi, hogy önmagában Gyurcsány Ferenc kevésbé lehet ma képes ezt a témát tartósan fenntartani, ha csak nem egy másik párt – leginkább a Fidesz-KDNP – politikusa, de legfőképp az egyház nem szólal meg a kérdésben, vagy nem ad másként okot a folytatásra. Ugyanakkor az egyházak kampányban várható politizálása még napirendre emelheti a témát. Böcskei mindenesetre úgy látja, ez a korábbi témákhoz képest nincs alaposan kidolgozva.

Reviczky Zsolt

Hiába azonban a társadalmi többséget élvező témák futtatása, a Facebook-elérés növelése, a DK támogatottsága egyelőre nem mozdul. Bár minden közvélemény-kutató mást mér, a pártban leginkább figyelt Závecz Research adatai szerint novemberben a DK – a határon túli magyarokra vonatkozó kampány indulására – 10 százalékon állt a biztos pártválasztók körében, decemberre ez a mutató 8 százalékra csökkent. Az újabb csökkenést sikerült megállítani januárra. Szemben az egyik vetélytárssal, az MSZP-vel, amely egy százalékponttal növelte is a támogatottságát januárra, így 13 százalékon áll.

A DK a február 17-i kampánynyitóra ígéri az újabb ütős témát, kérdés, azzal átlendül-e ott a holtponton.