szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

De így is toronymagasan vezet a Publicus szerint is. Az MSZP enyhén növekedett, ahogy a Jobbik is. Elkezdtek számháborút vívni a közvélemény-kutatók.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

A Publicus Intézet két héttel is készített egy kutatást, akkor azt írtuk, a Fidesz táborán egyszerűen nem látszik meg, hogy botrányok veszik körbe a pártot. Mostanra azonban a Publicus szerint két százalékpontot csökkent, így most 25 százalék az összes megkérdezett között. Az MSZP tábora egy százalékpontot növekedve, 13 százalék, a Jobbik tábora két százalékpontot nőtt, és 14 százalék.

  • A Fidesz a biztos szavazó, pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága 45 százalék. A párt szavazóinak aktivitása átlagos és enyhe elbizonytalanodás tapasztalható.
  • A biztos szavazó, pártválasztók körében az MSZP támogatottsága 19 százalék. A párt szavazóinak aktivitása meglehetősen magas.
  • A biztos szavazó, pártválasztók körében a Jobbik támogatottsága 20 százalék. A Jobbik támogatóinak aktivitása továbbra is alacsonyabb, mint a többi párté.

Az LMP szavazóinak száma egy százalékpontot csökkent, és 5 százalék, a biztos szavazó pártválasztók körében 7 százalék. A DK támogatottsága szintén egy százalékpontot csökkent, így 3 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 5 százalék.

A Kétfarkú és az Együtt támogatottsága nem érte el az egy százalékot, azonban a Momentum egy százalékpontot növekedett, így most 1 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalék.

A bizonytalanok aránya egy százalékpontot növekedett, így 37 százalék. Azonban az elmúlt két hétben a bizonytalanok körében a titkolózók aránya 9 százalékpontot növekedett, és így 44 százalékos.

Az intézet egy becslést is elvégzett, mivel ez az utolsó nagy felmérése a választások előtt. Azt írja, hogy:

„Amennyiben a részvétel 65-70 százalék között alakul – amit a legvalószínűbbnek tartunk –, a Fidesz 41% +/-2%., az MSZP 18% +/-2%., a Jobbik 21% +/-2%., az LMP 7% +/-2%., a DK 6% +/-2%. eredményt érhet el. A többi pártnak nincs érdemi esélye listán a parlamentbe jutásra; várható eredményeik: Együtt 1% +/-1%., Kétfarkú 1% +/- 1%., Momentum 2% +/-1%. Az Együtt várhatóan fog egyéni mandátumot szeretni, így végül mégis bekerülhet a parlamentbe, illetve az MSZP-P több egyéni mandátumot fog várhatóan szerezni, és így közte és a Jobbik között a mandátumszámbeli különbség csökkenni fog.

Amennyiben a részvétel 65 százaléknál alacsonyabb lesz, van esély a Fidesz kétharmados többségére, és a többi párt esetében arányosan kevesebb listás szavazattal számolhatunk.

Amennyiben a részvétel 70 százaléknál magasabb lesz, érdemi esély van olyan helyzet kialakulására, amikor egyik pártnak sincs a kormányalakításhoz szükséges mandátumtöbbsége a parlamentben; ekkor ellenzéki többség is elképzelhető. A képet árnyalja, hogy ebben az esetben van valós esély arra, hogy a DK és az LMP listán ne jusson be a parlamentbe, így a kormányváltó szavazatok elvesztésével újra előnyhöz juttatva a Fideszt. Ebben az esetben várhatóan több mandátuma lesz Fidesznek, bár mindkét pártnak juthatnak be egyéni képviselői a Házba.”

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 28. és április 3. között, 1006 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését.

Korábban lapunk megbízásából a Medián is készített egy felmérést, ők kétharmados Fidesz-győzelmet jósoltak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!