Ha igazán nagy újítást keresünk a kormányzati struktúrában, leginkább a Lázár János vezetése alatt hatalmas pénzosztó központtá növő Miniszterelnökség szétdarabolása tűnhet fel. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a döntés is másnak a kezébe került volna át.

Annak ellenére így van ez, hogy a már Gulyás Gergelyhez tartozó kancellária elveszíti legnagyobb „kincsét”, az uniós kohéziós források menedzselését is, ami az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Forradalmi változásról persze nincs szó, hiszen a 2010-es kormányváltás után a források kezelése a tárca elődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozott. Volt azonban akkor egy nehezen hanyagolható szál a történetben: az illetékes hivatalt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Simicska Lajoshoz közeli Petykó Zoltán vezette.

Lázár János videó

Hogy a hivatal Lázár János alatt kötött ki, akkor azzal magyarázták, hogy nem működött eléggé hatékonyan. Márpedig annak érdekében, hogy a 2007-2013-as időszakban ne veszítsen pénzt az ország, egy nagyon fókuszált lehívásra volt szükség – a gyorsaság Lázárnál pedig leginkább abban nyilvánult meg, hogy kevés nagyprojektre szórták ki a pénzt. A Miniszterelnökség alá rendelésnek persze volt egy másik hozadéka is: a pályázatok kiírásakor, a projektek kiválasztásakor így könnyebb volt érvényesíteni a kormányközeli vállalkozások érdekeit.

Más kérdés, hogy a gyakorlat az előző uniós ciklus zárása, vagyis 2015 után sem változott. És bár Lázár János maga is beszélt arról, hogy gigaberuházásokra kiszórni százmilliárdokat nem az EU-források leghatékonyabb felhasználási módja, a 2014-2020-as ciklusban turbófokozatra kapcsoltak ebben. A kormány azt ígérte, hogy a választásokig elosztják a 2020 végéig rendelkezésre álló EU-pénzt, és azt meg is tették – sokszor hasonló módszerrel, százmilliárdot is meghaladó projektekre szétosztva a 8000 milliárdos keret jelentős részét.

Így Palkovics László tárcájának tulajdonképpen nem maradt más, mint ezeknek a támogatásoknak a menedzselése. Például magyarázkodni Brüsszelben, ha az Európai Bizottság vagy az OLAF problémásnak ítél egy tendert vagy egy időközben lezavart kiírást. A pénzosztásból az „aprópénz” maradt csupán, az új, 2020 utáni költségvetés tárgyalása pedig nem a minisztérium hatáskörébe tartozik, ahogy más, az EU-val kapcsolatos stratégiai kérdés sem. A koordináló szerv marad a Miniszterelnökség, ahol már két államtitkárt (Takács Szabolcson kívül Varga Juditot) állítottak hadrendbe a brüsszeli csatákhoz.

Viszlát, Kecskemét!

Nem csak a felzárkóztatási források felügyelete kerül el a Miniszterelnökségről, de két olyan gazdasági terület is, amelynél inkább az volt a furcsa, hogy egyáltalán oda tartozott. Az egyik ilyen az innovációs forrásokat is koordináló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – ha már alakult hasonló névvel egy minisztérium, logikus, hogy ezeket a – jobbára szintén az unióból érkező – forrásokat is ott kezelik mostantól, úgy tudjuk, a hivatalt megtartva.

MTI / Máthé Zoltán

A másik elvett terület a vidékfejlesztés, amely most visszakerül az agrártárcához. Az, hogy eddig a Miniszterelnökséghez tartozott a terület, sőt egyetlen fecskeként a 2014-es vidékre költöztetési felbuzdulásban le is vitték Kecskemétre az ezt koordináló államtitkárságot, szintén azzal volt magyarázható, hogy minden pénzforrást Lázár Jánoshoz kötöttek be. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál történt visszaélések feltárása és később a hivatal megszüntetése is a miniszter pozícióját erősítette, a kádercserével is járó költöztetés azonban már nem lett sikertörténet. Nagy István új agrárminiszter első nyilatkozatában most jelezte: amint lehet, visszahozzák az államtitkárságot a fővárosba.

Ami viszont a pénzeket illeti: az agrár-vidékfejlesztési operatív program keretében pályázható 1300 milliárd forintnyi uniós pénz legnagyobb részét szintén felosztották már, így ebbe aligha lesz beleszólása az Agrárminisztériumnak.

Andy Vajna hátradőlhet

Elveszít a Miniszterelnökség egy hagyományosan hozzá tartozó területet, a kormányzati szervek belső ellenőrzését is. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ugyanis közvetlenül a miniszterelnök irányítása alá kerül a kancelláriától, ahol így a kormányhivatalok irányítása és a Központi Statisztikai Hivatal felügyelete marad.

A központosítás részének tekinthető az is, hogy az állami vagyon – így az állami cégek – felügyelete nem a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó tárcához, az ITM-hez kerül. A Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszterhez tartozó portfólió munkáját a vonatkozó rendelet szerint közvetlenül a miniszterelnök irodája segíti majd. És ide fog tartozni nem csak a posta, hanem az igencsak forró területnek számító szerencsejáték is. (A másik tárca nélküli miniszter, a paksi bővítésért felelős Süli János ehhez képest a Miniszterelnökséggel működik együtt, miközben az energiapolitika az ITM alá tartozik.)

Túry Gergely

Alapvető váltás a 2010-ben kialakított szerkezethez képest, hogy újra az átfogóbb „nemzetgazdasági” irányítás helyett újra Pénzügyminisztériumot vezet Varga Mihály. Igaz, amióta a költségvetésen belül forrásokat kormányhatározattal lehet ide-oda csoportosítani, a tárca szerepe pedig kis túlzással abban kimerül, hogy ezt adminisztrálja, már csökkent a korábban Matolcsy György kezében összpontosuló hatalmi centrum befolyása. (Első feladataként mindjárt át is csoportosíttatott Vargával Orbán Viktor egymilliárdot saját hivatala felállítására.)

A NAV mindenesetre marad a minisztérium fennhatósága alatt, és az uniós pénzek elköltésének ellenőrzése is – csak hogy itt is maradjon feladat.

Palkovics vs. Rogán

Az átszervezés nagy nyertese látszólag a Palkovics László vezette ITM, hiszen nem csak az innovációs hivatal kerül ide, de például a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal is, amely az oktatásból kiszakítva eddig az NGM alá tartozott. Más kérdés, hogy ezen a területen inkább a feladat nagysága tűnik fel, mint az elosztható pénztömegé.

A gazdaságfejlesztési koncepció részeként logikus döntésnek tűnik, hogy ide kerültek az iparügyek és a belgazdaság is. Varga Mihály, immár pénzügyminiszterként pedig megszabadul az elmúlt négy év egyik legvitatottabb területének számító kereskedelempolitikától is.

Ha viszont pénzt keresünk Palkovics László tárcájában, azt nem a kereskedelemben, hanem a fejlesztéspolitikában lehet fellelni. A tavaly szeptemberben egy váratlan döntéssel Kósa Lajoshoz sorolt Modern Városok program a Modern Falu programmal kiegészülve az ITM alá tartozik mostantól. Utóbbi programról egyelőre sokat nem tudni – Gulyás Gergely első kormányinfóján is arról beszélt, hogy majd egyeztetnek róla –, előbbiről annál többet: például hogy 3000 milliárd forintot szán a kormány a városi fejlesztésekre.

MTI / Szigetváry Zsolt

Külső szemlélő számára az már kevésbé tűnik racionálisnak, hogy olyan színtisztán gazdasági területek, mint a turizmus vagy a vendéglátás miért kerülnek az ITM helyett a miniszterelnöki kabinetfőnök alá. Rogán Antal számára komoly trófea ez, annál is inkább, mivel itt is komoly lehetőségek vannak a pénzosztásra.

Tudják ezt a kormányközeli vállalkozók, köztük a mára az ország legnagyobb idegenforgalmi cégévé előlépett Konzum-csoport fő részvényese, Mészáros Lőrinc, vagy a Balaton környékén több fejlesztésben érdekelt Tiborcz István. A turizmusban a nagy falat ugyanis öt kiemelt desztináció, köztük is elsősorban a Balaton, amelynek a fejlesztésére jelentős összeg, 365 milliárd forint elköltését tervezi a kormány.

A területfejlesztési tételek nagysága is arra utal, a kabinet – legalábbis a következő egy évben –, arra szán pénzt, hogy a Fidesz minél jobb eredményt érjen el a 2019-es önkormányzati választáson. Ha pedig a beruházásokon az oligarchák is nyernek, az külön jó.