szerző:
hvg.hu

Látszólag ezermilliárdokat csoportosított át az új kormányszerkezet összeállításakor Orbán Viktor, ám a kassza kulcsa nem került messze a miniszterelnöktől.

Ha igazán nagy újítást keresünk a kormányzati struktúrában, leginkább a Lázár János vezetése alatt hatalmas pénzosztó központtá növő Miniszterelnökség szétdarabolása tűnhet fel. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a döntés is másnak a kezébe került volna át.

Annak ellenére így van ez, hogy a már Gulyás Gergelyhez tartozó kancellária elveszíti legnagyobb „kincsét”, az uniós kohéziós források menedzselését is, ami az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Forradalmi változásról persze nincs szó, hiszen a 2010-es kormányváltás után a források kezelése a tárca elődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozott. Volt azonban akkor egy nehezen hanyagolható szál a történetben: az illetékes hivatalt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Simicska Lajoshoz közeli Petykó Zoltán vezette.

©

Hogy a hivatal Lázár János alatt kötött ki, akkor azzal magyarázták, hogy nem működött eléggé hatékonyan. Márpedig annak érdekében, hogy a 2007-2013-as időszakban ne veszítsen pénzt az ország, egy nagyon fókuszált lehívásra volt szükség – a gyorsaság Lázárnál pedig leginkább abban nyilvánult meg, hogy kevés nagyprojektre szórták ki a pénzt. A Miniszterelnökség alá rendelésnek persze volt egy másik hozadéka is: a pályázatok kiírásakor, a projektek kiválasztásakor így könnyebb volt érvényesíteni a kormányközeli vállalkozások érdekeit.

Más kérdés, hogy a gyakorlat az előző uniós ciklus zárása, vagyis 2015 után sem változott. És bár Lázár János maga is beszélt arról, hogy gigaberuházásokra kiszórni százmilliárdokat nem az EU-források leghatékonyabb felhasználási módja, a 2014-2020-as ciklusban turbófokozatra kapcsoltak ebben. A kormány azt ígérte, hogy a választásokig elosztják a 2020 végéig rendelkezésre álló EU-pénzt, és azt meg is tették – sokszor hasonló módszerrel, százmilliárdot is meghaladó projektekre szétosztva a 8000 milliárdos keret jelentős részét.

Így Palkovics László tárcájának tulajdonképpen nem maradt más, mint ezeknek a támogatásoknak a menedzselése. Például magyarázkodni Brüsszelben, ha az Európai Bizottság vagy az OLAF problémásnak ítél egy tendert vagy egy időközben lezavart kiírást. A pénzosztásból az „aprópénz” maradt csupán, az új, 2020 utáni költségvetés tárgyalása pedig nem a minisztérium hatáskörébe tartozik, ahogy más, az EU-val kapcsolatos stratégiai kérdés sem. A koordináló szerv marad a Miniszterelnökség, ahol már két államtitkárt (Takács Szabolcson kívül Varga Juditot) állítottak hadrendbe a brüsszeli csatákhoz.

Viszlát, Kecskemét!

Nem csak a felzárkóztatási források felügyelete kerül el a Miniszterelnökségről, de két olyan gazdasági terület is, amelynél inkább az volt a furcsa, hogy egyáltalán oda tartozott. Az egyik ilyen az innovációs forrásokat is koordináló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – ha már alakult hasonló névvel egy minisztérium, logikus, hogy ezeket a – jobbára szintén az unióból érkező – forrásokat is ott kezelik mostantól, úgy tudjuk, a hivatalt megtartva.

©

A másik elvett terület a vidékfejlesztés, amely most visszakerül az agrártárcához. Az, hogy eddig a Miniszterelnökséghez tartozott a terület, sőt egyetlen fecskeként a 2014-es vidékre költöztetési felbuzdulásban le is vitték Kecskemétre az ezt koordináló államtitkárságot, szintén azzal volt magyarázható, hogy minden pénzforrást Lázár Jánoshoz kötöttek be. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál történt visszaélések feltárása és később a hivatal megszüntetése is a miniszter pozícióját erősítette, a kádercserével is járó költöztetés azonban már nem lett sikertörténet. Nagy István új agrárminiszter első nyilatkozatában most jelezte: amint lehet, visszahozzák az államtitkárságot a fővárosba.

Ami viszont a pénzeket illeti: az agrár-vidékfejlesztési operatív program keretében pályázható 1300 milliárd forintnyi uniós pénz legnagyobb részét szintén felosztották már, így ebbe aligha lesz beleszólása az Agrárminisztériumnak.

Andy Vajna hátradőlhet

Elveszít a Miniszterelnökség egy hagyományosan hozzá tartozó területet, a kormányzati szervek belső ellenőrzését is. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ugyanis közvetlenül a miniszterelnök irányítása alá kerül a kancelláriától, ahol így a kormányhivatalok irányítása és a Központi Statisztikai Hivatal felügyelete marad.

A központosítás részének tekinthető az is, hogy az állami vagyon – így az állami cégek – felügyelete nem a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó tárcához, az ITM-hez kerül. A Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszterhez tartozó portfólió munkáját a vonatkozó rendelet szerint közvetlenül a miniszterelnök irodája segíti majd. És ide fog tartozni nem csak a posta, hanem az igencsak forró területnek számító szerencsejáték is. (A másik tárca nélküli miniszter, a paksi bővítésért felelős Süli János ehhez képest a Miniszterelnökséggel működik együtt, miközben az energiapolitika az ITM alá tartozik.)

©

Alapvető váltás a 2010-ben kialakított szerkezethez képest, hogy újra az átfogóbb „nemzetgazdasági” irányítás helyett újra Pénzügyminisztériumot vezet Varga Mihály. Igaz, amióta a költségvetésen belül forrásokat kormányhatározattal lehet ide-oda csoportosítani, a tárca szerepe pedig kis túlzással abban kimerül, hogy ezt adminisztrálja, már csökkent a korábban Matolcsy György kezében összpontosuló hatalmi centrum befolyása. (Első feladataként mindjárt át is csoportosíttatott Vargával Orbán Viktor egymilliárdot saját hivatala felállítására.)

A NAV mindenesetre marad a minisztérium fennhatósága alatt, és az uniós pénzek elköltésének ellenőrzése is – csak hogy itt is maradjon feladat.

Palkovics vs. Rogán

Az átszervezés nagy nyertese látszólag a Palkovics László vezette ITM, hiszen nem csak az innovációs hivatal kerül ide, de például a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal is, amely az oktatásból kiszakítva eddig az NGM alá tartozott. Más kérdés, hogy ezen a területen inkább a feladat nagysága tűnik fel, mint az elosztható pénztömegé.

A gazdaságfejlesztési koncepció részeként logikus döntésnek tűnik, hogy ide kerültek az iparügyek és a belgazdaság is. Varga Mihály, immár pénzügyminiszterként pedig megszabadul az elmúlt négy év egyik legvitatottabb területének számító kereskedelempolitikától is.

Ha viszont pénzt keresünk Palkovics László tárcájában, azt nem a kereskedelemben, hanem a fejlesztéspolitikában lehet fellelni. A tavaly szeptemberben egy váratlan döntéssel Kósa Lajoshoz sorolt Modern Városok program a Modern Falu programmal kiegészülve az ITM alá tartozik mostantól. Utóbbi programról egyelőre sokat nem tudni – Gulyás Gergely első kormányinfóján is arról beszélt, hogy majd egyeztetnek róla –, előbbiről annál többet: például hogy 3000 milliárd forintot szán a kormány a városi fejlesztésekre.

©

Külső szemlélő számára az már kevésbé tűnik racionálisnak, hogy olyan színtisztán gazdasági területek, mint a turizmus vagy a vendéglátás miért kerülnek az ITM helyett a miniszterelnöki kabinetfőnök alá. Rogán Antal számára komoly trófea ez, annál is inkább, mivel itt is komoly lehetőségek vannak a pénzosztásra.

Tudják ezt a kormányközeli vállalkozók, köztük a mára az ország legnagyobb idegenforgalmi cégévé előlépett Konzum-csoport fő részvényese, Mészáros Lőrinc, vagy a Balaton környékén több fejlesztésben érdekelt Tiborcz István. A turizmusban a nagy falat ugyanis öt kiemelt desztináció, köztük is elsősorban a Balaton, amelynek a fejlesztésére jelentős összeg, 365 milliárd forint elköltését tervezi a kormány.

A területfejlesztési tételek nagysága is arra utal, a kabinet – legalábbis a következő egy évben –, arra szán pénzt, hogy a Fidesz minél jobb eredményt érjen el a 2019-es önkormányzati választáson. Ha pedig a beruházásokon az oligarchák is nyernek, az külön jó.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!