Tetszett a cikk?

A miniszterjelölt szerint a rendszer tehet arról, hogy a kkv-k helyett inkább nagyvállalkozók fölözik le az uniós támogatások nagyobbik felét, és további Brüsszelt bíráló kampányokat ígért.

Az EU sírásóinak nevezte a Sargentini-jelentés készítőit a Miniszterelnökség vezetésére készülő Gulyás Gergely. A politikust az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságában kérdezték az Európai Parlamentben készülő, a jogállamiság magyarországi helyzetével vonatkozó jelentésről, amelynek első, április közepén ismertetett verziója súlyos problémákról írt.

Gulyás – a bizottságban előtte meghallgatott Trócsányi Lászlóhoz hasonlóan – arról beszélt, hogy a dokumentum évek óta lezárt ügyeket sorol fel. Ez szerinte azért problémás, mivel azokat az ügyeket (például a magyar igazságszolgáltatás helyzetével vagy a médiatörvényekkel kapcsolatos vitát) „korrekt tárgyalásokon” sikerült lezárni az Európai Bizottsággal, ehhez képest most az EP-képviselők újra előhúzzák. „Ha nem számíthatunk arra, hogy az Európai Parlament megfelelőnek tartja egy ügy lezárását, akkor az EU-t szét lehet verni” – tette hozzá a politikus, aki tartalmi problémákat is látott a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban.

Gulyás azt is világossá tette, hogy a magyar kormány az uniós tagságot „a nemzeti érdekkel összeegyeztethetőnek, sőt, azonosnak tartja”, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kritizálnák az EU vezetői szervezeteit. És szerinte az is elfogadható, ha egy kampány keretében ezt leegyszerűsítő módon teszik, ennek megfelelően ezzel az eszközzel a jövőben is élni kíván a kormány.

A kormány számára legvitatottabb pont továbbra is a migráció – ezzel nem mondott újat a Lázár Jánost váltó miniszterjelölt, aki emlékeztetett: a júniusi EU-csúcs napirendjére kerülhet az új menekültügyi rendszer elfogadása. Megerősítette, hogy a kormány vétózni kíván, és szerinte a legjobb az lenne, ha nem is tárgyalnának most a kérdésről, hanem csak jövőre, az új Európai Parlament megválasztása után. (Ugyanezt mondta hétfőn Varsóban Orbán Viktor is.) Az indok: a mostani EP-t még a menekültválság előtt választották meg, a jövő évi voksoláson a migráció azonban már központi kérdés lehet.

Nem feltétlenül ragaszkodik viszont az új EP megerősítéséhez a 2020 utáni uniós költségvetéssel kapcsolatban. Szerinte a magyar kormány nyitott az egyeztetésre, de nem járul hozzá a támogatások csökkentéséhez. Emlékeztetett: Magyarország hajlandó növelni befizetéseit, ha ez garantálja az agrár- és kohéziós források szinten maradását. A május elején született európai bizottsági javaslat azonban „nem ebben a szellemben született”, ezért nem tartja elfogadhatónak. Mint fogalmazott: azt reméli, hogy komoly forráscsökkenés nélkül zárják majd le a tárgyalásokat.

A képviselők azt is felvetették, mennyire elfogadható, hogy a támogatások nagy részét most is nagy, kormányközeli üzletemberekhez köthető cégek nyerik el különböző nagyprojektek megvalósítására. Gulyás egyetértett azzal, hogy a kkv-knak nagyobb részt kell kapniuk, de „a rendszer nagyobb nehézséget jelentett a számukra” – indokolta a forráselosztás furcsaságait.

Azt, hogy az uniós ügyek mennyire fontosak lesznek a most kezdődő négyéves kormányzati ciklusban, Gulyás szerint nem csak az mutatja, hogy ezentúl két államtitkár is segíti munkáját (Takács Szabolcs az uniós stratégiáért, Varga Judit pedig az uniós kapcsolattartásért felel majd), hanem hogy havonta tematikus kormányüléseket rendeznek az uniós kérdésekről.

Gulyás Gergely kinevezését a bizottság 6 tagja támogatta, három ellenzéki politikus ellene szavazott.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!