Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Eddig nem látott mélységbe zuhant azon cégek aránya, amelyek béren kívüli juttatást kívánnak adni dolgozóiknak. A következő egy évben a hazai kkv-k mindössze 42 százaléka tervez alkalmazni természetbeni juttatást. A különböző cafeteria elemek alkalmazásának gyakoriságát tekintve az élen az Erzsébet-utalvány áll, melyet a közlekedési költség térítése és a SZÉP Kártya követ.
Az előző negyedévi enyhe növekedéshez képest 5 százalékponttal, 42 százalékra esett vissza azon vállalkozások aránya, amelyek béren kívüli juttatást kívánnak nyújtani dolgozóiknak – derül ki az 500 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.
Ez az eredmény az eddig mért legalacsonyabb érték, hiszen néhány évvel ezelőtt még a vállalkozások 75-80 százaléka beépítette bérezési rendszerébe a cafeteria juttatásokat.
„A munkáltatók körében az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem, jelenleg a cégek 31 százaléka tervezi alkalmazni. A kedvezményes adózású béren kívüli juttatási forma népszerűségét növelte feltehetően, hogy idén januártól a korábbi 5000 forint helyett már havi 8000 forintig adható kedvezményes adóteherrel. A második helyen holtversenyben a közlekedési költségek térítése és a SZÉP Kártya áll. Ugyanakkor a közlekedési költségtérítés népszerűsége 2010 óta folyamatosan csökken. Sőt, mi több, ebben a negyedévben elérte mélypontját, hiszen alig minden hatodik cég kívánja így támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a SZÉP Kártyát alkalmazó cégek aránya több mint duplájára nőtt. Egyre növekvő népszerűsége annak tudható be, hogy csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit és könnyen beépíthető a már meglévő béren kívüli juttatások mellé, míg a munkavállalóknak a különböző alszámlák széleskörű felhasználási lehetőséget nyújtanak” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A különböző szektorokat tekintve igen eltérő a béren kívüli juttatások alkalmazásának gyakorisága. Az ipari, építőipari vállalkozások állnak az élen, hiszen 50 százalékuk tervezi beépíteni bérezési rendszerébe valamely cafeteria elemet. Ezzel szemben a szolgáltató vállalkozások csupán 38 százaléka gondolkodik béren kívüli juttatásban, míg mezőgazdasági és kereskedelmi cégek közel azonos arányban (45 és 43 százalék) tervezik alkalmazni a cafeteria juttatásokat.
A cégméret szerinti bontásban jól látszik, hogy a vállalkozás méretével párhuzamosan egyértelműen nő a béren kívüli juttatásokat nyújtó vállalkozások aránya: míg a mikrovállalkozások csupán 37 százaléka tervezi valamely cafeteria elemmel támogatni dolgozóját, addig a kisvállalkozásoknál ez az arány 46, a középvállalatoknál pedig 59 százalék.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
Tusványoson Semjén beszélt Majkáról és arról is, mire számít, ha esetleg hatalomra kerülnek Magyar Péterék.
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
Témák és vélemények a világlapokból.
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége.