Szabó M. István
Szabó M. István

Ha a menetrendet tartani tudják, és megváltják az űrhajójegyet a magyar holdjárónak, a drótkutyánk jövőre bejelentkezhet a Holdról. A nemzetközi versenyben önkéntesekkel épülő Puli Space projektet a szervezők annyira komoly esélyesnek tarják, hogy az idén nyáron Budapesten tartják a mezőny seregszemléjét.

Noha három évtizede nem járt ember a Holdon, és manapság a legmerészebb kínai és indiai űrvíziók is legfeljebb az amerikai holdra szállások megismétlésének gondolatáig merészkednek, nem igaz, hogy a Föld körül keringő égitest jobb megismerése ne mozgatná meg az emberi fantáziát.

Erre építve, az X Prize Foundation nonprofit szervezet indított egy versenyt, ami lassan a végkifejletéhez ér. A még 2007-ben meghirdetett programjában mára elég közel került ahhoz, hogy kibérelje a világ vezető médiafelületeit annak bejelentésével, hogy privát holdkutatási programot hozott tető alá. A Google Lunar X Prize (GLXP) néven meghirdetett verseny lényege ugyanis éppen egy civil Hold-misszió lebonyolítása. A versenyre nevező projektcsapatoknak költségvetésük legalább 90 százalékát magántőkés támogatásból kell összeszedniük, és "civilben" – azaz nem állami projekt keretében – kell a járműveikkel eljutniuk a Holdra, ahol előre dedikált feladatokat kell tudniuk elvégezni.

Ilyen a Holdra készülő új magyar puli
©

Ilyen előírás például az, hogy a saját tervezésű holdjárónak a landolás után saját erejéből meg kell tennie legalább 500 métert, és közben minimum 1 gigabájtnyi adatot (fotó, videó) kell begyűjtenie, amit a földi központba kell tudni továbbítaniuk. Amelyik csapat erre elsőként lesz képes a 2015. december 31-i végső határidő előtt, 20 millió dollárt nyer. Az ezüstös hely 5 milliót ér.

X Prize Fundation

A nonprofit szervezet 2000 óta mintegy 60 versenyt hirdetett meg, melyek közül a legnagyobb figyelmet eddig a 2004-es Space Ship One repülésével érdemelte ki – az Ansari X Prize-ot nyerő magánűrrepülő ugyanis azt bizonyította, hogy nem állami privilégium az embert az űrbe juttató szállítójármű elkészítése. Az X Prize felhívások közös jellemzője, hogy a kreatív "civil" innovációt, technológiai fejlődést keresi – és ez igaz a Moon 2.0-ként is hivatkozott GLXP-re is.

Beugatnak a magyarok

Jelenleg még 18 csapat van versenyben (az indulásnál 33-an voltak, több amerikai, de izraeli, román és magyar csapat is), de a pillanatnyi státusukról legfeljebb homályos közleményeket és videókat publikálnak, azt, hogy pontosan ki hányadán áll, még Pacher Tibor, a Puli Space Technologies csapatfőnöke sem tudja.

„Az a megérzésünk, hogy jól állunk, és hogy a mezőny első felébe rangsorolhatnánk magukat. Egyértelművé vált, hogy egy másik csapattal tesszük meg az utat a Holdig, és az, hogy jelenleg inkább már erre a „taxira” várunk, mindenképpen jó jel” – magyarázta Pacher Tibor. Van olyan csapat is ugyanis, amely maga indítja a hordozórakétát is, a Puli nem ilyen, hanem "taxival" megy. Szerinte az, hogy az X Prize Foundation számol a verseny végén is a Pulival, abból is látszik, hogy a mezőny következő találkozóját június elején, Budapesten tartják.  

A júniusi "team summit"-nek, melyre minden csapat hivatalos, a Magyar Tudományos Akadémia ad otthont. A megállapodást februárban aláíró David Locke, a projekt egyik főszervezője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az MTA-nál méltóbb helyszínt elképzelni sem tudnának a rendezvényhez.

Önkéntes túlórázásban

A magyar holdjáró építésén zömmel önkéntesek dolgoznak, sokan közülük még egyetemisták. A mintegy 35 fős csapatot irányító Pacheren kívül egyetlen fizetett alkalmazottja van a munkálatoknak. A többiek agya, kreativitása, ötletei és építési gyakorlata „ingyen van”, így a munkálatok zömmel a pénzkereső munkavégzés, illetve egyetem utánra, no meg a hétvégekre koncentrálódnak.

Ha több pénzünk volna, hamarabb elkészülnénk, mert több munkaórát tudnánk megfizetni – árulja el Pacher Tibor. Sokat nyerhetnének azzal, ha többen is hivatásszerűen végezhetnék a projekten szükséges munkát, mert akkor a hatékonyságot is növelhetnék, de a projekt vezetője most már a költségvetés miatt aggódik kevésbé. Megítélése szerint a 20 millió dolláros első díj annak tükrében reális, hogy a Puli Space büdzséjébe 2015 végéig összesen 16 milliót kell tudni betenni, hogy végig versenyben maradhassanak. Ennek nagy része az útiköltségre megy majd.

Marokkó kipipálva
©

A programozók, gépészek, villamosmérnökök és dizájnerek munkájából létrehozott rovernek (holdjáró) most két prototípusa is van, de nem csak emiatt gondolja Pacher Tibor úgy, hogy a finisre jól fordulhatnak. Tavaly az év elején Marokkóban egy sivatagi tesztprogramban vettek részt, decemberben pedig a Hawaii szigetén végzett Hold-szimulációs gyakorlatok olyan jól sikerültek, hogy még azt is a programba tudták illeszteni, hogy a két prototípus (az I2.0 és az I2.5) egymás mellett, „szinkronban” másszák meg az előttük lévő akadályokat, és munka közben egymást fotózzák.

A nemzetközi holdversenyre nevezett rover mindkét szimulációjának fontos része volt, hogy a járművel a csapat mérnökei – műholdas kapcsolaton keresztül – Budapestről, a városházán berendezett Küldetésirányító Központból irányították.

„Marokkóban teszteltük először nagy távolságról az irányítási folyamatokat, amit a decemberi, hawaii szimuláció során tovább tökéletesítettünk. Lezongoráztuk az útvonaltervezést, a meghatározott terepen az útjelzők felismerésével bejártuk az előre lekottázott terepet, panorámaképeket készítettünk és küldtünk Budapestre, miközben mindezt a holdbélihez nagyon hasonló, vulkáni porban teljesítettük. Annak igazolása egyértelműen megtörtént, hogy a koncepciónk működőképes” – summázta a csapat irányítója.

Néhány kisebb problémától eltekintve így az mindenképpen jó jelzésnek tűnik, hogy a magyar holdjárók stramm szerkezetnek bizonyultak: Marokkóban ötször is teljesítették vele a versenytávot mindenféle karbantartási igény jelentkezése nélkül. A hawaii túra is hasonlóan sikerült.

Belépő a világűriparba

A győztesnek járó 20 millió dolláron és azon túl, hogy az alkotók beírják magukat az emberiség fejlődéstörténetébe, Pacher szerint az sem elhanyagolható cél, hogy ha a projekt sikeres, belépő váltható vele az űrszektorba. „Ha képesek vagyunk megépíteni és sikeresen működtetni egy ilyen holdjárót, akkor szinte bármilyen űreszközt is tudunk készíteni” – állítja. Szerinte ennyire leegyszerűsíthető a kérdés, hogy mi lesz a verseny után.

Jelenleg a jármű egy spártai kialakítású robotjármű, amiből sosem lesz sorozatgyártás. Az azonban már látómezőbe került, hogy kis szériában, egyedileg továbbfejlesztve és specializálva használni lehetne a járművet olyan területeken, ahol a jelen szupersztárjainak számító drónok nem férnek hozzá helyszínhez. Barlangokban, illetve katasztrófák, törmelékes, nehezen megközelíthető területeken a rover univerzális, praktikus – és főként olcsó – megoldás lehet majd a mentőegységeknek, kutatóknak. Egy-két műszerrel minden további fejlesztés nélkül felvértezhető lenne a Holdra készülő konstrukció, „már csak le kell gyártani".

Hawai szintén
©

Három amerikai csapatnak is van szerződése a NASA-val, az amerikai űrközpont több tenderen is igénybe vesz a magánszektortól különböző szolgáltatásokat. A három, Moon 2.0-ra nevezett csapat a holdi adatszolgáltatási projektben kapott támogatást, és ha valóban eljutnak majd a Holdra, összességében akár 10 millió dollárral is könnyebb lehet a költségvetésük. A Puli Space számára ilyen csapok nem nyíltak meg az évek során, de a fejlesztések melléktermékeként találtak az anyagban is, a programozásban is néhány „továbbgondolásra érdemes” megoldást. És ha termékszinten ebből még nem is készült el semmi, a GLXP után könnyen meglehet, hogy erre is sor kerül.

Kilövéshez felkészülni

Az egyik versenytársnál vesznek maguknak egy helyet a hordozórakéta leszállóegységében, de hogy kivel taxiznak, azt a csapatvezető nem árulja el. Csak annyit, hogy két riválissal is tárgyalnak, és az egyikkel már a műszaki paraméterek összefésülhetősége is képbe került. A  GLXP versenykiírásban 2015. december 31. a feladat végrehajtásának céldátuma. Pacher szerint akik most is versenyben vannak, az idei év közepétől valószínűleg már a végső építési stádiumba lépnek, és egyre inkább a kilövés körüli munkálatokra, illetve a sikeres expedíció megkezdésének pontos dátumának meghatározásával foglalkoznak majd.

A Pulinál jelenleg a földi körülményekre épített prototípusok átalakítása zajlik. Készül a rover holdképes verziója, ami az anyagkiválasztásokon túl néhány kisebb módosítást is tartalmaz az eddigi felépítményhez képest. Pacher Tibor meggyőződése, hogy a gyártás, a szerelés és a finomhangolás az idén befejeződik.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!