szerző:
hvg.hu

Az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatalának vizsgálata szerint az Elios Innovatívhoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

Lázár János miniszter szerint a Tiborcz-ügy kiszivárogtatói csak a választási kampányt akarják befolyásolni, Orbán Viktor pedig azt mondta, ő nem foglalkozik üzlettel. Az ügyészség nyomozást rendelt el az ügyben, a 24.hu pedig megszerezte az OLAF jelentését, mert azt, szemben a négyes metró beruházásáról készült dokumentumokkal, nem hozta nyilvánosságra a kabinet.

A hivatal az Elios Innovatív Zrt. szárnyalását vizsgálta a 2009 és 2014 között kiírt uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon. Ekkor a cég Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségében állt, előzőleg pedig a Simicska Lajos-féle Közgép befolyása is érvényesült a cégben. Előzőleg annyi kiderült, hogy a szervezet 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta, a portál azonban most azt írja:

az Elioshoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

A 2012-es csomagba tartozó pályázatokat úgy írták ki, hogy a feltételeknek az Elios Innovatív vagy konzorciuma feleljen meg, ezeknél a projekteknél elvárták, hogy a pályázó cégnek legyen LED-lámpákkal kapcsolatos komolyabb előélete. Ennek pedig csak az Elios felelt meg. Az Elios minden esetben olyan pályázatot adott be, amelyik nem felelt volna meg az elvárt megtérülési rátának – ami azt jelenti, hogy milyen feltételek mellett térül meg a befektetés –, ha nem alkalmaznak egy apró trükköt az utolsó pillanatban.

A megtérülési rátát 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont lehetőségük volt egy végső módosításra, ezt az Elios ki is használta. Az 50 ezer világított órát minden pályázatban átírták százezerre. Ezeknek a lámpáknak az élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka elvileg megmarad, hiába nem létezett sohasem.

Az OLAF állítja, a módszerrel baj van, mivel így a pályázatok nem a piaci körülményekre vagy ajánlatokra hivatkozva írták meg, hanem pont fordítva. A pályázatoknál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat, állítja a portál a jelentésre hivatkozva.

A csalás elleni hivatal szakértői arra jutottak, hogy a feltételezett szervezett csalás értelmi szerzői nem feltétlenül a kedvezményezettek, azaz a közvilágítási beruházásokat megrendelő önkormányzatok voltak, inkább a tanácsadók. Például Hamar Endre és Tiborcz István üzlettársak és barátok is voltak, de mindketten üzleteltek az Eliosban is. Ráadásul Hamar tanácsadó cége, a Sistrade Kft. közösen írta meg a beadott Excel-táblákat az Elios Innovatív munkatársával, Mancz Ivettel. Ezekben szerepeltek a korábban említett belső megtérülési ráták.

Továbbá Hamarnak arra is lehetősége volt, hogy a kiírások feltételeit befolyásolja. Végül az Elios és a Tungsram-Schréder között is szoros kapcsolat volt, mert utóbbi gyakran féláron adta a lámpákat az Eliosnak a többi céghez képest. Ez azért fontos, mert a Tungsram-Schréder a legfontosabb szereplő a magyar köztéri világítási piacon.

A 17 feltárt pályázat machinációi az OLAF olvasatában a költségvetési csalás bűntettével írhatók le a magyar törvények szerint. De a csalás elleni hivatal azt javasolja, a magyar hatóságok vizsgálják meg azt is, a történtek nem felelnek-e meg a szervezett bűnözés feltételeinek is.