A KOGART száz hazai cég bevonásával kezdte meg tavaly bejelentett projektjét, amelynek célja egy kortárs művészeti gyűjtemény létrehozása. A vállalatokat legalább öt vére, legalább évi egymilliós támogatásra szeretnék megnyerni annak érdekében, hogy a kortárs magyar művészet reprezentánsaitól műveket vásároljanak. Huszonöt műből terveik szerint évente árverést is rendeznének, amelynek bevételét jótékony célra fordítják.

Az OKM bejelentése március 11-i keltezésű. Eszerint "elindult az Arts and Business magyarországi megvalósítása" s ennek keretében az állam három évig, minden, a magánszférából jövő egymillió forinthoz félmilliót tesz hozzá a KOGART kezdeményezte projektben. Legfeljebb ötvenmillióról lehet szó, azaz, ha a vállalati színtérről százmillió gyűlik össze, az állami támogatás akkor éri el felső határát.  Az OKM egyben kikötötte, hogy a létrejövő gyűjteményt évente milyen módon kell bemutatni, s hoyg abban fiatal művészeknek is helyet kell kapniuk.

Az AICA - Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar tagozata most nyílt levélben tiltakozik a bejelentés miatt. Mint írják "A nemzetközi színtéren az arts and business politika felett álló, a művészet és az üzleti világ hatékony és sikeres együttműködését elősegítő forma (...), e két fél kölcsönös érdekeit szem előtt tartó, üzleti alapú viszony. Gyűjteményt természetesen bárki építhet Magyarországon, ha azt a saját pénzéből teszi. Úgy gondoljuk, hogy a kulturális tárca elsődleges kötelessége a rábízott közpénzből a közgyűjtemények támogatása, nem pedig ezek teljes ellehetetlenítése."

Mint kifejtik, elfogadhatatlan, hogy a minisztérium egy kezdeményezésbe injektálna ötvenmilliót, miközben a teljes magyar közgyűjteményi szféra kortárs művészeti vásárlásaihoz 27 milliónyi pályázható pénzt ajánl fel.

"Egy nem közgyűjteményi státuszú magánalapítvány gyűjteménye magángyűjteménynek számít, amely kincsképző erejénél fogva a tulajdonos vagyonát növeli. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy az állam művészet támogatás címén közpénzből támogassa egy magánszemély vagy magánalapítvány vagyonát gyarapító műgyűjtemény felhalmozását. Úgy gondoljuk, hogy az üzleti világ szereplőinek kultúrpolitikai szereplőkké avatása hosszú távon a kulturális és az üzleti világ szereplőinek megosztásához, nem pedig konstruktív együttműködésükhöz vezet." - zárják levelüket a hazai művészeti élet és műkritika reprezentánsai.