Miután a Ferencváros hazai pályán 3–0-ra legyőzte a bolgár Ludogorecet, és továbbjutott a Bajnokok Ligája selejtezőjében, Kubatov Gábor Fradi-elnök kiszabadult a Facebookra. Előbb egy videóban azt üzente, hogy „Ez Budapest, hajrá, Fradi”, majd újfent odaszúrt az Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) vezetőségének is.
Az MLSZ-től kapott gratuláló üzenetek száma a tegnapi meccs után: 0 (azaz nulla)
Az ugyan lehet, hogy személyesen Csányi Sándor nem küldött neki SMS-t a meccs után, hogy dicsérő szóval illesse csapatát, de az MLSZ nem feledkezett meg a magyar csapat továbbjutásáról, a szövetség X-oldalán az alábbi sorok olvashatók:
A Fradi magyar válogatott játékosai kiemelkedő teljesítményével és góljaival (Varga Barnabás 2, Szalai Gábor) 3–0-ra legyőzte a bolgár Ludogorec együttesét a Bajnokok Ligája-selejtező második fordulójának visszavágóján, és 3–0-s összesítéssel továbbjutott a 3. fordulóba. A zöld-fehérek ellenfele a BL főtáblára jutásért az azeri Qarabag lesz.
Még csak azt sem lehet mondani, hogy túlságosan tényszerű, vagy száraz lenne az MLSZ bejegyzése, de annyi biztos, Kubatov kényes pontra tapintott ezzel az üzenettel.
Orbán „korszakalkotó ötlete” robbantotta ki a vitát
A Kubatov és Csányi közötti viszály origója egy március végi interjú, amelyet Orbán Viktor adott a Trollfocinak. Az egyórás beszélgetés alatt szó esett a felcsúti focicsapatról, a miniszterelnök szomszédságába épített Pancho Arénáról, Orbán vágyálmáról, hogy 2030-ban világbajnoki döntőt játszik a magyar válogatott, és felmerült egy évek óta terítéken lévő téma is: nincs elég magyar az NB I-ben.
Arról is beszélt például, hogy sok jó dolog történt 2010 óta a magyar futballban, de a legnagyobb dolognak azt tartja, amikor a magyar gyerekek kifütyülték a letérdelő angol focistákat.
A magát szakértői szintre emelő miniszterelnök azt mondta, „a futballhoz mindenki ért. Van, aki azért, mert azt gondolja, van, aki azért, mert csinálja. Én azokhoz tartozom, akik csinálják”, majd hozzátette, a legfontosabb egy fiatal focista esetében, hogy meglegyen a megfelelő „érintésszáma”, azaz minél több lehetősége legyen a játékra. Adódik a kérdés, hol máshol kapná ezt meg egy fiatal játékos, mint az NB I-ben? Orbán víziója az volt, hogy minden csapatban legalább öt magyarnak kell a pályán lennie, köztük egy utánpótlás korú focistának, ugyanis így fejlődik majd a magyar futball és a válogatott.
A miniszterelnök befolyását jól mutatja, hogy egy hosszú évek óta vitatémát szolgáltató kérdéskör végére kettő perc alatt pontot tett, megüzenve az MLSZ vezetésének, hogy ez lesz és kész. Néhány héttel később a szövetség közgyűlése 53 igen, két tartózkodás és egy nem mellett elfogadta az öt évre szóló stratégiáját, amelynek része az úgynevezett „magyar szabály is”. Azt, hogy mennyire jól átgondolt, részletesen kidolgozott és szakmailag megalapozott döntésről volt szó, jól mutatja, hogy az NB I. első fordulója után is még komoly kérdőjelek voltak a szakvezetők fejében, pontosan mit is vár el a szövetség a csapatoktól.
Az Újpest ezzel szemben fittyet hány az ötmagyaros szabályra, külföldi játékosokkal erősíti meg a keretét és megcélozza a dobogót. Az NB I. rajta előtt megnéztük, hogyan viszonyulnak a csapatok az MLSZ magyarosítást ösztönző szabályához.
Borbély Balázs, a győriek vezetőedzője a Paks elleni 3–3-as döntetlent követően arról beszélt a közmédia kamerái előtt, hogy
Jó lenne, ha valaki megfogalmazná, leírná papírra, hogy mikor lehet cserélni, és milyen helyzetekben mit lehet csinálni, mert eddig mindenki csak beszél róla. Valahol megjelent, de pontosan nincs lefixálva, úgyhogy jó lenne, ha valaki venné a fáradságot és megtenné.
Mit érdemes tudni a „magyar szabályról”?
Ezek után ember, pontosabban edző legyen a talpán, aki kiigazodik az MLSZ ajánlásai között, mi azonban most röviden megpróbáljuk összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat. A Magyar Labdarúgó-szövetség 2025–2030 közötti stratégiájának céljai között szerepel „a magyar és a fiatal labdarúgók számának növelése az NB I-ben és az NB II-ben”.
Ennek érdekében a kluboknak nyújtott támogatási rendszer jelentős részét ahhoz igazítják, hogy a csapatoknak minden bajnoki mérkőzésen legalább öt magyar játékost (köztük legalább egy fiatalt, aki 2005. január 1-jén vagy utána született) végig a pályán kell tartania. Ez utóbbi tényező jelentősen nehezíti az edzők dolgát a cseréknél, kivétel pedig csak akkor van, ha valamelyik érintett játékost kiállítják, illetve sérülés esetén, ha a csapatnak már nincsen több cserelehetősége. Engedmény viszont, a magyar állampolgársággal is rendelkező kettős állampolgárok is magyar játékosnak számítanak.
Az MLSZ egyelőre nem kötelezi a csapatokat a szabályok betartására, csupán „ösztönzi” őket. A kritériumok teljesítéséért maximálisan 500 millió forint támogatás jár egyesületenként, ami „csupán” 175 millió forinttal több, mint amennyi az előző két szezonban járt annak a klubnak, amelyik teljesítette a fiatalajánlást. A szövetség emellett átmeneti jelleggel bevezetett egy szabályt, amely a részteljesítéseket is jutalmazza. Ehhez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak. Az átlag számításakor korlátozó feltétel, hogy egy mérkőzésen a fiatal labdarúgók játékpercei esetében legfeljebb 90 perc, a hazai labdarúgók esetében legfeljebb 540 játékperc vehető figyelembe.
Az újpesti csapat elnöke, Ratatics Péter már a bajnokság kezdete előtt bejelentette, hogy nem foglalkoznak a 4+1-es szabály betartásával, ugyanis megfogalmazása szerint „a nemzetközi piacon elérhető játékosokkal összehasonlítva három-négyszeres áron akarják eladni nekünk a magyar labdarúgókat. Azért hülyének ne nézzenek minket!” A klubelnök hozzátette, „nekünk nem az a filozófiánk, hogy azért akarjuk teljesíteni a magyarszabályt, mert különben az MLSZ nem ad pénzt. Matematikailag is logikátlan, amit csinálnak, mert a mi esetünkben 300-500 millió forintról van szó, úgy, hogy 2-3 játékosért bőven kifizetnénk azt a pénzt és nem kapnánk meg azt a kvalitást”.
Kubatov digitális háborúba indult Csányi és az MLSZ ellen
Az új szabályozást élesen bírálók közé tartozik Kubatov Gábor is, akinél lassan nem telik el úgy egy hét, hogy ne írná ki magából a sérelmeit a közösségi oldalára. Az első elégedetlenkedő reakció nem sokkal azután érkezett, hogy az MLSZ közgyűlése elfogadta a magyarosítást célzó stratégiát, amit Kubatov csak annyival kommentált, hogy
Az MLSZ döntése a legnagyobb ostobaság, amit az elmúlt 14 évben láttam.
A Fradi első embere ezt követően egy Marco Rossinak tulajdonított idézettel kóstolta be az MLSZ-t, a szövetségi kapitány szerint ugyanis, ha a hazai játékosok biztosak lehetnek benne, hogy legalább öt-hat főnek jut hely a kezdőben, akkor a mentalitásukat ismerve vélhetően nem fognak megtenni mindent azért, hogy a legjobbjukat nyújtsák. A Fidesz pártigazgatója emellett több alkalommal azt sérelmezte, hogy a szövetség miért nem kéri ki annak a klubnak a véleményét, amely „zsinórban hat éve (most már hét – a szerk.) megnyeri a bajnokságot, zsinórban hatodszor jut be az európai csoportkörbe vagy főtáblára (szintén hét – a szerk.), és klubszinten a legtöbb játékost adja a magyar válogatottnak”.
A pontot az i-re Kubatov azon Facebook-posztja tett fel, amelyben kijelentette, nem fogják kifizetni azt a pénzbüntetést, amit az MLSZ a Fradi-szurkolók rendbontása miatt szabott ki a Paks elleni Magyar Kupa döntő után. Ez lehetett az a pillanat, amikor Csányinak elege lett, interjút adott a Nemzeti Sportnak (a lappal nem sokkal korábban végleg szakított Kubatov, ami meglepő, lévén Orbán Viktor kedvenc lapjáról van szó), amelyben hangot emelt az ellen, hogy a zöld-fehérek szurkolói a „Csányi, te állat, baszd meg az anyádat” rigmussal gyalázták az édesanyját.
„Még ha nem is a Ferencváros elnöke, a Facebookon igen aktív Kubatov Gábor szervezte ezt a gyalázkodást, talán akkor is joggal vártam volna el, hogy mint a klub első embere és az egyik politikai párt vezető személyisége – aki egyébként a nyilatkozatai szerint száműzni szeretné az obszcenitást a lelátókról – elhatárolódjon ettől a megnyilvánulástól.
Az, hogy ezt nem tette meg, meggyőződésem szerint nemcsak az ő, de a klubja és a politikai közössége szégyene is
Az MLSZ elnöke elmondta azt is, sohasem fognak belemenni „értelmetlen, önös egyéni érdekeket szolgáló nyilvános vitába”, az úgynevezett „ötmagyaros szabály” kapcsán pedig kijelentette, szó sincs zsarolásról.
Kubatov vérszemet kapott, előbb egy fradikás rigmussal vágott vissza Csányinak, majd egy podcastban arról beszélt, úgy érzi, nem érdemli meg ezt a stílust az MLSZ elnökétől, a hangnemen kívül viszont sokkal jobban fájt neki a politikai közösségének megszólítása.
Ez különösen fájó volt számomra, mivel Csányi Sándor pontosan tudja, hogy ez a politikai közösség, ez a kormány a magyar sportot megmentette, és hatalmas kockázatot vállalt, legfőképpen a labdarúgásban, annak fejlesztése, emelése érdekében. Ezért ezt a közösséget, egy ilyen ügy miatt támadni, hogy is mondjam, nem túl méltányos. De ezt majd úgyis megbeszéli a politikai közösségünk vezetőjével
Mindezek előtt egy Rossi-idézettel szólt be az MLSZ elnökének.
„A politikát távol kell tartani a sporttól, amennyire csak lehet”
A Fradi-vezér beszólásai nem halkultak el azóta sem, az ötletgazdával, Orbán Viktorral viszont nem vállalt konfliktust a nyilvánosság előtt. Sőt mi több, hithű orbánistaként Kubatov is csatlakozott a Fidesz „új csodafegyveréhez” és létrehívta a Fradi Digitális Polgári Kört. Legfrissebb Facebook-bejegyzése szerint már 1000-en vannak a DPK-ban, amelynek alapító tagjai között olyan neveket találni, mint
a Fradi focicsapatának kapusát, Dibusz Dénest,
a BL-győztes vízilabdások edzőjét, Nyéki Balázst,
a Fradi kézilabda csapatában játszó Lékai Mátét,
az olimpikon tornász Székely Zóját,
a VVK-győztes Fradi-ikont, Rákosi Gyulát,
az FTC ügyvezető-alelnökét, Nyíri Zoltánt,
és a klub videoelemzőjét, Balogh Ákost,
a megafonos Bohár Dánielt,
a DJ Lofti Begit,
és most tessék megkapaszkodni: az NB I-es bajnokság egyik főszponzorának számító Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatóját, Guller Zoltánt is.
Utóbbi név azért is érdekes, mert Kubatov hetek óta hirdeti, hogy összeesküdtek ellene a magyar foci vezetői és az Újpestre írták ki a bajnokságot. Kérdéseket vet fel az is, hogy néhány hete még arról beszélt a pártelnök, „a politikát távol kell tartani a sporttól, amennyire csak lehet”. Úgy tűnik, annyira lehetett, hogy csatasorba kellett állítani a Fradi aktív és visszavonult sportolói közül többeket is azért, hogy a Fidesz megnyerhesse az egyébként nem létező digitális szabadságharcot.
Kubatov jó harcos módjára több fronton is csatába állt a digitális térben, de a Csányival folytatott miniháborúja tulajdonképpen csak egy dolgot üzen: Orbán valójában nem ért a focihoz. És amúgy, tennénk hozzá, a Ludogorec ellen is volt öt magyar a pályán, pedig a BL-ben nincs ilyen előírás.
A Fradi első embere több ízben is élesen kritizálta az MLSZ magyarosítást ösztönző változtatásait, amelynek Orbán Viktor volt az ötletgazdája, majd a minap szakított a miniszterelnök kedvenc újságjával is Kubatov Gábor. Pillanatnyi csapkodás vagy átgondolt lépés ez a Fidesz alelnökétől?
Átvette a főváros rendőrsége fölött az ellenőrzést, és a washingtoni Nemzeti Gárda katonáit küldte az utcára Donald Trump, akinek mindezt lehetővé teszik a törvények. És az is igaz, hogy Washingtonban súlyos probléma a bűnözés, a lépés mégis az elnöki erőfitogtatás újabb példája.