A bázeli papiruszgyűjteményben öt nyelven írt hatvanöt dokumentum sorakozik, amelyeket 1900-ban vásárolta meg az egyetem "oktatási segédanyagnak", kivéve közülük két iratot. Utóbbiak a 16. században kerültek Bázelbe, és valószínűleg Basilius Amerbach (1533-1591) helyi jogtudós és professzor műgyűjteményébe tartoztak. Az Amerbach-papírok egyike, amelynek mindkét oldalán tükörírás látható, évtizedek óta tartja izgalomban a kutatókat.

A Bázeli Egyetem szakembereinek azonban most ultraibolya és infravörös technológia segítségével sikerült megállapítaniuk, hogy a kétezer éves dokumentum valójában nem egyetlen papirusz, hanem többrétegnyi papirusz összeragasztva. Külön szakértő érkezett Bázelbe, hogy szétválassza a lapokat, és a kutatók most először elolvashassák a görög nyelvű szöveget.

"Ez egy szenzációs felfedezés" – mondta Sabine Heubner, az egyetem ókori történelemmel foglalkozó professzora, hozzátéve, hogy az intézmény papiruszgyűjteményében sorakozó dokumentumok többsége levél, szerződés és elismervény, ám most egy szakirodalmi szöveg került elő, amely jóval értékesebb.

University of Basel

A papirusz ráadásul egy eddig ismeretlen ókori szöveget tartalmaz. "Most már kijelenthetjük, hogy ez egy késő ókori orvosi szöveg, amely a 'hisztériás apnoé' jelenségét írja le" – tette hozzá a szakember. A kutatók feltételezése szerint a szöveg a görög származású római orvostól és filozófustól, Galénosztól származhat, vagy egy ismeretlen magyarázó szövege lehet az ókori tudós egyik munkájának.

A Hippokratész után az ókori világ második legjelentősebb orvosaként számon tartott Galénosz (i. sz. 129-201) neve azután merült fel, hogy egy szakértő hasonlóságot fedezett fel a bázeli papirusz és az úgynevezett ravennai papiruszok között. Utóbbiak közt Galénosz több olyan kézirata is megtalálható, amelyekre később más szövegeket írtak rá (palimpszeszt). Hasonló módon, a bázeli dokumentum talán a középkori újrahasznosítás áldozatává vált, és azért ragasztották össze a lapokat, hogy masszív könyvkötésként használják őket.

A Bázeli Egyetemi Könyvtár három évvel ezelőtt bukkant rá saját pincéjében a több mint száz évvel ezelőtt megvásárolt papiruszokra. A görög, latin, kopt és hieratikus írásokat tartalmazó dokumentumok elsősorban hétköznapi iratok. A levelek, szerződések és elismervények sokat elárulnak a kétezer évvel ezelőtt élt egyszerű emberek hétköznapjairól.