Papp Réka Kinga: A művelt nép kertjei

Papp Réka Kinga: A művelt nép kertjei

Nemcsak Magyarországon, de világszerte mindenütt épp előretörnek az autokrácia erői.  Aki most tervez emigrálni, annak nehéz lesz olyan helyet találnia, ahol ne érné utol ez a fordulat.

A kilencvenes évek üdvtörténete után megdöbbentő és érthetetlen ez a fejlemény. A szovjet kísérlet összeomlásáról úgy szólt a mese, hogy ezzel a történelem véget ért, s ezentúl a szovjet himnusz dallamára írt diszkószámokat dalolva menetelünk mindahányan boldogan Nyugat felé, hiszen ott az ég is kékebb. Ha valaki túl fiatal volna hozzá, elárulom: a Go West című szupersláger szövegét idéztem itt, amit eredetileg egyébként 1977-ben, a bivalyerős Szovjetunió árnyékában írtak. Persze ez akkor is tudhatóan marhaság volt, a nyugati kapitalista nagyhatalmak önmitológiája, amely nem vetett számot sem a saját mélységes igazságtalanságaival, sem azzal, hogy ha mindenki megindul a Nyugat felé – akár szó szerint, akár átvitt értelemben –, akkor az jelentős gondokat fog okozni az ottani hatalmaknak, amelyek a  dominanciájukra építették a teljes létezésüket.

Márpedig mostanra ez a nyugati mitológia összeomlott egy cseppet sem példátlan kihívás hatására. Nem szeretném elbagatellizálni az információs forradalom és a legújabb kori technológiai fejlődés, elsősorban az emberi mobilitás óriási ugrásait. A szexuális forradalom ehhez képest valóban visszafogottabb falunapnak tűnik csupán. Amit tények utáni korként emlegetnek, az valójában szükségszerű velejárója annak, ahogyan átalakul a kommunikáció, a hatalomról és az igazságról alkotott fogalmak, az erkölcs és általánosságban a hozzáférés. Ez nem egyirányú folyamat, aminek volna meghatározható vége, vagy akár iránya, hanem hömpölygő átalakulás, amely nagy lehetőségek mellett óriási fenyegetés is elsősorban azok számára, akik a jelenlegi hatalmi struktúrákban felül vannak, és azoknak, akik a hatalmasoktól függenek. Azaz a mostani bezárkózási hullám és hiperkonzervativizmus éppen annak köszönhető, hogy valóban van mitől félteni az ismerős rendszereket.

A felvilágosodás enciklopédistái alapozták meg azt a képzetünket, hogy egy fogalmat, jelentést rögzíteni lehet. Mostanra ez tarthatatlanná vált: a huszadik század összes valamirevaló szellemi és politikai mozgalma azt igyekezett kiprovokálni, hogy felfogjuk és komolyan vegyük, hogy a fogalomkészletünk, az általunk érzékelt világ több dimenzióból áll – legtöbbször többől, mint amennyit kényelmes volna vagy képesek vagyunk felfogni belőle. Éppen ezért behúzódtunk a lövészárkainkba, és kétségbeesetten kapaszkodunk az ismerős fogalmakba. Az establishment vaktában lövöldöz, mindenki más, azaz mi pedig itt állunk csüdig a hideg vízben, és próbáljuk működtetni a társadalmainkat, amennyire ez magánemberekként lehetséges.

Stiller Ákos

Ez meg is látszik: máris óriási és egyre növekszik a különbség gazdagok és szegények között, a mobilitás radikálisan csökken, a feszültségek politikai szélsőségekként csapódnak le, és egyre népszerűbb a fiktív múltakba révedő nosztalgiázás. Pedig a valódi múltunkban éppenséggel volna tanulság a jelenlegi helyzetre, ugyanis a nyomtatás feltalálásakor, azaz a középkor és az újkor fordulóján éppen ilyen tektonikus változások zajlottak, amelyek aztán több száz éven keresztül rengették keresztbe-kasul a társadalmakat és a világnézeteket. A sajtó, a mozgás és megismerés lehetőségeinek kiterjedésével jöttek létre azok a nyílt társadalmak, amelyeket a magyar kormány is egyszerre támad, illetve nagyon félt mindenki mástól. A kora újkori morális pánikok számos tanulsággal szolgálhatnak a mostani aggódó szülőknek, de szórakoztató is olvasgatni, hogyan féltették több évszázadon át a szülők gyermekeik erkölcseit a regénytől – attól a műfajtól tehát, amelyet ma kétségbeesetten próbálunk a gyermekeink kezébe visszatuszkolni, hogy ne kizárólag youtubereken nőjenek fel. De hasonlóképpen alakult át a gondolkodás is a hatalomgyakorlásról, ennek az időszaknak a mítoszi alakja Machiavelli – aki nem feltalálta, csak megfigyelte és leírta a nevével fémjelzett politikai viselkedést.

A megoldásaink persze formailag különbözőek, mégis zavarba ejtően hasonlóak lehetnének: újra kell rendszereznünk a tudást, elsősorban a meglévőt aktívan használni; kidolgozni a hitelességnek és az igazságosságnak a korszerűbb fogalmait; felszámolni a rideg hierarchiákat, és lehetővé tenni a társadalmi mobilitást, hogy végül minél többen minél inkább urai legyenek a saját életüknek. A mostani politikai trendek ezeknek épp a tökéletes ellenkezőjét propagálják. Tisztességes és értő embereknek ma nincs más választásuk, mint megpróbálni életben maradni és távolabbi perspektívából kiindulva dolgozni: a munkánk értelmes, akkor is, ha nem hoz gyümölcsöt; a tudásunkat meg kell őrizni, feldolgozni és archívumot képezni belőle, hogy hozzáférhető legyen mindazok számára, akik cselekvőképesebb korszakhoz keresnek útmutatást.

Hogy legyen majd mit énekelniük.

PAPP RÉKA KINGA

újságíró

Nem kell összeszorított foggal szenvedni – így enyhíthetjük táplálkozással a menopauza kellemetlen tüneteit

Nem kell összeszorított foggal szenvedni – így enyhíthetjük táplálkozással a menopauza kellemetlen tüneteit

Magyarországon a nők 60 százaléka túlsúlyos, sokan így mennek neki a menopauza időszakának, amikor a férfiakkal szembeni egészségügyi előnyeik jelentős részét amúgy is elveszítik. Hogyan lehet féken tartani a kilókat, és közben az ingerlékenység, a hőhullámok, továbbá olyan veszélyes láthatatlan tünetek ellen is küzdeni, mint a koleszterinszint emelkedése? Milyen ételekkel lehet nyugodtabb az alvás, és hogyan neveljük rá magunkat a cukormentesebb életre? Erdélyi-Sipos Aliz dietetikust kérdeztük.