Az egykori dunai monarchia utódállamaiban a kulturális tisztogatás csak előjátéka egy nagyobb pusztításnak – fejti ki Michal Hvorecky a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent vendégcikkében.
Új és új gazdaságpolitika között is nagy a különbség. Az argentin elnök teljesen szakított a peronista múlttal, míg a magyar kormány nem ismeri el a hibáit. Bár azt állította, hogy Magyarország jobban teljesít, de ez nem igaz – mondja Kopits György közgazdász, a Költségvetési Tanács első, 2011-ben lemondásra kényszerített elnöke, aki egy Buenos Aires-i magánegyetemen tart kurzust egyebek mellett az EU stabilizációs tapasztalatairól, eredményeiről és kudarcairól.
Az FPÖ és az európai politika viszonya, Donald Trump hatalomra kerülése és az AfD világképe a világsajtó fókuszában. Válogatásunk.
Decemberben 1077 milliárd forinttal mérsékelte az államadósságot a pénzügyi tárca, majd a múlt héten csaknem ugyanannyival növelte, ám ezzel sem sikerült az év végén az államadósság rátáját csökkenteni.
Mi a szólásszabadság, hol húzódnak a határai, és mikortól beszélhetünk cenzúráról?
Donald Trump elnöki eskütételével Elon Musk politikussá válása is lezárul. A világ leggazdagabb embere az általa épített rakétákat idéző sebességgel igyekszik megváltoztatni az internetes kommunikáció terepét és szabályait, hogy érdeke és víziója szerint formálja át Amerikát és Európát.
Üzletpolitikájuk olyan, hogy ne kelljen külső tőkére támaszkodniuk. Szerzőiknek a legmagasabb jogdíjakat ígérik.
Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.
A rendszerváltás a műkereskedelemben is új korszak hajnalát jelentette; 1989-től kezdve sorban jelentek meg – csaknem kizárólag a fővárosra, Budapestre koncentrálva – a magántulajdonú kereskedelmi galériák és aukciósházak, amivel egycsapásra megszűnt a szcéna korábbi állami tulajdonú cégeinek monopolhelyzete. A sort 1989-ben a Knoll Galéria Budapest nyitotta, melyet egy ismert bécsi kortárs galerista, Hans Knoll alapított és működtet azóta is sikeresen a Liszt Ferenc téren. A galéria most volt 35 éves – ebből az alkalomból beszélgettünk Hans Knollal és a budapesti galériát 2003 óta vezető Pilinger Erzsébettel.
Szívhang, migráció, készpénz, szélturbinák, adók, EU és Oroszország. Sok közös témája van a német szélsőjobboldalnak és a Fidesznek, mégsincs semmilyen nyilvános közeledés a két párt között. Miért?
A partnerválasztást különböző tudományágak szempontjából lehet tanulmányozni, ilyen például a pszichológia, a szociológia vagy a közgazdaságtan. A nyelvi szempontokkal viszont eddig keveset foglalkoztak. Mint kiderült: rejteget érdekességeket.
Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is. Miért nem teljesen egyértelmű még ma sem a home office megítélése, hogyan változtak meg az elvárt vezetői és munkavállalói kompetenciák, és mi az a VUCA/BANI-világ, amelyben élünk? Szakértőket kérdeztünk.
A következő elnöki ciklus az Egyesült Államokban jelentős változásokat ígér politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak.
Antony Blinken és Lloyd Austin NYT-ban közzétett vendégkommentárja szerint Oroszország háborúja nem érte el a célját, Putyin rendszere meggyengült. Ami Ausztriában történik, az iskolapéldája annak, milyen könnyen leomlik a politikai közép, írja a Die Zeit két szerzője. Európa évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető, állapítja meg az Economist. Stefan Lehne politikai elemző szerint korunk egyik legfenyegetőbb jelensége, hogy éppen a legnagyobb hatalmak adják fel a viták békés rendezésének és a határok sérthetetlenségének alapelvét. A Donald Trump körül csoportosuló techmilliárdosok új oligarchák, külön ideológiával, írja a Süddeutsche szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az elmúlt években a szülők közötti gyermekfelügyeletért zajló bírósági harcok egyik visszatérő eleme lett a gyermekpornográfiával, illetve pedofíliával való vádaskodás. De mi van akkor, ha egy apa tényleg a hatóságok látókörébe kerül gyermekpornográfia miatt? Általános gyakorlat a bíróságoknál, hogy amíg a szülőt jogerősen el nem ítélik, addig az ártatlanság vélelmére hivatkozva szoros kapcsolatot tarthat a gyerekével. Akkor is, ha az ügy gyermekpornográfiáról szól.
A Der Standard újságírója nem túl optimista.
